5 millió forintra emelték azt a határt, az eddigi 2 millió forintról, amely alatt nem kell ingatlanfedezetet bevonni a lakossági energiahatékonysági pályázatnál ,a felvett hitelre. Most már elfogadnak más ingatlant is fedezetként, mint amelyen megvalósul a beruházás . /Egyebek mellett ezekről a szabálylazító lépésekről is döntött az uniós pályázat kiírója\./
Közel háromnegyed éve nyitották meg a “Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” elnevezésű, GINOP-8.4.1/A-17 pályázatot, amelynek 105 milliárd forint volt a keretösszeggel, illetve a központi régióban elérhető VEKOP-5.2.1-17 kódszámmal, 5 milliárdos kerettel. De a 90%-nyi hitelt kínáló, hosszú termékdokumentációval és összetett feladatokkal járó konstrukció iránt eddig még nem mutatkozott erős érdeklődés, ezért módosult a két pályázat szabályrendszere .
• 2 millió forintról 5 millió forintra módosul a természetes személy hiteligénylők esetében a biztosítéknyújtás értékhatára. A módosításnak köszönhetően nem kötelező biztosíték adása, amennyiben természetes személy igényli a hitelt, természetesen az 5 millió forint kölcsönösszeget el nem érő kölcsön esetén. Ha a kölcsönösszeg eléri az 5 millió forintot vagy azt meghaladja, akkor kötelező a biztosítéknyújtás, ennek részeként pedig be kell vonni biztosítékként a beruházás tárgyát képező ingatlant;
• az energetikai szakértő által kiállított számla benyújtása szükséges az energetikai szakértő részéről felmerült elszámolható költségek igazolása érdekében;
• ugyancsak beépítésre került a módosítással a szállítói előleg igénybevételének lehetősége is;
• elfogadnak készpénzfizetési számlák egészen a kölcsönösszeg 50%-áig, de maximum 1,5 millió Ft-ig;
• Úgy változnak a beruházás finanszírozhatóságának feltételei, az osztatlan közös tulajdonban lévő, több önálló használati egységet érintő ingatlanon, mint (pl.
• 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó kölcsönösszeg esetében a beruházás tárgyát képező ingatlan helyett elfogadható más ingatlanbiztosíték nyújtása is;
• kiegészítésre kerültek a megelőző jelzálogjog ranghelyek elfogadásának feltételei is;
• pontosításra került az ingatlanbiztosíték fedezeti értékének meghatározása;
• módosításra kerül a közüzemidíj-tartozás igazolására vonatkozó szabály, melynek megfelelően: közüzemi számla és ennek pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat fogadható el az eddigi, a szolgáltatók által kiállított nullás igazolások helyett. Amennyiben nem ügyfele az adott közüzemi szolgáltatónak a végső kedvezményezett, akkor elegendő a végső kedvezményezett erre vonatkozó nyilatkozata, nem kell már a korábban szükséges közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás;
• a nettó elszámolható költségekre vonatkozóan kerül majd megállapításra a beruházások fajlagos költségének maximális mértéke, a megújuló energia felhasználását célzó beruházások esetében is, összhangban az energiamegtakarítást eredményező beruházásokkal;
• az is pontosításra került, hogy a Kölcsönszerződés 1. számú mellékletében szereplő dokumentumokat szükséges benyújtania , az első folyósítás feltételeként a Végső Kedvezményezettnek, és nem minden, a kölcsönszerződés mellékletében szereplő dokumentumot;
• egyszerűsödött és rövidebb lett és rövidítésre a hitelkérelmi nyomtatvány is.
2018. január 08. (hétfő), 20:05
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.