Közben a Fidesz is lépett, petícióval állt be Sulyok mögé.
A legfrissebb fordulat, hogy a Fidesz petíciót indított Sulyok Tamás hivatalban tartásáért. /Az érvelésük szerint „ha az elnök úr megfutamodik, a TISZA nem csupán mandátumokat nyer\: ellenállás nélkül veszi be az alkotmányos fékek hivatalait”, és azt is hangsúlyozzák\: „Magyarország államfője nem pecsételőgép, amelyet a hatalomátvétel ceremóniájára felhasználnak, majd félredobnak”\./
Magyar Péter nyíltan távozásra szólította fel Sulyok Tamást
A választási győzelem után Magyar Péter egyértelművé tette, hogy nemcsak kormányozni akar, hanem a legfontosabb közjogi pozíciók ügyében is változást vár. A Tisza Párt elnöke szerint azoknak az intézményi szereplőknek is távozniuk kell, akiket a korábbi hatalmi rendszer embereinek tart, és ebbe a körbe a köztársasági elnököt is beleérti. A hétfői sajtótájékoztatón ismét arról beszélt, hogy elvárja: az „Orbán-bábok”, köztük Sulyok Tamás is, május 31-ig távozzanak a posztjukról.
A Sándor-palota nem a visszalépésre, hanem a feladatai ellátására utal
A köztársasági elnök hivatala korábban már reagált a lemondásra felszólító nyomásra, de nem adott olyan választ, amely arra utalna, hogy Sulyok Tamás önként távozna. A közlés lényege az volt, hogy az államfő az Alaptörvényből fakadó kötelezettségei szerint jár el: egyeztet a parlamentbe jutott pártokkal, előkészíti az Országgyűlés alakuló ülését, és az alkotmányos szokásokkal összhangban tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
Most már nemcsak politikai vita zajlik, hanem komoly közjogi ütközés is formálódik
A helyzet súlyát az adja, hogy itt már nem egyszerűen egy politikai üzengetésről van szó, hanem az alkotmányos rendszer működéséről is. Sulyok Tamást a Fidesz 2024-ben jelölte Novák Katalin helyére, mandátuma elvileg 2029-ig tart, vagyis a pozíciója nem politikai hangulat, hanem kötött közjogi szabályok szerint értelmezhető. Emiatt a következő hetekben nemcsak az lehet a kérdés, hogyan áll fel az új hatalom, hanem az is, meddig mehet el az új kétharmados többség a közjogi rendszer átalakításában.
2026. április 21. (kedd), 16:11
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.