Az emberi test egy rendkívül precíz eszköz, amely folyamatosan és megállás nélkül működik, emellett számos funkciót ellát. Az egyik ezek közül a védő-, védekező funkció. /Ezek óvnak meg bennünket a negatív külső hatásoktól, amelyek árthatnak szervezetünknek\./
Néha az agyunkat is hűteni kell. Bizonyos értelemben az emberi test olyan, mint egy számítógép, azaz nem szabad, hogy túlmelegedjen, mert akkor nem fog rendesen működni. Ezenkívül, amikor ásítunk a fáradtságot, vagy a pszichés stresszt enyhítjük. És, természetesen, az ásítás során a tüdő is felfrissül.
Az orrunkban számos baktérium, allergén, illetve por gyűlik össze. A testet pedig meg kell tisztítani mindezektől az irritációt okozóktól.
Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, vagy alvás közben a nyugvó szervezetben tejsav képződik. Nyújtózkodva viszont gyakorlatilag kiűzzük a szervezetből a tejsavat. Ez a cselekedet segít az izmoknak abban, hogy elkezdjenek dolgozni, valamint a nyújtózkodás felkészíti a testet az előtte álló fizikai erőfeszítésekre, azaz egyfajta bemelegítés szerepe van. A nyújtózkodás során a vér gyorsabban folyik az erekben, ezáltal javul a szervezet vérkeringése.
A csuklás kiváltója lehet többek között a hipotermia, illetve okozhatja a túl gyors étkezés is. Ezek a jelenségek ingerlik az úgynevezett bolygóideget, ami impulzust bocsát az agyba, valamint a gerincvelőbe is. A központi idegrendszer jelére a rekeszizom, illetve a belső bordaközi izmok önkéntelenül összerándulnak.
A csuklás során a gégefedő lezárul, és a hangszalagrés is zárállásban van, így a levegő nem juthat be a tüdőbe, hanem „visszaverődik” a hangszalagokról, létrehozva a jellegzetes csukló hangot.
Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor egy személy alszik, és úgy tűnik, mintha elektromos áramütés érné, és az „áramütéskor” végtagjai pár milliméterrel felemelkednek a meleg ágytól. Természetesen, az ilyen túlfeszültség-szerű aktivitás után az adott személy azonnal felébred. Arról van szó, hogy az elalvás után a test légzése lelassul. Lelassul a pulzus, az izmok is ellazulnak. Az agy ezt a helyzetet „haldokló” állapotként érzékeli, így azonnal beavatkozik, és természetesen megpróbálja „újraéleszteni” a testet.
Az agy a vizet úgy érzékeli, mint egy lehetséges veszélyforrást, ami például csúszós lehet. Leeshetünk, és megüthetjük magunkat. Ezért az ujjbegyeinken egyfajta tapadásnövelés jelenik meg, ami megakadályozza, hogy mondjuk, elessünk.
Ez a folyamat azért következik be, mert az agy negatív információkkal, vagy emlékekkel telített. Ezeknek káros hatásuk van a pszichére, ezért az agy védekezésképpen törli az ilyen „vírusos” információkat. Eltávolítja a szörnyű emlékeket, és mintegy „újraindítja” a testünket.
Az a tudományos leírása ennek a folyamatnak, hogy az agy adrenalin termelésére utasítja a mellékvesét, aminek egyik hatása az, hogy a bőrben a szőrtüszőkhöz kapcsolódó apró izmokat megfeszíti, ezáltal a testre simuló szőrszálak felállnak (piloerekciók), a bőrön pedig sok kis libabőr keletkezik. Az egésznek az a funkciója, hogy ezek a libabőrök, pontosabban a sok kis felálló szőrszálak csökkentik a hőveszteséget, mely következményeként a test meleg marad a hideg időben.
Először is, a könnyek védik a szem nyálkahártyáját a belekerült portól és mindenféle külső elemtől. Másfelől pedig egyfajta érzelmi védelmi eszközeként szolgálnak. A könnyek olyan ingerek is egyben, amelyek a fájdalomtól, a fizikai vagy szellemi bántalmazástól elvonják az adott személy figyelmét.
Forrás: ketkes.com
2018. április 10. (kedd), 10:37