Nem túlzás azt állítani, hogyha ez tényleg igaz, az szenzációs felfedezés lehet.
Kína alatt már az elmúlt években is sejtették, hogy létezhet valami. /Pontosabban nem az ország teljes területe alatt, hanem a Takla\-Makán sivatag alatt\./
A Takla-Makán homoksivatag Közép-Ázsiában, Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület tartományában található, mely öbb ezer éve kiszáradt vidék, és egyike a világ legnagyobb homoksivatagainak. Területe 270 000 km², legnagyobb hosszúsága mintegy 1000, legnagyobb szélessége mintegy 400 kilométer.
Ennek a sivatagnak a mélyén egy olyan dolog lapulhat, ami önmagában szenzációs felfedezés lehet, ha bebizonyosodik a valódisága.
Rengeteg geológus úgy sejti ugyanis megalapozott tudományos elméleteket, és méréseket alapul véve, hogy Kínának egy rejtett, sivatag alatti óceánja lehet.
Nem az a fajta hely, ahol vizet remélne az ember. A szakemberek a széndioxid sivatagi levegőben való viselkedését tanulmányozták évekkel ezelőtt, amikor arra lettek figyelmesek, hogy a Tarim-medencénél eltűnnek az üvegházgázok.
Ez pedig már eleve egy gyanús indikátora volt annak, hogy a sivatag talán nem is teljes az, aminek elsőre látszik. A megdöbbentő felfedezést, akkoriban még csak feltételezést a világsajtó és a tudományos társadalom kétkedve fogadta.
Mára azonban kiderült, hogy komoly esélye van annak, hogy az elmélethelytálló legyen, és valóban létezzen egy rejtett óceán a sivatag alatti rétegekben.
Ugyanis azért tűnnek el a sivatag felett az üvegházgázok, mert az óceánok - és a bennük lévő meszes vázú élőlények, korallok- magukba szívják a mérges gázokat, hogy azt beépítsék vázukba.
Próbáltak az elmúlt években más magyarázatot találni a jelenségre, de nem sikerült. Sőt, ekkora mennyiségű szén-dioxid felszívódást semmi mással nem lehet magyarázni.
Elsőre semmi más nem tűnik fel a Takla-Makán kietlen sivatagában sétálva. A helyiek sem érzékeltek eddig semmit abból, amit sejteni vélnek a sivatag alatt. A helyi gazdák szétlocsolják növényeikre a fellelhető kevés vizet, a maradék pedig vagy a levegőben elpárolog vagy a homokos talajba süllyed.
Később mélyfúrásokat végeztek, közel 200 helyszínen a sivatagban, hogy megmérjék, hogy milyen az odalent található talaj, és vízminták szén-dioxid tartalma.
Olyan magas szén-dioxid koncentrációt mértek végül ezeken a helyeken, melyek egyelőek a Föld óceánjaiban tárolt széndioxid 0,0005 %-ával.
Ez alapján a sivatag karbon-elnyelő zónának - carbon sink zone - minősül. A legtöbb ilyen régió azonban növényekkel dúsan benőtt terület, melyek oxigént termelnek a levegőből kivont széndioxidból. A sivatagban persze növények nem találhatók. Ez szintén azt erősíti, hogy egy hatalmas óceán húzódhat meg a mélyben.
A talaj nagyon sós, ami szintén egy óceáni jelenlétre utal, mivel az magába szívja a szén-dioxidot, ami nagyon sóssá teszi a talajt, és annak szerkezetét. Az elkövetkező években lehet számítani arra, hogy egy nagyobb expedíció során le fognak fúrni a mélybe, és újabb részletes vizsgálatokat végeznek majd el.
Forrás: avilagtitkai.com
2018. július 17. (kedd), 08:40
Az alábbiak csak asztrológiai előrejelzést képeznek, azok beteljesüléséért természetesen nem vállalunk felelősséget.