14. havi nyugdíj: „Ezt még álmukban se képzelték el!”– meglepődtek a nyugdíjasok
14. havi nyugdíj: „Ezt még álmukban se képzelték el!”– meglepődtek a nyugdíjasok
/\[IMAGE_BLOCK_1\]\./
„Ha ennyi sem lesz elég, jöhet a 14.
A választások árnyékában a gazdasági realitások másodlagossá válnak?
A kormányzati gazdaságpolitika az utóbbi időben egyre inkább a választásokhoz igazodik, sokszor figyelmen kívül hagyva a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot. Az „Európa legnagyobb adócsökkentési programja” bejelentése után egyre többen vetik fel a kérdést: ha az eddigi pénzügyi ígéretek nem bizonyulnak elegendőnek a választási sikerhez, vajon mi lehet a következő lépés? Lehetséges, hogy a kormány akár egy 14. havi nyugdíj bevezetését is mérlegeli?
A költségvetési ígéretek és a valóság.
A 2025-ös költségvetési törvény elfogadásakor még a fiskális fegyelem és az uniós elvárásokhoz való igazodás szerepelt a célok között.
A múlt heti konvergenciaprogram ugyanezt az üzenetet erősítette, miközben a gazdasági növekedés kilátásai jelentősen romlottak. Az eredeti tervekben szereplő 3,4 százalékos GDP-növekedési várakozást a kormány immár 1,2 százalékra módosította, ami még az Európai Bizottság 1,8 százalékos előrejelzésénél is borúlátóbb.
Ez azt jelenti, hogy az adóbevételek csökkenése borítékolható, a gazdaság pedig nem biztos, hogy képes fedezni az újabb kiadásokat. Ennek ellenére a kormány nem visszafogja, hanem bővíti az állami kiadásokat.
Adócsökkentés és hitelminősítői figyelmeztetések.
A nagyvonalú adócsökkentési csomag egyik legvitatottabb eleme a háromgyerekes nők élethosszig tartó szja-mentessége, amely komoly terhet róhat az államháztartásra. Az S&P hitelminősítő nem is késlekedett a reakcióval: figyelmeztette a kormányt, hogy az intézkedések veszélyeztetik a fiskális stabilitást és megnehezítik a költségvetési hiány csökkentését.
Emellett az új intézkedések növelhetik az államadósságot, amely így 2026-ra tetőzhet. Ez komoly problémát jelenthet, hiszen a forint árfolyama is kiszolgáltatottá válhat, különösen a választások közeledtével.
Jöhet a 14. havi nyugdíj?.
A választások előtti költekezés logikája alapján a kormány várhatóan nem áll meg a mostani adócsökkentéseknél. Ha a gazdasági fellendülés elmarad, és a támogatottság csökken, újabb osztogatási intézkedések következhetnek.
Egy ilyen helyzetben a 14. havi nyugdíj bevezetése lehet a következő populista lépés, amelyre a kormány rákényszerülhet. Bár ez hatalmas költségvetési terhet jelentene, politikai szempontból erős üzenetet hordozna, hiszen az idősebb korosztály a választások egyik legmegbízhatóbb szavazóbázisa.
Ha azonban az infláció újra emelkedni kezd, az idősek szempontjából sem biztos, hogy valódi előnyt jelentene egy újabb extra nyugdíj. A jelenlegi gazdasági helyzetben minden újabb osztogatás a hosszú távú pénzügyi stabilitás rovására mehet, amely végső soron az egész ország gazdaságát veszélyezteti.
A döntés tétje.
A kormány előtt álló kérdés nem csupán gazdasági, hanem politikai is:
- Tovább folytatják az osztogatást a választási siker érdekében, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú kockázatokat?
- Vagy megpróbálnak egyensúlyozni a fiskális fegyelem és a rövid távú politikai célok között?
Az elkövetkező hónapokban eldőlhet, hogy a kabinet vállalja-e a gazdasági kockázatokat, és tényleg „all-in” megy-e a választási siker érdekében – akár egy 14. havi nyugdíj bevezetésével is.
2025. március 03. (hétfő), 08:58
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
