1perce érkezett! – Tragikus hírt kaptunk – Gyászba borult az egész MAGYARORSZÁG!hatalmas név távozott közülünk!

Kereken tizenöt esztendőn át, 1983-ig állt a lap élén, amikor a Madách Könyvkiadó irodalmi vezetőjévé nevezték ki. 

1990-től a Szlovák Irodalmi Alap ösztöndíjasa lett három évvel későbbi nyugdíjba vonulásáig.

Közben sorban jelentek meg kötetei, részben válogatott elbeszélések (Angyal vagy madárijesztő, 1975), szatírák és humoreszkek (Az elrabolt taliga, 1980), újabb tanulmányok (Látni a célt, 1983) és novellák (Kiárusítás délelőtt, 1984; Európai magány, 1987), valamint a nemzetiségi embernek a nyelvvel vívott szorongó küzdelmét bemutató regény (A macska fél az üvegtől, 1985).

Önéletrajzi ihletésű, a falu, a paraszti világ felbomlását ábrázoló könyvei az Ívnak a csukák (1977) az Örvénylő idő (1982), az Aszály (1989), az Álmodtak tengert I-II (1993, 1995) és a Halódó parasztvilág (2001).

A legteljesebb szakmai elismerést hozó művei közül kulcsregény a Szabadesés (1969).

A mű életanyagát, valamint előadásmódjának vallomásos jellegét két olyan ismérvként, sajátosságként emlegették, mely az életmű későbbi darabjaival kapcsolatban is jó okkal merül föl. Valóságvonatkozásai, a falu világának szembeállítása a városéval, nemcsak két életfelfogás ütköztetését jelenti, hanem azokat a családi konfliktusokat, személyes ellentéteket is, amelyek a regény első generációs értelmiségi hősét, Morvait, a gépészmérnöki hivatást az újságíróira cserélő parasztfiút a szó szoros értelmében elidegenítik még édes szüleitől is.

Első tanulmánykötete, a Valóság és életérzés (1972) a hazai kritikusok élvonalába emelte. Szülőfalujának szociográfiája, a Vajúdó parasztvilág (1975) megírását követően a csehszlovákiai magyar epikában már a modern formák legismertebb alkalmazójaként méltatták.

Díjai.

Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták, többek között négyszer kapott Madách-díjat (1967; 1970; 1975; 1983),

 elnyerte a Szlovákiai Írók Szövetsége Nemzetiségi Díját (1972), a Posonium életműdíjat (2001), valamint a József Attila-díjat (2004). A Kossuth-díjat 2023-ban kapta meg.

Ahonnan elindultam - Duba Gyula portréja címmel T. Nagy Imre rendező 2009-ben, valamint Legény kalapban - emlékek, gondolatok Duba Gyula íróval címmel Balog Gábor rendező-operatőr 2017-ben készített portréfilmet róla - olvasható a közleményben.

Duba Gyulát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti - közölték.