1 perce érkezett! Gyászba borult az ország – Szörnyű hírt kaptunk ma reggelre – nagy név távozott közülünk! ????? ? ?????́???́??́?????́?!
?️ Gyászba borult a hazai zenészvilág: elhunyt Éry Balázs.
/Megrendítő hír rázta meg a magyar zenei életet\: 64 éves korában váratlanul elhunyt Éry Balázs zeneszerző, zongoraművész és producer, akinek neve talán nem mindig szerepelt reflektorfényben, mégis ott lüktetett dalok százainak hangzásában, finom harmóniáiban és azokban a csendekben, amelyek néha többet mondanak minden kimondott szónál\./
A szomorú hírt Fodor János osztotta meg közösségi oldalán, személyes és mélyen megrendítő sorokkal búcsúzva kollégájától és barátjától. Bejegyzésében felidézte Éry Balázs legendás műsorát is, amely a Bézs Rádió hullámhosszán szólt a hallgatókhoz, és amelynek címe önmagában is ars poeticának hatott: Csend a lelke mindennek.
„Csendes most minden.
A háttérben alkotott, de a szívekben szólt.
Éry Balázs több mint száz hanglemez elkészítésében működött közre, és a magyar könnyűzene meghatározó alakjaival dolgozott együtt.
Dolgozott többek között Gerendás Péter, Bródy János, Caramel, a Neoton Família és a Korál mellett, valamint számos más előadóval is, akik mind egybehangzóan vallják: Balázs jelenléte nemcsak szakmai, hanem emberi értelemben is emelte a közös munkát.
A stúdió falai között csendben, alázattal, mégis meghatározó módon formálta a dalok hangzását.
Nemcsak a könnyűzene világában alkotott maradandót: filmzenéket is komponált, többek között a Ceasefire, a Burundis és a Dog’s Life című alkotásokhoz, emellett számos reklámfilm zenéje is az ő nevéhez fűződik, többek között a Rama és a Diego kampányaihoz készített dallamokat.
A csend mestere.
Akik ismerték, egybehangzóan állítják: nemcsak kivételes zenész volt, hanem mélyen érző, figyelmes ember is. Olyan alkotó, aki hitt abban, hogy a zene nem hangerő kérdése, hanem jelenlété.
Gondolatai a csendre ma különösen erősen hatnak:
„A zene az empátia művészete. Hogy hatni tudjon, hogy érzékeljük, felfogjuk a zene ‘üzenetét’, külső és belső csendre van szükségünk – a hallás képességére.”
Éry Balázs hitt abban, hogy a világ egy nagy csend, amelyet az ember időről időre zenével tölt meg. Ő a saját remekműveivel törte meg ezt a csendet – péntek délben a rádióban, egy koncert félhomályában, vagy egy stúdió csendjében, amikor megszületett egy új dal.
Most azonban valóban csend van.
A magyar zenei élet egy érzékeny, alázatos és kivételes tehetségű alkotót veszített el. Neve talán nem mindig állt a reflektorok fényében, de a hangja – a zongora billentyűin keresztül, a hangszerelések finom rétegeiben – ott marad azokban a dalokban, amelyek tovább élnek, és amelyekben minden megszólaló hang egy kicsit az ő keze nyomát is őrzi.
Vigye a szél magasba és messzire. ?️
2026. február 18. (szerda), 06:25
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
