10 titkos hely Magyarországon, melyekről biztosan nem hallottál még
Olyan helyeket mutatunk most nektek, melyek többségéről még biztosan nem hallottál, pedig Magyarországon található az összes. Ismerd meg a titkos helyszíneket.
Dörgicse
Balatonakalitól kb. /5 km\-re északnyugatra helyezkedik el\./
Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére. Mivel 1228-ban az alsó rész, 1231-ben a felső rész egyházát említik – mind a kettő a településeken kívül, magaslaton állt és kétségtelen, hogy megvoltak már a XII. században is – és a falvak csak megépülésük után települtek meg körülöttük. Ennek bizonyítéka, hogy a települések az egyházak védőszentjeiről: Boldogasszonyról és Szent Péterről – szabályszerűen, a helynév-adási szokásoknak megfelelően – nyerték nevüket.
Dörgicse ősi településeinek kialakulása, a megtelepedés példaszerűen mutatja be, hogy ez a magyar államiság kialakulásához kapcsolódó jellegzetesség, s eltér a nemzetközileg ismert általános megtelepedési módoktól.
Apátistvánfalva
A település az Őrségi Nemzeti Park területén, az osztrák-magyar-szlovén Hármashatárnál, az osztrák határátkelőtől 10, a szlovén határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik el.
Településszerkezetét a szórványbeépítettség jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épül, és körülötte helyezkednek el a művelt földek és legelők.
Területe 1978 óta szigorúan védett és 2002 óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkel és dombokkal körülvéve. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.
Csáky Kastély
Szendrőben a Csáky családnak valaha (a 17/18. század fordulójától a 20. század közepéig) két kastélya is állt, és ezeket a városról beszámoló tájékoztatók rendszeresen összetévesztik egymással. Az egykori, 1672-ben felégetett alsó vár helyére gróf Csáky István 1694-ben épített kastélyt — ennek rossz állapotú maradványai a főtértől (Hősök tere) északra állnak.
Csáky-kastélynak jelenleg a romos kastélytól alig száz méterre, a Fő u. 18. telken álló és szépen helyreállított, késő barokk stílusú épületet nevezik. Ezt ugyancsak gróf Csáky István építtette jobbágyaival az 1600-as években.
Kisvasút.
Hazánk legrégebbi kisvasútja éppen idén 125 éves: Károlyi István gróf 1888-ban építtette, hogy a pálházi fűrészüzemet kiszolgálja. Hegymenetben lovak vontatták, a fával megrakott kocsik pedig maguk gurultak le.
Szombathelyi könyvtár.
Az egyházmegyei könyvtár 40 ezer kötetes gyűjteménnyel, melynek legértékesebb része 16 középkori kódex, 96 ősnyomtatvány és a csak bejelentkezéssel látogatható Herzan könyvtár. A mennyezetet Storno Ferenc freskói díszitik.
Göcsej.
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A 672 km²-es területű vidék a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. Északon a Felső-Zala-völgy, keleten és délen az Egerszeg–Letenyei-dombság, nyugaton a Kerka-vidék határolja.
A Göcsej nem pusztán földrajzi fogalom, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Hagyományos kultúrájának feltárása Plánder Ferenc és Gönczi Ferenc nevéhez kötődik.
Tarjanka-szurdok.
Markaz és Domoszló között félúton található a Tarjánka-szurdok. A mintegy 700 m hosszan kanyargó helyenként 15-20 m magas, és 3-4 m széles szurdokban izgalmas túrát tehetünk, ahol időben meg kell barátkozni a patakkal.
Tengerpart.
Nem elírás: a Kőrös torkolatánál Csongrád városa mellett a gyönyörű homokos fövenyen igazi tengerparti hangulat fogad. Itt kezdődik a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület, ahol nem csak fürdőzni szoktunk, hanem nagy kirándulásokat, kenutúrákat is teszünk.
Túristvándi Vízimalom.
A 18. század-ban épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik.
A malom működés közben is megtekinthető. Közép-Európa legnagyobb vizimalma.
Festett mennyezet.
A református templomok fakazettás mennyezetét bámulva mindig csodálom, hogy volt türelmük a művészeknek ilyen gazdag szimbólumrendszerrel dolgozni, és ennyiféle, jóformán soha nem ismétlődő mintázatot festeni. A fenyőfára temperával festették a színes gyümölcs-, virág-, és levélmotívumokat.
V.M.
Forrás: hirhatar.com
2014. október 16. (csütörtök), 04:12
