79 éves korában, 2026. /november 6\-án elhunyt Lukács Béla, Magyarország egyik legismertebb elméleti fizikusa\./
Hivatalosan is megerősítették Lukács Béla halálhírét
A szomorú hírt a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont közölte november 7-én. Tájékoztatásuk szerint Lukács Béla november 6-án, életének nyolcvanadik évében hunyt el.
A fizikai tudomány doktora a kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója volt.
Halálával nemcsak egy nemzetközileg ismert kutatót veszített el a magyar tudományos élet, hanem egy olyan embert is, aki a legbonyolultabb tudományos kérdésekről is képes volt közérthetően, sajátos humorral beszélni.
A fizikus, aki szerint egyszer még időgépet is építhetünk
Lukács Béla egyik legemlékezetesebb gondolatát egy 2017 januárjában megjelent, a 24.hu által most felidézett interjúban fogalmazta meg. Amikor az időutazás lehetőségéről kérdezték, nem jelentette ki, hogy az örökre a tudományos fantasztikum világában marad.
„Időgépet most még nem tudunk csinálni, de ez nem jelenti, hogy később sem fogunk tudni.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen találmány rendkívül bonyolult problémákat vetne fel.
Mi történne például, ha valaki visszautazna a múltba, és megváltoztatna egy olyan eseményt, amely nélkül ő maga sem születhetett volna meg? Hogyan létezhetne akkor az az ember, aki a változtatást végrehajtotta?
A fizikus szerint az időutazás nem pusztán technológiai kérdés.
Fontos azonban, hogy Lukács Béla nem állította: az időgép megépítése bizonyítottan lehetséges. Csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi technológiai korlátok önmagukban nem bizonyítják az örök lehetetlenséget.
Friderikusz Sándor műsorában egy ország figyelt fel rá
A szélesebb közönség 2013-ban ismerhette meg igazán Lukács Bélát, amikor Friderikusz Sándor televíziós műsorában szerepelt.
Megjelenése, rendkívüli tájékozottsága és szokatlan előadásmódja emlékezetessé tette a beszélgetéseket.
A tudós nem elégedett meg az egyszerű válaszokkal. Gyakran olyan összefüggésekre világított rá, amelyek a hétköznapi gondolkodás számára egészen meglepőek voltak.
Friderikusszal készült egyik 2013-as beszélgetése később a műsorvezető hivatalos YouTube-archívumában is megjelent, így ma is visszanézhető.
Több mint ötven év a magyar tudomány szolgálatában
Lukács Béla 1947. április 2-án született Budapesten. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végezte 1965 és 1970 között, majd doktori ösztöndíjasként a Központi Fizikai Kutatóintézethez került.
Pályafutása során a relativitáselmélettel, a kozmológiával és a relativisztikus nehézionfizikával foglalkozott.
Kutatómunkája mellett különösen fontosnak tartotta az oktatást és a tudomány népszerűsítését.
Munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták. 1995-ben megkapta az MTA Fizikai Díját, 2008-ban az év ismeretterjesztő tudósának választották, 2014-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
A 2008-as elismeréshez egy különleges gesztus is kapcsolódott: az Orion csillagkép egyik csillagát róla nevezték el.
A halálról is különleges őszinteséggel beszélt – így búcsúznak tőle
Lukács Béla nemcsak a világegyetem működését próbálta megérteni. A vallás, a lélek és az emberi élet végessége is foglalkoztatta.
A 2017-es interjújában arról beszélt, hogy az ember az életkor előrehaladtával egyre inkább szeretné hinni: a halállal nem ér véget minden. Fizikusként azonban fontosnak tartotta, hogy a reményeket és a bizonyítható állításokat ne keverje össze.
Saját meggyőződésével kapcsolatban sem tett úgy, mintha minden kérdésre ismerné a választ. A bizonyítékok keresése számára az emberi élet legnehezebb kérdéseinél is alapvető maradt.
Egykori munkahelye, a Wigner Fizikai Kutatóközpont saját halottjának tekinti az elhunyt tudóst. A november 7-i közleményben jelezték, hogy temetéséről később adnak tájékoztatást.
Lukács Béla különleges örökséget hagyott maga után: kutatási eredményeket, tudományos előadásokat és olyan beszélgetéseket, amelyek még évekkel később is képesek elgondolkodtatni az embereket.
2026. november 10. (kedd), 05:58
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.