25+1 aján­dé­köt­let, amit a gye­re­keid soha nem fog­nak elfelejteni

A kará­csony véget ért, a gye­re­kek biz­to­san nagyon örül­tek az aján­dé­kok­nak, amit a Jézuska a fa alá tett nekik. Tegye fel az a kezét, aki emlék­szik, gye­rek­ko­rá­ban melyik évben mit kapott. /Nyil­ván akad­nak emlé­ke­ze­te­sebb ünne­pek, de a tár­gyak több­sé­gét elfe­lejt­jük\./

Mert nem ez szá­mít igazán.

Per­sze a gye­re­kek­nek igen, de szülő­ként elgon­dol­kod­tató, vajon mik is azok a dol­gok, amikre egész éle­tük­ben emlé­kezni fog­nak? Mit adha­tunk nekik, amik nem kéz­zel fog­ha­tóak, mégis örökké az övék marad? Jöj­jön hát a lista:

Meg­erő­sí­tés.

Néha egyet­len báto­rító szó is meg­vál­toz­tat­hat egy egész éle­tet. Mondd el a gyer­me­ked­nek, hogy milyen nagyra tar­tod őt. És ismé­teld el neki min­den egyes adandó alka­lom­mal újra és újra.

Kihí­vás.

Támo­gasd őt abban, hogy mer­jen nagyot álmodni és idő­vel olyas­mire is képes lesz, amit nem is gon­dolt volna magá­ról és te sem álmod­tál volna.

Együtt­ér­zés.

Az élet sok­szor nem igaz­sá­gos és soha nem is lesz az. Így, ami­kor valami rosszat köve­tett el, vagy más cse­le­ke­de­tét kell meg­ítél­nie, tanítsd meg, hogy ne elsőre ítél­kez­zen és felette se ítél­kezz azonnal.

Elé­ge­dett­ség.

Az ember min­dig töb­bet akar, az örök elé­ge­det­len­ség foly­ton jelen van az éle­tünk­ben, ezért az egyik leg­na­gyobb aján­dék, amit adhatsz a gyer­me­ked­nek az, hogy elé­ge­detté teszed azzal, amije van, de sosem azzal, ami­lyen, mert azzal kap­cso­lat­ban min­dig akar­jon több és jobb lenni.

Kíván­csi­ság.

Tanítsd meg neki, hogy kér­dez­zen: mit, miért, miért nem, hogyan? Egy szülő szá­ját soha ne hagyja el a “Ne kér­dezz már annyit!” mondat!

Elszánt­ság.

Az ember sike­res­sé­gé­nek egyik leg­meg­ha­tá­ro­zóbb tényezője aka­rat­ere­jé­nek mér­téke. Segíts neki, hogy minél elszán­tabb legyen.

Fegye­lem.

A gye­re­kek­nek min­dent meg kell tanul­niuk, hogyan kell visel­kedni, mások­kal kom­mu­ni­kálni, ered­mé­nye­ket elérni és álma­i­kat meg­va­ló­sí­tani. A fegye­lem egy olyan pozi­tív tulaj­don­ság, ami köze­lebb visz őket ehhez.

Ösz­tön­zés.

A sza­vak­nak hatal­mas ere­jük van, amik­kel épí­teni és nagyon könnyen rom­bolni is lehet. Azok a mon­da­tok, ami­ket gyer­me­ked­nek mon­dasz, egész éle­tér­ere szár­nya­kat adhat­nak neki, de ugyan­úgy romba is dönt­heti őt. Tehát jól gon­dold át, mit mikor mondasz.

Keresd a szépséget.

Segíts, hogy gyer­me­ked min­den­ben meg­ta­lálja a szé­pet, még az élet leg­ap­róbb rész­le­te­i­ben is.

Nagy­lel­kű­ség.

Tanítsd meg, hogy legyen nagy­lelkű a te dol­ga­id­dal, hogy aztán később a saját­ja­i­val is azzá váljon.

Őszin­te­ség.

Azok a gye­re­kek, akik korán meg­ta­nul­ják az őszin­te­ség fogal­mát, nagyobb való­színű­ség­gel vál­nak őszinte felnőt­tekké. Azok a felnőt­tek, akik őszin­tén és igaz módon bán­nak mások­kal, sok­kal bol­do­gabb, elé­ge­det­tebb éle­tet élnek és job­ban alszanak.

Puszik és ölelések.

Egy gye­rek soha nem lehet elég idős ahhoz, hogy a szülő fizi­ká­li­san is kinyil­vá­nítsa az iránta érzett sze­re­te­tét.

Ezért öleld meg őt, ahány­szor csak lehet.

Kép­zelőerő.

A világ min­den nap­pal gyor­sab­ban és gyor­sab­ban vál­to­zik. A hol­nap már nem olyan lesz, mint a mai nap. A nagy kép­zelőerő­vel bíró embe­rek nem csak meg­élik, de for­mál­ják is a világot.

Vedd ölbe.

Egy mese elol­va­sá­sá­hoz, egy jó beszél­ge­tés­hez nincs jobb hely anya és apa ölé­nél, ráadá­sul min­dig kéz­nél van :-).

Éle­ten át tartó tanulás.

Ha valaki sze­re­tet­tel, érdeklő­dés­sel tanul, egész más, mint ami­kor kény­te­len elsa­já­tí­tani egy isme­ret­anya­got, csak azért, hogy átmen­jen a vizs­gán, vagy ked­vez­zen a szü­le­i­nek. Az éle­ten át tartó tanu­lás meg­ta­nu­lása ott­hon kezdő­dik, ezért olvas­sa­tok minél töb­bet, tegyen fel kér­dé­se­ket, tanulja meg sze­retni a tanulást.

Közös étke­zés.

A közös csa­ládi étke­zé­sek nagyon szo­ros köte­lé­ket fon­nak a gyer­mek és a szülők közé.

Az a csa­lád, ame­lyik nem eszik együtt, nem is fejlő­dik együtt.

A ter­mé­szet szeretete.

Az a gye­rek, aki érté­keli a körü­lötte lévő élő­vi­lá­got, meg­ta­nul vigyázni is arra. A leg­több szülő arra tanítja a gyer­me­két, hogy rak­jon ren­det a szo­bá­já­ban és vigyáz­zon a dol­ga­ira, de ugyan­ezt meg kel­lene taní­tani nekik a ter­mé­szet­tel kap­cso­lat­ban is.

Opti­miz­mus.

A pesszi­mis­ták soha nem vál­toz­tat­ják meg a vilá­got. Az opti­mis­ták igen.

Büsz­ke­ség.

Tanítsd meg, hogy érté­kelje a kis dol­go­kat az élet­ben és legyen büszke rájuk, mert sok kicsi cse­le­ke­det­tel nagy dol­go­kat vihet véghez.

Hibázni nem bűn.

A gye­re­kek gye­re­kek. Engedd, hogy kísér­le­tez­ze­nek, pró­bál­koz­za­nak és egy­ben hibáz­za­nak is.

Önbe­csü­lés.

Azok a gye­re­kek, akik érté­ke­lik önma­gu­kat, maga­biz­to­sab­bak, nagyobb az önbe­csü­lé­sük, így nagyobb való­színű­ség­gel vál­nak olyan felnőt­tekké, akik kitar­ta­nak az elveik mel­lett, egy­ál­ta­lán, van­nak elveik.

Humor.

Neves­se­tek együtt min­den nap, mert a neve­tés gyógyír min­den sebre.

Sta­bi­li­tás.

A sta­bil ott­hon az, amire a gye­re­kek az egész éle­tü­ket épí­tik. Tud­niuk kell a helyü­ket a csa­lád­ban, hogy kiben bíz­hat­nak és ki az, aki ott lesz, ha szük­sé­gük van rá.

Idő.

Az idő az egyet­len aján­dék, amit soha nem kap­hatsz, vagy sze­rez­hetsz vissza. Figyelj rá, hogy kinek, mennyit adsz belőle!

Osz­tat­lan figyelem.

Időről-időre kap­csolj ki min­dent, tele­font, lap­to­pot, tévét, hogy min­den figyel­med­del gyer­me­kedre kon­cent­rál­hass. Hidd el, min­den­nél töb­bet jelent majd nekik egy olyan óra, ami­kor csak ti létez­tek, semmi más.

Sze­re­tet.

Az összes, eddig fel­so­rolt aján­dék közül a legnagyobb!

A cikk Jos­hua Bec­ker írása alap­ján készült.

Forrás: www.piknikmagazin.hu

2015. február 25. (szerda), 07:38