Többszázezer nőt bántalmaz a párja Magyarországon

Nem működik hatékonyan a 2009. október elsején hatályba lépett távoltartásról szóló törvény, mert az áldozatoknak csak részét képes megvédeni - áll három nőjogi szervezet, a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös közleményében.

Mint kiemelik, a távolságtartás például nem rendelhető el az élettársnak nem minősülő intim partnerek vagy volt partnerek esetében, törvényileg nem lehet távoltartani azt az elutasított udvarlót sem, aki mondjuk, fizikai vagy szexuális erőszakot követ el a zaklatott nőn.

Pedig nem minden esetben az élettárs vagy a házastárs a kapcsolaton belül erőszak elkövetője: az elmúlt években több olyan bűncselekmény is történt, amikor barátnőjét vagy volt barátnőjét ölte meg az elkövető. 

Nem két hónapra, évekig tartó védelemre lenne szüksége ezeknek a nőknek

A nőszervezetek már évek óta hangoztatják azt, hogy a távoltartás 72 órás, illetve 60 napos maximális ideje nagyon kevés, azaz nem alkalmas arra, hogy egy akár évek óta bántalmazó férfival együtt élő nő összeszedje magát, tájékozódjon a jogi lehetőségeiről, és eljárásokat kezdeményezzen.

"Azokban az országokban, amelyekben jól működik ez a jogintézmény, ennél sokkal hosszabb, akár években mérhető ideig részesülnek az áldozatok állami védelemben" - írják.

Nem kérnek távoltartást

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás gyakorlatával is vannak gondok. A reprezentatív kutatási adatok szerint

Magyarországon jelenleg több mint 223 ezer nő él olyan kapcsolatban, ahol partnere fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazza. Ehhez képest évente minödssze 2-3000 ideiglenes megelőző távoltartással és megelőző távoltartással kapcsolatos ügy van. Azaz sokkal kevesebben kérnek törvényi védelmet, mint amennyien rászorulnak.

A rossz hír, hogy az ilyen segítségért folyamodó nőkből az elmúlt öt évben valamiért egyre kevesebb van. A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartások száma 2014-ről  2018-ra 60 százalékkal csökkent - alig haladja meg az ezer esetet.  

A csökkenésnek az oka több összetevős.

A nőjogi szervezetek szerint egyik ilyen ok lehet, hogy a rendőrség és a bíróság eleve semmiféle információt nem ad a távoltartásról, sokszor még akkor sem, ha az áldozatok már tudnak a távoltartás intézményéről és kifejezetten kérik az elrendelését.

Kezdeményezhetné a távoltartást egy hozzátartozó is, a jogszabály erre lehetőséget biztosít a gyámügyi és gyermekvédelmi, egészségügyi és oktatási szerveknek, intézményeknek is, mégis alig élnek ezzel a lehetőséggel azok, akik nem maguk a bántalmazottak.

Nem hatékony

A távoltartás betartatása szintén nehézkes, a jogvédő szervezetek úgy tapasztalják, hogy a távoltartó határozatban foglaltak ellenőrzése elmarad, a távoltartás megszegése pedig sokszor következmény nélküli. Az utóbbi években a halálos kimenetelű családon belüli erőszakos ügyekben is több esetben előfordult, hogy a bántalmazó távoltartás hatálya alatt követte el a cselekményt.

Az említett szervezetek attól tartanak, hogy mindezek miatt fennáll a veszélye,

hogy a távoltartás jogintézménye teljesen kikopik a magyar jogalkalmazási rendszerből, ezzel is védelem nélkül hagyva a párkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatait.

Ezt megelőzendő, fontos lenne a távoltartással kapcsolatos jogi szabályozás megreformálása, szigorítása, a távoltartással munkájuk során találkozó jogalkalmazók képzésének felülvizsgálata, és többek között az állampolgárok jobb tájékoztatása is.