A vagyonvisszaszerzésről tett váratlan bejelentést az igazságügyi miniszter, ennek sokan nem fognak örülni
Váratlan bejelentést tett az igazságügyi miniszter: visszakerülhet az államhoz a kiszervezett vagyon
Alapjaiban alakítanák át a vagyonkezelő alapítványok rendszerét
/Görög Márta igazságügyi miniszter részletesen ismertette azt a törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítaná a Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok, vagyis a KEKVA\-k rendszerét\./
A tervezett változás azért számít jelentősnek, mert az elmúlt években ingatlanok, részvénycsomagok, készpénz és más vagyonelemek kerültek ezekhez az alapítványokhoz. Az Állami Számvevőszék adataira hivatkozó kormányzati tájékoztatás szerint 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került a KEKVA-khoz. A rendszer átalakításával ennek a vagyonnak az eredetileg állami tulajdonból származó része ismét az államhoz kerülhet.
Az állami eredetű vagyont vennék vissza
Görög Márta a közösségi oldalán közzétett videóban azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy a vagyonkezelő alapítványok a gyakorlatban magánalapítványokhoz hasonló módon működtek, miközben jelentős állami vagyont kezeltek.
„A közérdekű vagyonkezelő alapítványok a gyakorlatban eddig magánalapítványként működtek, miközben állami vagyont kezeltek. Az Európai Bizottság közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként azonosította a KEKVÁ-k jelenlegi működési formáját. A kormány ezért javasolta, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokba kiszervezett vagyon kerüljön vissza az államhoz”
A közfeladatok az alapítványok megszűnése után is megmaradnak
Az igazságügyi miniszter közlése szerint az alapítványok megszüntetése nem jelenti azt, hogy az általuk ellátott közfeladatok is megszűnnek. Ezek a tevékenységek a jövőben állami feladatellátás keretében folytatódnak, az államnak pedig gondoskodnia kell az intézmények, gazdasági társaságok és egyéb feladatok rendezett átvételéről.
A felsőoktatási intézményt nem fenntartó alapítványok esetében a jogok és kötelezettségek 2026. augusztus 31-én szállnak át az államra. Az egyetemeket fenntartó alapítványok számára ennél hosszabb átmeneti időszakot biztosítanak: ezek a tervek szerint 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg. A hosszabb határidővel azt szeretnék elkerülni, hogy az átalakítás megzavarja a tanévkezdést, vagy hátrányos helyzetbe hozza a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat.
Az átalakulás pénzügyi és vagyoni részét elszámolási biztosok felügyelik. Feladatuk az alapítványok vagyonának felmérése, a kötelezettségek és folyamatban lévő ügyek áttekintése, valamint az állami tulajdonba visszakerülő vagyonelemek védelme lesz.
Már 2026-ban szigorodnak az átláthatósági szabályok
Bár az egyetemeket fenntartó alapítványok szerkezeti átalakulása csak 2027-ben fejeződik be, az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok már 2026-ban szigorodnak. Görög Márta azt is bejelentette, hogy a jelenlegi kuratóriumokat újra kell választani.
Az új szabályozás célja, hogy az alapítványok működése ellenőrizhetőbbé váljon, a közpénzek felhasználása pedig világosabb és számonkérhetőbb keretek közé kerüljön. A több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázatokon keresztül kerülhetnek új tagok, így a kuratóriumi pozíciók betöltésének módja is megváltozik.
A kormány álláspontja szerint a változtatásokkal megszüntethető az a gyakorlat, amelyben politikai szereplők és korábbi miniszterek akár hosszú időre vagy életre szóló kinevezést kaptak az alapítványok döntéshozó testületeiben. Az új rendszerben szigorúbb összeférhetetlenségi követelményeknek kell megfelelniük azoknak, akik az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények irányításában részt vesznek.
Az egyetemi szenátusok és közösségek visszakaphatják a döntési jogokat
A törvénycsomag egyik legfontosabb felsőoktatási eleme az egyetemi autonómia helyreállítása. A tervezet visszaadná és megerősítené az egyetemi szenátusok korábban elvont jogköreit, így az intézmények működését érintő legfontosabb kérdésekben ismét nagyobb szerepet kaphatnának az oktatók, a hallgatók és az egyetemi közösségek.
A szenátus tagjait az egyetemi közösség választja majd meg, egységes és törvényben garantált szabályok alapján. A rektor kiválasztása szintén a szenátus meghatározó jogosítványa lesz. Azokon az egyetemeken, ahol a jelenlegi testület nem ilyen módon jött létre, új szenátust kell választani.
Görög Márta szerint ezek a változtatások ahhoz is szükségesek, hogy a magyar hallgatók ismét teljes körűen részt vehessenek az Erasmus-programban, a magyar kutatók és a kutatás-fejlesztésben dolgozó szakemberek pedig újra hozzáférhessenek a Horizont-program forrásaihoz. A kormány az átalakítással egyszerre kívánja visszaszerezni az állami eredetű vagyont, helyreállítani az egyetemek autonómiáját, valamint átláthatóbbá és számonkérhetőbbé tenni a közfeladatot ellátó alapítványok működését.
2026. július 20. (hétfő), 08:49
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
