Én egy neurológus vagyok. Egész életemben az emberi agyat vizsgáltam. Csak négy dolog kell a boldog élethez!
A tudománynak kell hinni, nem az asztrológiának.
Az internet számtalanszor olvashatunk arról, hogy valaki olyan ad tanácsot arról, hogyan kell boldogan élni, akinek fogalma sincs a dologról, azt se tudja, miről beszél. /Az ilyennek nem szabad hinni\./
Igen, és nekünk se kell hinni. Ellenben fogadjuk meg a neurológusok tanácsait, hiszen ők egész nap a szürkeállomány tanulmányozásával foglalkoznak és éppen ezért ki, ha nem ők tudják, mi kell a valóban boldog élethez.
Alex Korb, amerikai neurológus most megosztja velünk véleményét ebben a kérdésben:
A fő kérdés
Amikor elkezdesz búslakodni, tedd fel magadnak ezt a kérdést:
„Mik azok, amikért hálás lehetek a sorsnak?”
No, igen, mondhatnánk, de hálával járó érzés milyen biológiai hatással van az agyra? Helyben is vagyunk!
Tudod, hogy hogyan fejti ki hatását a bupropion nevű antidepresszáns? Serkenti az ún. dopamin ingerületátvivő anyag termelődést. Pontosan, mint a hála érzet.
És azt tudtad, hogy mi az a fluoxetin? A fluoxetin stimulálja a szerotonin nevű ingerületátvivő anyagot. Akárcsak a hála érzete.
Igen, igen, a hála érzetének egyik legfőbb hatása az, hogy megemeli a szervezet szerotonin szintjét. Amikor azon gondolkodsz, miért is adhatsz hálát a sorsnak, az élet pozitív vonatkozású dolgaira koncentrálsz. Ez az egyszerű gyakorlat megemeli a szerotin-szintet az elülső agykéregben.
Mond ki a rossz érzéseidet.
Rosszul érzed magad? Először is konkretizáld a problémádat.
Mi az, amit érzel? Szomorúságot, aggodalmat, netán haragot?
Ez már elég is ahhoz, hogy kissé jobban érezzed magad! Azt hiszed, ez badarság, ugye? Az agyad másképpen gondolja!
Egy kísérletben a résztvevőknek fényképeket mutattak, melyeken különböző emberi arckifejezések voltak láthatóak.
Amikor azonban a résztvevőket arra kérték, hogy nevezzék meg a képen látható érzéseket, az amigdala aktivitása nagyban lecsökkent, helyette a homloklebeny tevékenysége nőtt meg ugrásszerűen.
Más szavakkal: az érzés megnevezése csökkentette magának az érzésnek a hatását az adott személyre.
Hozz döntést.
Biztos veled is előfordult, hogy egy döntés meghozatala után megkönnyebbültél. Ez nem a véletlen műve.
A neurológusok szerint a döntés meghozatala csökkenti az aggodalmat és a nyugtalanságot, és így segít megoldani a problémát.
A döntés meghozatalakor szándékokat határozunk meg és célokat tűzünk ki. Ezek mind pozitív hatással vannak az agy homloklebenyére, így csökkentve az nyugtalanságot és a szorongást.
Ezen kívül a döntés meghozatalakor a csíkolt test aktivitása csökken; ez az a területe az agynak, ami általában negatív impulzusokra és cselekvésekre serkent bennünket.
Végül pedig a döntés meghozatalkor megváltozik a világ észlelése, így tudunk megoldást találni a problémáinkra és egyben megnyugtatjuk a limbikus rendszerünket.
Érintsük meg az embereket.
Egy kísérlet résztvevőit arra kérték, játsszanak labdával a számítógépen. A játék lényege abban állt, hogy az egyik fél eldobta a labdát, a másik pedig visszadobta. Valójában élő személy csak a képernyő egyik oldalán ült, igazából a számítógép dobta vissza a labdát.
A résztvevők mégis azt mondták, hogy a „túloldalon” ülők valódi emberek.
Az emberi agy ugyanúgy reagált, mintha fizikai fájdalom érte volna a testet. Azaz agyunk is ugyanúgy érez fájdalmat, mint mondjuk mi, amikor eltörik a lábunk.
A társadalmi kirekesztésre agyunknak ugyanígy a homloklebenye és az úgynevezett insula területe reagál, akárcsak a fizikai fájdalom esetén.
Másként fogalmazva, agyunk számára nagyon fontosak a más emberekkel való kapcsolatok. Szeretnél új szintre lépni? Keresd a (természetesen nem túl közeli!) fizikai kapcsolatot az emberekkel!
Oszd meg ezeket a jó tanácsokat barátaiddal, ismerőseiddel is!
Forrás: ketkes.com
2018. április 12. (csütörtök), 17:11
Oldalunk a tájékozódásodat segíti, de konkrét orvosi kérdésekkel, panaszoddal fordulj kezelőorvosodhoz!
