Gyilkos-tó: “Ha belenézel a tó vizébe Eszter szürkészöld szemei tekintenek rád”
Gyilkos-tó legendája
Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökény fekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye.
/Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba\./
A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legény elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét.
Esténként mikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajozástól, fájdalmas szép énektől.
Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér.
Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta a szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért.
Hajnalban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt még a pásztort is nyájastól, aki a szembelevő hegyoldalon legeltetett.
Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket.
A völgyet ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patak zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai.
A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat.
Így lett a hegy halálából ez élet vize.
Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza rád…
A Gyilkos-tó keletkezése
A Gyilkos-tó természetes völgyelzáródás által keletkezett 1837 nyarán.
Az 1837. július havának egyik délutánján 7 óra tájban kelet felől szokatlan tömörségű óriási sötét felhők gyülekeztek és rendkívül erős záporral sötétítették el a láthatárt. A bőszült vihar egész reggelig űzte rémes játékát, s a nagy víztömegtől átázott, s gyér talajánál fogva lecsúszott a föld a Gyilkos-kő északnyugati oldaláról eltorlaszolva a Békás-patakot.
Ahhoz, hogy a Gyilkos-tó név megmaradjon a köztudatban, nagymértékben hozzájárult az is, hogy a tó déli oldalán található hegytömb, melynek az alsó része csúszott le, ősidők óta a Gyilkos-kő nevet viselte.
Autóval a Gyilkos-tó megközelíthető Moldva felől is, a festői szépségű Békás-szoros érintésével, a gyalogtúrázók szinte minden irányból eljuthatnak e páratlan szépségű vidékre. Ha közigazgatásilag nem is, de természeti szempontból a Gyilkos-tó a Békási-szorossal valamint a környező vidékkel együtt egységes, jellegzetes tájként határolható el.
A tó tengerszint feletti magassága: 983 m, jelenlegi területe körülbelül 11 hektár, vízmennyisége: kb. 580.000 m³, legnagyobb mélysége: 9,6 m, a csónakkikötőknél pedig körülbelül 2,6 m.
Alakja hosszúkás, É-D irányú, az északi vége derékszög alatt nyugatra hajlik egy nagy “L” betűhöz hasonlóan. A hosszabbik rész száz évvel ezelőtt még 1300 m, a rövidebb 650 m, volt, jelenleg 900 m, illetve 435 m.
Czirják Adrián
Forrás: filantropikum.com
2015. január 05. (hétfő), 09:24
Az alábbiak csak asztrológiai előrejelzést képeznek, azok beteljesüléséért természetesen nem vállalunk felelősséget.
