1980-ban még húsz aktív 65 évnél idősebb jutott 100 munkaképes korúra a fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamokban, mára ez a szám huszonnyolcra emelkedett, 2050-re pedig ötvenhárom lesz az idősek aránya. /Az elöregedés nagyban befolyásolja a nyugdíjkasszát, egy OECD\-tanulmány szerint itthon csaknem hét évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt 2050\-re\./
Egy friss OECD-tanulmány kimutatása szerint a társadalmi elöregedés felgyorsult, ma már 100 munkaképes korú személyre huszonnyolc 65 évnél idősebb jut (időskori függőségi ráta), sőt ha azokat is belevesszük a számításba, akik nem dolgoznak, akkor ez az arány, az úgynevezett teljes függőségi ráta 0,65.
A tanulmány szerint ha főleg az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.
Mivel a kormányzatok az elöregedés okozta munkaerőpiaci válságot elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével próbálták orvosolni, a tudósok kiszámolták, ahhoz, hogy stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, az OECD-országokban átlagosan 8,4 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt. A fiatalokkal együtt számított teljes függőségi rátát figyelembe véve is 6,4 éves emelésre lenne szükség. Ezzel szemben az eddigi emelések csak átlagban 1,5 évről szóltak.
Tartós pénzügyi nyomás alá kerülnek tehát azok a kormányzatok, akik megfelelő jövedelmi szintet szeretnének a nyugdíjba vonulóknak is.
Mint láttuk, a nyugdíjkorhatár emelésével fenn lehetne tartani az időskori függőségi ráta szükséges mértékét.
Ezzel szemben Dániában nem lenne szükség korhatáremelésre, Finnországban és Svédországban 4,5 százalék a szükséges korhatáremelés mértéke.
Ha a foglalkoztatottsági ráta nem nő érdemben, nagy lesz a nyomás a nyugdíjbevételeken. A foglalkoztatás – különösen az idősebb korosztályokban – és a termelékenység növelése kritikus fontosságú lesz az elöregedő társadalmakban, ha meg akarják őrizni a nyugdíjak szintjét – áll a tanulmány konklúziójában.
2018. június 05. (kedd)
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.