20 természeti jelenség, amiről nehéz elhinni, hogy valóban létezik

Földünk újra és újra képes olyan meglepetéseket okozni, amik valósággal sokkolják az embert. /Emitt mintha tűzijáték lenne, amott ezüstösen fénylő halrajok örvénye, megint máshol pedig olyan bástyák, hogy az ember azt hihetné, óriások játszottak ott hajdanán\./

A Ketkes.com szerkesztősége összegyűjtött 20 érdekességet, amik mindegyike arról tanúskodik, hogy a természetnek van a leggazdagabb fantáziája a világon.

Piszkos vihar.

A piszkos vihar (vagy más néven vulkáni villámlás) akkor alakul ki, amikor egy vulkán kráterében vihar keletkezik.

A namíbiai tündérkörök.

A kutatók szerint ezeknek a rejtélyes köröknek a kialakulásához a termeszek „ténykedésének” van köze.

Az óriások útja.

A hajdanvolt észak-írországi vulkánok kitörésének eredményeként több tízezer bazaltoszlop keletkezett szorosan egymás mellett.

Lencsefelhők.

Meglehetősen ritka jelenség a lencsefelhő. Ezt a képet az USA-beli Georgia állam északi részén készítették.

A catatumbói villámlás.

Egy évben 140-160 napon jön létre, amikor akár 10 órán keresztül is tart a fényes villámlások sorozata, aminek eredményeként a villámok akár óránként 280-szor is lecsaphatnak.

A Karácsony szigetek vörös tarisznyarákjai.

Minden évben körülbelül 43 millió rák indul el a szárazföldről az óceán felé, hogy lepetézzen. A helyi hatóságok ilyenkor hetekre lezárják az utak többségét, hogy senki és semmi ne zavarja a rákok tömeges vándorlását.

A Nagy Kék Lyuk.

A Nagy Kék Lyuk egy hatalmas víz alatti víznyelő Belize partjai mentén. Átmérője 300 méter és 124 méter mély.

Kevert hullámfelhő.

Az undulatus asperatus, másik nevén kevert hullámfelhő. Ezt a misztikus megjelenésű felhőt csak nemrég vették fel a felhők katalógusába a meteorológiával foglalkozó szakemberek.

A tanzániai Nátron-tó.

Ez egy sós tó, melyet forró források táplálnak és az egyetlen hely, ahol a kis flamingó állandóan nagy számban előfordul.

A Kliluk-tó.

A Kanadában található Kliluk-tó (más néven Foltos-tó, Pöttyös-tó) a világ egyik legmagasabb magnézium-, kalcium- és nátrium-szulfát koncentrációjú tava.

„A pokol kapuja”, Türkmenisztán.

Egy 1971-es geológusok által elkövetett hiba miatt a földgáz még mindig ég, immár 46 éve folyamatosan.

Az új-zélandi Moeraki sziklák.

Ezek a szokatlanul szabályos, csaknem gömb alakú, vagy lekerekített sziklaalakzatok az erózió következtében jöttek létre a tengerparton.

Tűzveszélyes fagyott buborékok.

A kanadai Ábrahám-tó arról híres, hogy télen a tó mélyében keletkezett gázok felfelé törnek, és mielőtt elérnék a felszínt, jégbe fagynak.

Fagyott virágok.

A tavak és tengerek nyugodt víztükrén, amikor azt még csak hártyajég borítja, hirtelen (körülbelül mínusz 22 fokos) lehűléskor, csodálatos alakú jégkristály-képződmények jönnek létre.

Fekete nap.

Akár 50 ezer seregély is összegyűlhet egy hatalmas rajban. Ez a jelenség hatalmas morajjal jár.

Vándorló kövek a Halál völgyében.

Hirdetés

Ebben az kihalt, amerikai völgyben egy egészen különös jelenség figyelhető meg, ugyanis a különböző méretű kődarabok mindenféle segítség nélkül mozognak előre úgy, hogy közben nyomot hagynak maguk után.

Víz alatti körök.

A japán partoktól nem messze a gömbhalak hímjeinek fáradságos munkájával jönnek létre azok a szabályos kör képződmények, melyeken szabályos barázdákat is találunk. Mindezt a műalkotásszámba menő alkotást azért hozza létre ez a kis halacska, hogy a nőstény egyedeket magához csalogassa.

A pompás királylepkék vándorlása.

Ezek a lepkék több ezer kilométeres utat tesznek meg hatalmas rajokban az USA kanadai határától a mexikói határig.

Virágzó sivatag.

Azokon az éveken, amikor Chilében több eső esik, mint általában, az Atacama sivatag virág és fűtengerben úszik.

Mammatusok.

Ezek a felhők meglehetősen ritkán láthatóak, jellemzően a trópusi éghajlatokon jönnek létre erős trópusi ciklonok hatására.

Fluoreszkáló hullámok a Maldív-szigetek partjainál.

Egyes fitoplanktonok foszforeszkáló kék fényt bocsátanak ki, mely “csillagszőnyeget” alkot a víz felszínén.

Szivárványszínű eukaliptuszfák.

Ez annak a következtében jöhet létre, hogy az eukaliptusz foltokban dobja le magáról a kéregdarabjait. Aztán az idő előrehaladtával a különböző darabok alatt a fa színe kékké, lilává, narancsszínűvé, majd pedig sötét bordóvá válik.