A Tisza kérésére sem hajlandó távozni Windisch László – bekeményített az ÁSZ elnöke
Bekeményített az ÁSZ elnöke: nem hajlandó a Tisza kérésére távozni Windisch László
Windisch László nem készül lemondani az ÁSZ éléről
/Nem mond le az Állami Számvevőszék éléről Windisch László, és arra sem számít, hogy a hatályos jogszabályok alapján elmozdíthatnák tisztségéből\./
Windisch László egyértelművé tette, hogy nem kíván eleget tenni a Tisza kérésének, és továbbra is el akarja látni az Állami Számvevőszék vezetésével járó feladatokat. Megítélése szerint a lemondása nem szolgálná az intézmény érdekeit, az eltávolítását pedig a jelenlegi szabályok alapján nem tartja reális lehetőségnek.
Az ÁSZ elnöke így fogalmazott:
„Nem gondolom, hogy jó döntés lenne lemondani, és azt sem gondolom, hogy ilyen eltávolításra sor fog kerülni”
Windisch László tehát nemcsak azt közölte, hogy önként nem távozik, hanem azt is jelezte, hogy véleménye szerint az elmozdítására sem kerül majd sor.
Windisch egyébként Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter jelenlegi párja. Az interjúban arról is beszélt, hogy az ÁSZ elnökeként – felrúgva ezzel a korábban kialakult hagyományokat – az idén már nem kapott meghívást a közgazdász-vándorgyűlésre. A távolmaradását tehát nem saját döntése okozta: az esemény szervezői ezúttal nem küldtek számára meghívót.
Az ÁSZ az előző kormány közpénzköltéseit is ellenőrizte
Windisch László az interjúban visszautasította azt a feltételezést, hogy az Állami Számvevőszék kizárólag politikai szempontok alapján végezné a munkáját. Állítása szerint az intézmény az előző kormányzat időszakában is ellátta törvényben meghatározott feladatait, és ellenőrizte a közpénzek felhasználását.
A számvevőszék működését az előző kormány részéről is érték kritikák, Windisch szerint azonban munkatársai ezekben az esetekben is csupán azt tették, amire a jogszabályok kötelezték őket.
Az elnök az Eximbankhoz és az állami alapokhoz kapcsolódó ügyeket is szóba hozta. Ezekben az esetekben feljelentések is történtek, az ÁSZ vizsgálati lehetőségeit azonban Windisch szerint korlátozza az intézmény mandátuma. A számvevőszék csak azokon a területeken és olyan eszközökkel járhat el, amelyeket a hatályos törvények lehetővé tesznek számára.
Ez azt jelenti, hogy az ÁSZ nem rendelkezik ugyanolyan nyomozati jogosítványokkal, mint a rendőrség, az ügyészség vagy más nyomozó hatóságok. A számvevőszék elsősorban pénzügyi, gazdálkodási és szabályossági ellenőrzéseket végezhet, büntetőjogi felelősséget azonban nem állapíthat meg.
Windisch László szerint ezért fontos különválasztani egymástól az ÁSZ ellenőrzési munkáját és a nyomozó hatóságok feladatait. Az intézmény jelentéseket készíthet, szabálytalanságokra mutathat rá, és szükség esetén feljelentést is tehet, de a büntetőeljárások lefolytatása már nem tartozik a számvevőszék hatáskörébe.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásait is megvizsgálják
Az Állami Számvevőszék a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaival kapcsolatban is vizsgálatot folytat. Windisch László közölte, hogy az NKA pénzköltéseit a kampányfinanszírozás szempontjából ellenőrzik majd.
A számvevőszék a vizsgálat során azt tekinti át, hogy a támogatások felhasználása kapcsolatba hozható-e kampánytevékenységgel, illetve megfelelt-e a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat a Fideszt érintő ellenőrzés részeként zajlik, és az erről korábban megjelent hírekre is reagál.
Windisch László erről azt mondta:
„Ott a számvevőszék a kampányfinanszírozás szempontjából fogja vizsgálni a költéseket”
Az ÁSZ elnöke ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Fidesz szervereinek lefoglalása megnehezíti az intézmény munkáját. A szerverek hiánya miatt ugyanis az elektronikus levelek sem tudnak megfelelően eljutni a címzettekhez, ami lassíthatja az adatok, dokumentumok és válaszok bekérését.
A vizsgálat eredményességéhez szükség van arra, hogy a számvevőszék hozzáférjen a releváns iratokhoz, pénzügyi adatokhoz és levelezésekhez. Amennyiben ezek nem vagy csak késedelmesen állnak rendelkezésre, az ellenőrzési folyamat is hosszabbá és nehézkesebbé válhat.
Windisch nyilatkozata alapján azonban az ÁSZ a fennálló akadályok ellenére is folytatja az ellenőrzést. A számvevőszéknek azt kell megállapítania, hogy a vizsgált támogatások felhasználása megfelelt-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, különös tekintettel a kampányfinanszírozás szabályaira.
Az MNB-botrányban nem találtak bizonyítékot „fentről érkező” befolyásra
Az interjúban szóba került a Magyar Nemzeti Bank körül tavaly év elején kirobbant botrány is. Windisch László közölte, hogy a nyomozás jelenlegi állásáról ő sem rendelkezik több információval annál, mint ami a sajtóban és a nyilvánosság számára már megjelent.
Az ÁSZ elnöke arról is beszélt, hogy a számvevőszék ellenőrzései nem tártak fel olyan bizonyítékokat, amelyek külső befolyást igazoltak volna. Nem találtak olyan adatokat sem, amelyek azt bizonyították volna, hogy a haszonhúzók közvetlen ráhatást gyakoroltak a vizsgált döntésekre.
Windisch szerint az ÁSZ vizsgálatának korlátait ebben az ügyben is részben a hatáskör hiánya jelentette. A számvevőszék nem rendelkezik azokkal a nyomozati eszközökkel, amelyekkel például tanúkat hallgathatna ki, titkos információgyűjtést végezhetne, vagy büntetőeljárás keretében bizonyítékokat foglalhatna le.
Az ÁSZ ellenőrzései így nem tártak fel olyan bizonyítékokat, amelyek külső, azaz „fentről érkező” befolyást igazoltak volna, vagy a haszonhúzók ráhatását bizonyították volna. Windisch ezzel kapcsolatban arra is figyelmeztetett, hogy az intézmény vizsgálatainak eredményeiből nem lehet automatikusan büntetőjogi következtetéseket levonni.
Az ÁSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta:
„Ugyanakkor a nyomozó hatóságoknak nagyobb a mozgásterük e téren is.”
A nyomozó szervek tehát olyan eszközökkel és jogosítványokkal is rendelkezhetnek, amelyek az Állami Számvevőszék számára nem elérhetők. Emiatt elvileg olyan összefüggéseket és bizonyítékokat is feltárhatnak, amelyeket egy pénzügyi vagy szabályossági ellenőrzés során nem lehetett azonosítani.
Windisch László nyilatkozata alapján az ÁSZ vizsgálata és a nyomozó hatóságok munkája ezért nem tekinthető azonosnak. Az, hogy a számvevőszék nem talált bizonyítékot bizonyos ráhatásokra, önmagában nem zárja ki, hogy más hatóságok a szélesebb jogosítványaik segítségével további információkra bukkanjanak.
Biró Ferenc elmozdításáról is beszélt az ÁSZ elnöke
A podcast műsorvezetője Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság korábbi elnökének elmozdításáról is kérdezte Windisch Lászlót. Biró visszahívásával kapcsolatban az ÁSZ elnöke azt mondta, szerencsétlennek tartja a jelenlegi jogi szabályozást.
A szabályozás ugyanis az Állami Számvevőszék elnökének döntéséhez köti egy olyan intézmény vezetőjének elmozdítását, amely elvileg független az ÁSZ-tól. Windisch szerint problémás helyzetet teremt, hogy neki kell döntenie egy másik, tőle szervezetileg független hatóság vezetőjének visszahívásáról.
Az ÁSZ elnökének nyilatkozata alapján nem magát a független intézményi működés elvét kérdőjelezte meg, hanem azt a jogi konstrukciót bírálta, amely az elmozdításról szóló döntést az ő személyéhez és tisztségéhez kapcsolja.
Biró Ferenc Pál korábban élesen reagált a visszahívására, és politikai indíttatásúnak minősítette az ellene hozott döntést. Az elmozdításáról így nyilatkozott:
„A bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést hajt végre.”
Windisch László az interjúban tehát több olyan ügyet is érintett, amelyek az Állami Számvevőszék függetlenségével, hatáskörével és politikai szerepével kapcsolatos viták középpontjában állnak. Egyértelművé tette, hogy nem kíván lemondani, az eltávolítását pedig nem tartja kivitelezhetőnek a hatályos jogszabályok alapján.
Közben az ÁSZ folytatja a közpénzek felhasználásával összefüggő ellenőrzéseket, vizsgálja a Nemzeti Kulturális Alap támogatásait, valamint a kampányfinanszírozáshoz kapcsolódó költéseket is. Windisch szerint azonban minden ügyben figyelembe kell venni, hogy a számvevőszék mandátuma és vizsgálati jogköre korlátozott, a büntetőjogi felelősség feltárására pedig a nyomozó hatóságoknak jóval szélesebb eszköztár áll rendelkezésükre.
2026. július 30. (csütörtök), 10:42
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
