Tegnap elmentem a Keletihez, hogy személyesen is lássam mi a helyzet.

Tegnap elmentem a Keletihez, hogy személyesen is lássam mi a helyzet. Emberek fekszenek mindenfelé a saját maguk által generált szemétben pedig a kukák ott vannak nyitva és üresen..... Gyerekek játszanak közöttük. /A gyerekek már csak ilyenek, mindenhol feltalálják magukat\./

Szívesen "megmentettem" volna mindet. Ilyenek az ösztönök, felülírnak minden racionalitást. Két őszhajú néni érkezett és ruhákat, szendvicseket, játékokat, plüssöket osztogattak. Kevésnek a szájából hangzott el a köszönöm. (bármilyen nyelven is) Nekik ez jár. Két köztisztasági munkás jött és az emberek mellől szedték össze azok otthagyott mocskát. Rájuk se néztek. Nekik ez jár. 5 perc elteltével azt látom mindenfelé plüssök vannak eldobálva szanaszét és a munkások szedik össze. Kérdezgetik, hogy kié de mivel mindenki a fejét rázza bedobják a kukákba. Plüssök, éltek 5 percet. ..... Az én fiamnak mindene megvan de biztos nem dobná el miután megkapta. Örülne neki. Talán ki kellene venni a kukából. Ááá az má milyen..... 15 percet voltam ott, de ennyi idő alatt is tisztán látszott a két "kultúra" közötti óriási szakadék.

Forrás: www.facebook.com

2015. augusztus 23. (vasárnap), 12:36