5000 forint és mindenkinek kötelező befizetni: MA lejár a határidő!
TÖBB SZÁZEZER MAGYAR KAP 5000 FORINTOS CSEKKET A NAPOKBAN >>> MINDENKINEK KÖTELEZŐ BEFIZETNI!
A területi illetékes kamarák a napokban kezdik el postázni az értesítőket 2017. /évi kötelező kamarai hozzájárulási díj befizetéséről\./
A szabályozás értelmében ugyanis 5000 forintot kell befizetnie minden vállalkozásnak a 2017-es évre március 31-ig.
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók :
MELYIK TERÜLETI KAMARÁNÁL KELL REGISZTRÁLNOM A VÁLLALKOZÁSOMAT?
A vállalkozás székhelye szerint illetékes területi kamaránál.
HOL TALÁLHATÓ A BUDAPESTI KAMARA TÁJÉKOZTATÓJA?
A BKIK honlapján, az alábbi linken: http://www.bkik.hu/hir/3135-Tajekoztato-a-kotelezo-kamarai-regisztraciorol
MENNYI A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGE?
5 000 Ft / év.
A kamarai hozzájárulás összege évente 5000 Ft, melyet minden év március 31-ig kell megfizetni az illetékes területi kamara részére.
MI A HATÁRIDŐ A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS MEGFIZETÉSÉRE?
A kamarai hozzájárulás összegét minden év március 31-ig kell megfizetni az illetékes területi kamara részére.
MILYEN BANKSZÁMLASZÁMRA KELL UTALNI A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁST?
10102086-02614500-02003005 (Budapest Bank Zrt.) A vállalkozás adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget be kell írni az átutalás „közlemény” rovatába. Ez nagyon fontos a vállalkozás azonosítása miatt!
VAN-E NEMZETKÖZI BANKSZÁMLASZÁM, AHOVÁ KÜLFÖLDRŐL UTALNI LEHET?
Nemzetközi számlaszám: HU37 1010 2086 0261 4500 0200 3005, SWIFT KÓD: BUDAHUHB
KÉSZPÉNZBEN LEHET FIZETNI?
Igen, a BKIK központi ügyfélszolgálatán (1016 Budapest, Krisztina körút 99. földszint) van mód a készpénzes befizetésre.
Ezen kívül, bármelyik Budapest Bank Fiókban szintén van lehetőség készpénzes befizetésre, a 10102086-02614500-02003005 számlaszámra.
„SÁRGA CSEKKEN” LEHET FIZETNI?
Igen, a befizetéshez szükséges csekket a BKIK ügyfélszolgálatától (1016 Budapest, Krisztina körút 99. földszint), lehet igényelni személyesen, telefonon vagy e-mailben. Munkatársaink megküldik a csekket a kérelmező vállalkozás részére. Személyesen történő csekk igénylés esetén, amennyiben egyéb ügyintézésre nincs szükség, a portaszolgálat munkatársai is tudnak segíteni.
„Sárga csekken” történő fizetés esetén is szükséges a vállalkozás adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget beírni a „Megjegyzés/Közlemény” rovatba. Ez nagyon fontos a vállalkozás azonosítása miatt!
TAVALY MÁR REGISZTRÁLTAM, ÉS MEGFIZETTEM AZ 5000 FORINTOT, IDÉN IS KELL FIZETNEM?
Igen. A kamarai hozzájárulást minden évben meg kell fizetni a jogszabály szerint.
HA MÓDOSULTAK A VÁLLALKOZÁSOM ADATAI, MIT KELL TENNEM?
„A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.” (1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (6) )
A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a kamara felé írásban az alábbi módon lehet megtenni:
elektronikus úton: ugyfelszolgalat@bkik.hu e-mail címen,
postai úton: az Ügyfélszolgálati Iroda részére címezve a 1535 Bp. Pf. 903. címre küldve,
online: https://www.kamreg.hu/mkkir/index.html oldalon az online regisztráció során megadott jelszóval a belépést követően tudják a vállalkozások módosítani az adataikat.
MIKOR „TELJESÜLT” A REGISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG?
Amikor a kitöltött, és cégszerűen aláírt adatlap, valamint a kamarai hozzájárulás összege is megérkezik a BKIK-hoz.
ÖNKÉNTES KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARAI TAGOKRA IS VONATKOZIK A REGISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG?
Igen. A kamarai nyilvántartásba vétel nem jelent tagsági jogviszonyt. A két dolog teljesen független egymástól. A BKIK önkéntes tagjai esetében, a később kiállítandó tagdíjszámla összegéből levonásra kerül a regisztrációs díj összege.
Ezúton is tájékoztatjuk tisztelt önkéntes tagjainkat, hogy csak a már megfizetett kamarai hozzájárulás összegét áll módunkban jóváírni a tagdíjszámlán!
KIKNEK NEM KELL REGISZTRÁLNIA ÉS KAMARAI HOZZÁJÁRULÁST FIZETNIE?
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó 2009. évi CXV. tv tartalmaz kivételeket, ezek:
· a magán-állatorvosi tevékenység
· az ügyvédi tevékenység
· az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység
· a közjegyzői tevékenység
· az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
Így a fenti tevékenységekre nem vonatkozik a kötelezettség.
Nem vonatkozik továbbá azokra a vállalkozásokra, akik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Részletes tájékoztató az agrárgazdasági tevékenységgel és az agrárkamarai tagsággal kapcsolatban a Magyar Agrárkamara honlapján, a www.
MÁS SZAKMAI KAMARÁK TAGJAIRA IS VONATKOZIK A REGISZTRÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG?
Főszabály szerint igen.
Amennyiben tevékenységüket nem természetes személyként, hanem valamilyen gazdasági társasági formában (pl: Betéti Társaság, Korlátolt Felelősségű Társaság stb.), vagy egyéni vállalkozóként folytatják.
Ebből adódóan a szakmai kamarákban természetes személyként nyilvántartott tagoknak nem kell regisztrálniuk.
· Például egy orvosi korlátolt felelősségű társaságnak, amely tagja a Magyar Orvosi Kamarának nyilvántartásba kell vetetnie magát a kereskedelmi és iparkamarában (a társasági forma miatt).
· Az orvosi Kft. Magyar Orvosi Kamarai tag orvos alkalmazottainak, és MOK tag orvos tulajdonosának viszont nem kell ezt külön megtenniük.
· Abban az esetben viszont, ha az orvos a Magyar Orvosi Kamara tagja, de egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor megint csak nyilvántartásba kell vetetnie magát a kereskedelmi és iparkamarában egyéni vállalkozóként.
ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALKOZÁSOM VAN, MOST MEGINT REGISZTRÁLNOM KELL?
Igen. A két dolog teljesen független egymástól.
Ez a nyilvántartásba vétel nem tévesztendő össze az építőipari vállalkozások korábbi kötelező regisztrációjával, mert azt más jogszabály alapján, más célok érdekében rendelték el. Tehát az építőipari vállalkozásoknak is eleget kell tenniük a mostani nyilvántartásba vételi előírásnak.
SZÜNETELÉS ALATT ÁLL AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOM, KELL REGISZTRÁLNOM?
Ha az egyéni vállalkozó tárgyév január 1. napján már szüneteltette a tevékenységét, akkor nem kell regisztrálnia, a nyilvántartásba vételi, és fizetési kötelezettsége majd a tevékenység újbóli megkezdését követő 5 napon belül keletkezik.
Ha tárgyév január 2. és december 31. között kezdi meg a szüneteltetést, akkor a tárgyévre vonatkozóan fennáll a nyilvántartásba vételi és fizetési kötelezettsége, viszont legközelebb abban az évben kell majd kamarai hozzájárulást megfizetnie, amikor a tevékenységét újból megkezdi.
Kamarai hozzájárulást megfizetni arra az évre vonatkozóan nem kell, amikor a teljes naptári évet szünetelő státuszban tölti az adott egyéni vállalkozó.
A FELSZÁMOLÁS, VAGY VÉGELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNEK KELL REGISZTRÁLNIUK?
Tekintettel arra, hogy ezek a cégek, a fenti eljárások befejezéséig „élő” cégnek számítanak, rájuk is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség.
ALAPÍTVÁNYOK, EGYESÜLETEK, SZÖVETSÉGEK?
Nem vonatkozik rájuka nyilvántartásba vételi kötelezettség. Az elhatárolás alapja az, hogy kit hol tartanak nyilván: akiket bíróság vesz nyilvántartásba, azoknak nem kell regisztrálniuk.
Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek kell regisztrálniuk, akik a cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban vannak nyilvántartva.
NONPROFIT KFT-K?
Rájuk is vonatkozik a nyilvántartásba vételi kötelezettség.
AZ ADATLAPON A CÉGTÍPUS MIT JELENT?
Egyéni: egyéni vállalkozók és egyéni cégek.
A többi gazdálkodó szervezet társas vállalkozás.
AZ ADATLAPON A CÉGMÉRET MIT JELENT?
A 2004. évi XXXIV. törvény 3. § alapján:
Mikrovállalkozás:
a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozás:
a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Középvállalkozás:
50-250 fő közötti az összes foglalkoztatott létszáma és éves nettó árbevétele több mint 10 millió, de legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A fentiek minősülnek a törvény szerint kis- és középvállalkozásnak!
Az adatlap szerinti nagyvállalat:
250 fő feletti az összes foglalkoztatott létszáma és éves nettó árbevétele több 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege több mint 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Az adatlap szerinti egyéb vállalkozás:
a kamarai nyilvántartásban cégméret szempontjából egyéb vállalkozásnak minősülnek azok, amelyek a törvény 3. § (1) bekezdése szerint KKV-nak minősülnének, de az egyéb rendelkezések miatt a törvény nem minősíti őket annak (pl.
A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET BEJEGYZETT FŐTEVÉKENYSÉGE?
· Társas vállalkozások esetén annak a tevékenységnek a négyjegyű TEÁOR kódját és megnevezését kell ide írni, amit a társas vállalkozás ezen a címen a cégbíróságon bejelentett;
· Egyéni vállalkozó esetén pedig az Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának bejelentett hatjegyű szakmakódot és az ahhoz tartozó megnevezést, a 2012. január 1-jét követően megkezdett egyéni vállalkozói tevékenység estén az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kódot és az ahhoz tartozó megnevezést kell ebbe a rovatba beírni.
A TÉNYLEGESEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK SZÖVEGGEL?
Itt azokat a tevékenységeket kell beírni, amelyeket a vállalkozás ténylegesen végez. Nem szükséges a szabványos megnevezés.
KINEK KELL TELEPHELY PÓTLAPOT KITÖLTENIE?
Ezt a lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteniük, amelyek rendelkeznek telephellyel vagy fiókteleppel.
Telephely: a Cégtörvény meghatározza a telephely fogalmát. Ennek értelmében a tevékenység gyakorlásának a cég, létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Ez alapján minden olyan hely, ahol egy vállalkozás a székhelyén kívül a vállalkozói tevékenységét folytatja, telephelynek minősül.
Fióktelep:A Cégtörvény szerint a cég fióktelepe minden olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.
A kitöltéskor csak a magyarországi telephelyeket és fióktelepeket írja be az adatlapra.
MIT TEKINTÜNK EXPORT-TEVÉKENYSÉGNEK, TEKINTETTEL ARRA, HOGY AZ EXPORT TEVÉKENYSÉG FOGALMA A SZÁMVITELI TÖRVÉNY, ÉS AZ ÁFA TÖRVÉNY SZERINT ELTÉRŐ TARTALMÚ? A KÜLFÖLDÖN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS ENNEK MINŐSÜL?
A kamarai nyilvántartás adatlapjában a külkereskedelemi érdekeltségre vonatkozó kérdés a termék és a szolgáltatás exportra (és az importra is) egyaránt kiterjed, így a külföldön nyújtott szolgáltatásra is.
ÜGYVÉDI IRODA MEGHATALMAZÁS BIRTOKÁBAN ALÁÍRHATJA-E CÉGSZERŰEN A REGISZTRÁCIÓS ADATLAPOT A CÉG HELYETT?
Az ügyvédi iroda, vagy az egyéni ügyvéd az erre szóló meghatalmazása esetén aláírhatja az adatlapot, amennyiben a meghatalmazás tartalmazza a bejelentendő adatokat. A meghatalmazást az adatlaphoz csatolni kell. A bejelentendő adatok megjelölését a meghatalmazásnak azért kell tartalmaznia, hogy utóbb ne lehessen vitatni például, hogy az kiterjedt-e az önkéntes adatszolgáltatásra, vagy azoknak a nyilvántartásban való megjelenítésére.
MIRE SZÁMÍTHAT, AKI NEM REGISZTRÁL ÉS/VAGY NEM FIZET?
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. 8/A. § (5):
„(5) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt. ”
továbbá 34/A. § (5):
„(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot.”
MIT NYÚJT A KAMARA A REGISZTRÁCIÓÉRT CSERÉBE?
A kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:
· tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;
· üzleti partnerkeresés;
· pályázatfigyelés.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fenti kötelezettség ellátására létrehozta az Információs és Tanácsadó Irodát, ahol munkatársaink segítenek a hozzájuk fordulóknak a fenti kérdésekben.
1016 Budapest, Krisztina krt. 99. III. emelet 301., e-mail: tanacsadas@bkik.hu
Bővebb információ: http://bkik.hu/1186-Informacios-es-Tanacsado-Iroda
MI A TÖRVÉNYI HÁTTERE A REGISZTRÁCIÓNAK?
Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (2011. évi CLVI. törvény), amely tartalmazta a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását.
A módosítás 2012. január elsején lépett hatályba. A gazdasági kamarákról szóló törvényi rendelkezéseket, köztük a kamarai nyilvántartásba vétellel kapcsolatosakat az 1999. évi CXXI. törvény tartalmazza.
MI A TEENDŐ, HA VALAKI TÉVEDÉSBŐL UTAL 5000 Ft-OT A BKIK-NAK MÁS KAMARA HELYETT?
Kérjük, hogy az aláírásra jogosult személy írásban forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, adja meg a vállalkozás nevét, adószámát és a bankszámlaszámot ahonnan az összeget átutalta, és kérje a visszautalást, illetőleg az összeg más kamarához történő továbbítását.
ELFELEJTETTEM A JELSZAVAMAT, MIT TEGYEK?
Az elektronikus felületen kérjük, kattintson az „elfelejtett jelszó” lehetőségre. A rendszer a regisztrációkor megadott e-mailcímre továbbít egy új jelszót.
Amennyiben nem tudja, hogy milyen e-mail cím került megadásra kérjük, hogy vegye fel a kapcsolatot az Ügyfélszolgálati Irodánkkal.
Forrás : http://bkik.hu/
2017. március 31. (péntek), 17:28
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
