2018. Január 1-től 300%-os drágulás jön!Ez az egy népszerű magyar termék luxuscikké válik! – hivatalosan is bejelentették az új árakat!
2018. Január 1-től 300%-os drágulás jön!Ez az egy népszerű magyar termék luxuscikké válik! – hivatalosan is bejelentették az új árakat!
Búcsút inthetünk a visszaváltható patronnak!
/Január elsejétől megszűnik az ikonikus fém szódapatronok visszaváltása, jelentette be a terméket gyártó vállalat a közelmúltban\./
A patronok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Liss Kft. a minőség növelésével indokolta a lépését. Az új, eldobható patronok gáztöltetét a kivonás alatt álló termékekhez képest több mint 30 százalékkal növelték. A biztonságosabb zárású új patronok 5 évig is megőrzik a minőségüket.
A fejlesztés miatt a megszokott fogyasztói árak is jelentősen emelkednek. Az új szódapatronokat a megszokott tízes csomagban árulják majd, 999 forintért. A kivonás alatt álló visszaváltható termékek hasonló kiszerelésben 300-400 forintba kerülnek jelenleg. Az új habpatronok tízes csomagban kerülnek majd forgalomba, 1290 forintos áron.
Az új patronok használatához a nyakgumit is ki kell majd cserélni a szifonokban, amit a Liss Kft. az első két hónapban ingyenesen biztosít a fogyasztók számára. A kék színű szelep felhelyezése nem befolyásolja a régi típusú patron működését, így az idén vásárolt kifutó termékek is fennakadás nélkül használhatók a nyakgumicsere után is.
Egy korszak ér véget
A visszaváltható szódapatront 1960-ban kezdték gyártani a vas megyei Répcelakon, az állam Szénsavtermelő Vállalat helyi üzemében. Az ikonikus fémpatron műszaki paraméterei az elmúlt évtizedek során lényegében nem változtak. A korral azonban a jogutód Liss Kft.-nek is haladni kell, valamint választ adni a megváltozott fogyasztói szokásokra.
Néhány évtizede még százmilliós tételben fogytak a patronok, de mára ez a szám mindössze 10 millió darabra csökkent. Az ásványvíz kiskereskedelmi térhódítása mellett a legújabb dizájn szódagépek terjedése is szerepet játszott a piac szűkülésében. Ugyanakkor továbbra is több tízezer hazai háztartás használ szifonokat, de a költséghatékonysági szempontok miatt a Liss Kft.
Bár az újítás észszerűnek tűnik, de akár veszélybe is sodorhatja az iparág magyarországi jövőjét, hiszen az áremelés miatt a boltban kapható szénsavas ásványvizek literenkénti ára így már olcsóbb, mint az otthon készített szódáé. Persze sokan már a megszokás miatt is ki fognak tartani a szifon mellett. Ebben az is közrejátszik, hogy még mindig könnyebb a patronokat hazacipelni, mint a nagy ásványvizes csomagokat.
A Liss Kft. tavaly egy 3600 négyzetméter alapterületű új csarnokot épített Répcelakon, ahol lehetővé vált az új gyártási technológiák telepítése.
Csaknem kétszáz éves tradíció
A szódavíz magyarországi népszerűsége Jedlik Ányos bencés szerzetes találmányához köthető. A polihisztor 1826-ban Győrben fedezte fel a módját a mesterséges szénsavas víz előállításának. A nyugat-magyarországi nagyvárosban Jedlik Ányos mellett legnépszerűbb találmányának is emléket állítottak egy szódásszifont mintázó köztéri szökőkúttal.
A szódavíznek kezdetben csak a szerzetes rendtársai örülhettek, ám Jedlik 1828-29-től elkezdett behatóan foglalkozni a mesterséges ásványvizek iparilag is használható előállítási módjával.
Jedlik találmányának köszönhetően hazánkban gyorsan közkedveltté vált a szódavíz. Az iparosok a vásárlói igény miatt gyorsan átálltak a gépek gyártására. Emiatt már a 19. században virágzásnak indult a szikvízgyártás, mint kisipari mesterség.
Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és visszaváltható üveg szódásszifonokban árulták. A 20. század második felében megjelentek a szifonok, amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja.
Magyar fröccskultúra
A bor és szódavíz keverékéből készült fröccs 2013-ban került be a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle fröccsfajták alakultak ki az elmúlt évtizedekben. A legnépszerűbb a kisfröccs, melyben az arány 1:1, és a hosszúlépés, amelyben 1:2 az arány a szódavíz javára.
A legenda szerint a fröccsöt 1842. október 5-én a Fáy András fóti pincéjében tartott rendezvényen találták fel, ahol többek között részt vett Vörösmarty Mihály és Jedlik Ányos is. A bencés szerzetes magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el.
Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort. WRITER
Forrás : hirado.hu
2017. december 09. (szombat), 21:25
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
