Csak egy kérdés: nem lehetne a mocskolódást félretenni? Vajna Timi gyászol és ezt mindenkinek tiszteletben kellene tartani

Hihetetlen, hogy ilyenkor is csak a mocskolódás jut eszükbe az embereknek. Gusztustalan! Egy ember meghalt, nem hiszem, hogy ezen kellene viccelődni, mert erről van szó és nem másról. Tényleg ennyire nincsenek már határok?

/Anyám gyerekkoromban sokszor tanított a beszédre “Lányom mindig jogunk van a szólásszabadsághoz, de a szólásszabadságba nem tartozik bele a mocskolódás, az átkozódás szabadsága\./

“

Eléggé alpári stílust ütnek meg sokan. Van aki szereti és van aki nem szereti az elhunyt özvegyét, de ez még nem ad okot arra, hogy a gyász időszakában beinduljon a mocskolódás.

Méltatlanul beszélnek egyesek az elhunytról, de nem csoda, hiszen a gyűlölet a gyenge ember utolsó fegyvere. Azt mindenki elfelejti, hogy Andy Vajna mit tett le az asztalra, most a sikereire kellene büszkének lenni, nem pedig pocskondiázni.

Szerintem a sok mocskolódás helyett inkább a pozitív dolgokra kellene összpontosítani. Halottról jót, vagy semmit. Annyi mindent megértek, de nem tudom megérteni, hogy itt minden nap valaki bántja a másikat, nem is beszélve a trágár szavakról.

Nem is értem, hogyan beszélhetnek emberek így egymással/egymásról. Szépen is meg lehetne írni, ha valakinek valami nem tetszik.

Ha minden ember szeretettel lenne egymás iránt, nem lenne ez a sok veszekedés.

A sok pocskondiázás, mocskolódás azokat minősíti, akik írják…

Csak egy kicsit néztem fel a Facebookra és csak ámulok, miket írnak az emberek, egy haláleset kapcsán. Hova lett a tisztelet a mai világból?

Néha nincs szükség szavakra… Az okos ember tudja, mikor kell csendben maradni!

Álljon itt egy idézet, amely a békére, szeretetre és hitre, reményre ösztönöz mindenkit!

Assisi Szent Ferenc imája

Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,

Ahol gyûlölet lakik, oda szeretet vigyek;

Ahol sértés, oda megbocsátást,

Ahol széthúzás, oda egyetértést.

Ahol tévedés, oda igazságot;

Ahol, kétely, oda hitet;

Ahol kétségbeesés, oda reményt;

Ahol szomorúság, oda örömet.

Uram, add

Hogy inkább én igyekezzek vigasztalni,

Mint hogy vigaszt várjak.

Inkább én törekedjek másokat megérteni,

Mint hogy megértést óhajtsak.

Inkább szeressek,

Mint hogy szeretet igényeljek.

Mert önmagunkat elfelejtve

találjuk meg magunkat.

Ha megbocsátunk,

Akkor nyerünk bocsánatot.

Ha meghalunk,

Akkor ébredünk az örök életre.

Forrás: ketkes.com

2019. január 21. (hétfő), 19:42