30 Elképesztő természeti jelenség a Földön

A természet a legcsodálatosabb és egyúttal legérthetetlenebb dolog a világon, éppen ezért képes olyan dolgokat alkotni, amikre néha még magyarázatot találni is nehéz.

/Legokosabb tudósaink persze folyamatosan dolgoznak az időnként újra és újra megjelenő, új természeti jelenségek megmagyarázásán, de némelyik olykor még nekik is igen kemény fejfájást tud okozni\./

Ha engem kérdeztek némely ilyen természeti jelenség még mindig sántít kicsit, legalábbis a tudósok magyarázata nem tűnik nekem 100%-ig pontosnak, de nem is feltétlenül kell elmerülnünk ezeknek a varázslatos természeti jelenségeknek a tudományos oldalában, nekünk, egyszerű hétköznapi embereknek elég lehet az is, ha csodálattal adózunk ezek fölött a különös és utánozhatatlan természeti jelenségek felett.

 

Most 30 olyan, elképesztő természeti jelenséget gyűjtöttem össze, amik egészen biztosan téged is levesznek majd a lábadról, hisz valami fantasztikusak!

Piszkos vihar vagy más néven: vulkáni villámlás. A levegőbe lövellő vulkáni hamu okozza.

,,Pokol kapuja” nevű természetes gáz mező, amit a tudósok 1971-ben véletlenül meggyújtottak és még a mai napig egyfolytában ég.

Gyúlékony jégbuborékok: valójában megfagyott metánbuborékok amik a jég fogságába estek az Abraham tó szívében.

Catatumbói villámlás – egy venezuelai folyóról kapta a nevét, amelynek torkolatánál minden második nap 10 órán át tartó borzalmas viharok tombolnak, immáron 100 éve folyamatosan.

Karácsony-szigeti vörös ollós rákok: minden évben mint egy 43 millió rák jön itt ki az óceánból, hogy lerakják tojásaikat a sziget homokjába.

Képesek a sziget teljes forgalmát is megbénítani, noha próbálnak speciálisan védekezni ellenük.

 

Pompás királylepke: Az északkelet amerikai populáció az ősz érkeztével a melegebb déli tájakra vonul, hatalmas, felhő méretű csoportokban.

Szürreális pókhálók: az ausztráliai Wagga Wagga település környékén a mindent az árvíz elől menekülő pókok hálói borítottak be 2012-ben.

Rejtélyes namíbiai tündérkörök: szabályos köröket alkotó fűalakzatok, melyek egyes feltételezések szerint a termeszek pusztítása miatt öltenek ilyen különös formát.

Víz alatti gabonakörök: a hím gömbhalak hozzák létre ezeket a csodálatos mintákat, hogy lenyűgözzék a nőstényeket.

Új-zélandi gömbsziklák: a tengerparti erózió hatására koptak le szabályos gömb alakúra.

Nagy kék lyuk: egy óriási víznyelő Belize partjainál, mely 300 méter széles és mint egy 124 méter mély.

A Fekete nap: hatalmas, akár 50 ezer fős seregély csoportok, melyek annyira egyként mozognak a telet megelőző vonulásuk alkalmával, hogy a napot is képesek eltakarni. Amikor egy madárraj egyként viselkedik, mint a halak a tengerben, murmurációnak hívjuk.

A nagy szardínia-futás: májustól júliusig több milliárd szardínia indul útnak Dél-Afrika partjainál, elképesztő méretű bolyokban, hogy észak felé, a partokhoz közelebbi vizekbe ússzanak.

Óriások útja: egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban.

A vitorlázó kövek rejtélyes vándorlása: az amerikai Halál-völgy nemzeti park különös időjárása okozta geológiai jelenség, amikor a sziklák az erős szél és a vizes agyagos talajnak köszönhetően elcsúsznak, látványos nyomokat hagyva maguk után.

Torlóár: az a jelenség, amikor a dagály által kiváltott hullám felhatol egy folyó medrébe. Az emelkedő dagály a vizet benyomja a folyótorkolatba, és az összeszűkülő mederbe egy vagy több hullám hatol be a folyásiránnyal szemben.

Virágzó sivatag: az Atacama-sivatagban előforduló jelenség, hogy amikor a csapadék szokatlanul magas, a növényzet életet visz a kopár, homok borította síkságokra.

Horizontális ív, más néven tűzszivárványok: egy optikai jelenség amikor a jeges hókristályokból álló pehelyfelhőkön megcsillanó nap hatására a felhő szivárvány színekben pompázik.

Lentikuláris felhő: lencse alakú felhőforma, mely általában kialudt tűzhányók felett keletkezik.

Mammatus felhők: egy ritka felhőképződmény, mely olyan felhődudorokból áll, melyek a zivatarfelhők üllőjének alsó részéről lógnak alá.

Poláris sztratoszférikus felhők, vagy más néven gyöngyházfényű felhők: különlegessége, hogy a legtöbb felhőtípussal ellentétben nem a troposzféra képződménye, a sztratoszférában alakul ki, 15-20 km magasságban.

Undulatus asperatus: egy nagyon ritka felhőtípus, mely 1951 óta ismert és különleges, érdes-hullámos felhők alkotják.

Nátron-tó: a Nátron-tó sós tó Tanzánia északi részében, a kenyai határhoz közel, a Nagy-hasadékvölgyben. Jellegzetes vöröses színe a gyors párolgás következménye.

Kanadai ,,pöttyös tó”: a kanadai Kliluk-tó tartalmazza a legnagyobb mennyiségű kalcium, magnézium és nátrium-szulfátot a világon. Nyáron az elpárolgó tó hátrahagyja az ásványi anyagokat, amelyek hatására nagy pöttyök jönnek létre.

Foszforeszkáló hullámok a Maldív-szigeteken: a különleges látványt a foszforeszkáló fitoplanktonok okozzák, amikor a mikroszkopikus nagyságú növényi organizmusokat nagy mennyiségben partra mossák a hullámok.

Vörös dagály: olyan ritka természeti jelenség, amikor a vízben található dinoflagellates annyira sok, hogy a víz agyag vörös színűvé válik.

Fénypillérek: leginkább a szivárványhoz hasonlít, csak éppen itt nem esőcseppeken, hanem fagyott, lebegő jégkristályokon törik meg és tükröződik vissza a fény.

Szivárvány eukaliptusz: a föld legszínesebb fája, mely az év során különböző időpontokban és a törzs különböző helyein dobja le magáról a kérgét. Ilyenkor előbukkan a világoszöld színű, belső kéreg. Majd ahogy ez elkezd öregedni, egyre sötétebb lesz, érlelődik, amely során kékes-lilás, narancssárga-rózsaszín, majd barna tónusú lesz.

Jégvirágok: különös természeti jelenség amikor az összefüggő jégpáncél tetején keletkező jégkristályok különös, virág alakzatokat formálnak.

Hókémény az Antarktiszon: a Föld legdélebbi, jelenleg is aktív vulkánja.