Szarvasgomba termesztés házilag. Kilója 150 ezer forintért adható el

Előre szólunk, hogy nem lesz egyszerű, de ha egyszer sikerül, akkor az ember életét megváltoztathatja!
/Egy saját szarvasgomba\-ültetvény igen jövedelmező vállalkozás is lehet, ha megfelelő szakértelemmel látunk hozzá a csemeték elültetéséhez, és az időjárás is a mi oldalunkon áll\./

A hagyományos Szalajka-völgyi szarvasgomba-vadászaton ezúttal nem a kincseket jelző kutyák nyomába eredtünk, hanem egy szakértő által létrehozott ültetvényt látogattunk meg.

 

Miért nem terem kiskertekben?

A szarvasgomba tudatos termesztése a XIX. század elején indult Franciaországban.

1810-ben Croagnesben Joseph Talon telepített tölgyest, állítása szerint tűzifának, de helyette hat év elteltével szarvasgombához jutott - derül ki A szarvasgombász mesterség című könyvből. Mivel Croagnes egyébként is szarvasgomba-termőhely volt, -tehát a klimatikus és egyéb viszonyok ideálisak az élőlénynek- de még így is hat évet kellett várni az első termés megjelenésére, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy hobbikertészként nem sok értelme van nekiállni a szarvasgomba termesztésének.

A szarvasgombász szerint akkor érdemes nekiállni egy ilyen veteményesnek, ha van legalább fél hektárnyi területünk, akkor hektáronként ültessünk 500-1000 darab mikorrhizzálási eljárással (gombával beoltott) kezelt tölgyfacsemetét, öntözzük, óvjuk az állatoktól (emberektől) és várjunk évekig. Még így sem lehetünk biztosak benne, hogy valaha szarvasgombászhatunk a saját területünkön. A mikorrhizált gyökerű csemeték ugyanis nem maradhatnak sokáig szabad levegőn, egyáltalán nem biztos, hogy a gomba szeretni fogja a termőterületet vagy az öntözővíz minőségét és ugyanígy kérdéses az, hogy az időjárás segít-e a termésnek.

2016. június 07. (kedd), 19:03