A svéd pszichiáter szerint: „Egy olyan világba csöppentünk, melyben a gyermek a főnök, a szülők pedig rabszolgaként ugrálnak körülötte”
Eberhard nem kertelt, amikor megírta a „Hogyan vették át a hatalmat a gyerekek a családban” című könyvét. A sokak által nyersnek és már-már sértőnek minősített következtetéseit olyan megfigyelésekre alapozta, melyek szorosan összefüggenek a 2000-es években alakot öltő elfoglalt szülők társadalmával.
A pszichiáter úgy véli, mivel a szülők csak kevés időt töltenek együtt a gyerekeikkel, ezt úgy próbálják kompenzálni, hogy a kicsiket helyezik a család középpontjába. Ez pedig azt eredményezi, hogy átadják nekik a hatalmat, „és végül ők diktálnak” – fogalmazott Eberhard.
„A szülők kevésbé hajlandóak verbálisan fegyelmezni a gyerekeiket” – állítja a pszichiáter. Csakhogy ezzel a változással a szülők és a gyerekek egyaránt szenvednek. „[A gyerekek] döntik el, hogy mit nézzenek a tévében, mit egyenek vacsorára, hova menjen a család nyaralni. Már nem oda mennek, ahol a szülők döntenek – oda mennek, ahol a gyerekek szerint jól érzik majd magukat” – írja a szakember.
Svédországban példaértékű – legalábbis papíron a gyermeknevelési és -jogi rendszer.
Eberhard szerint azonban e látszólagos előnyök ellenére a fenti intézkedéseknek volt egy árnyoldala is. Megnőtt ugyanis a szorongásos zavarokkal küzdő, önkárosításban tetten ért svéd fiatalok száma.
„A gyerekekkel szembeni agresszivitás tilalmától eljutottunk oda, hogy nem szabad nekik semmit sem mondani. Az a meggyőződésünk, hogy állandóan védelmeznünk kell a gyerekeket, mert annyi szörnyű dolog történhet velük. Ennek az a hatása, hogy a kicsik porcelánbabákká váltak. Nincs bátorságunk fellépni ellene. És ez automatikusan átviszi rájuk a döntéshozatalt” – vélekedik Eberhard, aki egyébként hatgyermekes édesapa.
A szakember azt szorgalmazza, a szülők igenis menjenek vissza dolgozni, és ne érezzenek bűntudatot azért, mert távol maradnak a gyermekeiktől.
„Ha bűntudatot éreznek azért, mert ’túl sokat dolgoznak’, vagy mert ’az emberek azt mondják, nem látják eleget a gyerekeiket’, akkor válaszoljanak így: ’gondoskodom róla, hogy fantasztikusan jól érezzék magukat, amikor együtt otthon vagyunk’. Túlkompenzálni őket azzal, hogy mindent megadsz nekik, csak a közelséget nem, és hagyod, hogy ők döntsenek mindenről. Szerintem ez káros a gyerekekre nézve” – figyelmeztet a pszichiáter.
Eberhard elveit Rebecka Edgren Alden is osztja, aki a Mama svéd szülői magazin főszerkesztője és három gyerek édesanyja. Úgy vélekedik, „a túl sok választás nem tesz jót a gyereknek – ezt nem szakértőként, hanem háromgyermekes anyaként mondom. Nekünk, felnőtteknek felelősségünk van értük, és rajtunk múlik, hogy mi döntünk”
Alden szerint a svéd rendszer előnyei jóval felülmúlják a hátrányait. „Általánosságban elmondható, hogy Svédországban nagyon sok jó szülő van, akik sokat törődnek a gyerekeikkel, és sok időt, energiát szánnak rájuk” – fogalmazott a háromgyerekes anyuka.
Eberhard azonban továbbra is úgy gondolja, ha a szülők nem kezelnék hímestojásként a gyermekeiket, sokkal jobb eredményeket érnének el a gyermeknevelésben: „Én ugyanarra a dologra térek vissza – a gyerekek nem olyan törékenyek, mint gondoljuk” – summázott a pszichiáter.
2024. február 27. (kedd), 16:04
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
