Magyar Péter miniszterelnök a Fidesz támogatottságáról szóló friss adatokra reagálva jelentette be: a kormány még 2026. július 23-án áfacsökkentésről dönt. A kabinet előtt több korábbi vállalás is ott van, így az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfájának öt százalékra csökkentése, valamint a vényköteles gyógyszerek teljes áfamentessé tétele.
Elsőként a zöldségek és a gyümölcsök áfája csökkenhet
A Tisza még ellenzékben azt ígérte, hogy a kormányváltás után azonnal 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a zöldségek és a gyümölcsök áfáját. /Magyar Péter korábbi vállalásai alapján ez lehet az első olyan intézkedés, amelyet a kabinet ténylegesen végrehajt\./
A bejelentés aligha tekinthető véletlen mondatnak. Egy miniszterelnök nem lebegteti be nyilvánosan az áfacsökkentést közvetlenül a kormányülés előtt, ha az asztalon csak egy általános háttértanulmány vagy egy távoli, bizonytalan lehetőség szerepel. Magyar Péter kijelentése arra utal, hogy a kormány előtt már konkrét javaslat lehet, amely tartalmazhatja az érintett termékek körét, a bevezetés időpontját és a várható költségvetési hatásokat is.
A Tisza eredeti terve szerint a zöldségek és a gyümölcsök jelentették volna az első lépést. Később fokozatosan valamennyi egészséges, majd minden alapvető élelmiszerre kiterjesztették volna a kedvezményes áfakulcsot. A végleges választási program ennél óvatosabban fogalmazott: abban általánosan az „egészséges élelmiszerek” ötszázalékos áfája szerepelt, de nem határozták meg pontosan, mely termékek tartoznának ebbe a körbe.
Ez fontos részlet, mert az „egészséges élelmiszer” politikailag jól hangzó, jogilag azonban nehezen körülhatárolható kategória. A friss zöldségek és gyümölcsök egyértelműen ide sorolhatók, de már kérdéses lehet, hogy a teljes kiőrlésű kenyér, a tejtermékek, a tojás, a hal vagy bizonyos húsfélék bekerülnének-e a kedvezményezett termékkörbe.
A kormány számára ezért a legegyszerűbb és leggyorsabban végrehajtható döntés a zöldség- és gyümölcsáfa csökkentése lenne. Erre vonatkozott a legegyértelműbb kampányígéret, az érintett termékek köre viszonylag könnyen meghatározható, az intézkedés hatása pedig már néhány héten belül megjelenhetne a pénztáraknál.
Amennyiben egy 27 százalékos áfával értékesített termék nettó ára 1000 forint, akkor jelenleg 1270 forintot kell érte fizetni. Ötszázalékos áfával ugyanez a termék 1050 forintba kerülne, vagyis a teljes különbözet továbbadása esetén 220 forinttal, több mint 17 százalékkal válhatna olcsóbbá.
Ez már nem csupán jelképes változás. Egy nagyobb család rendszeres zöldség- és gyümölcsvásárlásánál havonta akár több ezer forint maradhatna a háztartásban.
A vényköteles gyógyszerek teljesen áfamentessé válhatnak
A második nagy vállalás a vényköteles gyógyszerek áfájának teljes eltörlése volt. Magyarországon a gyógyszerek jelentős részét jelenleg kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó terheli. A Tisza programja ezt a vényköteles készítményeknél nullára csökkentené.
A döntés elsősorban az időseknek, a krónikus betegeknek és azoknak a családoknak jelenthetne segítséget, amelyek minden hónapban jelentős összeget fordítanak rendszeresen szedett készítményekre. Sok háztartásban nem egyetlen gyógyszerről van szó: több családtagnak, többféle készítményt kell kiváltania, így az éves kiadás már komoly terhet jelenthet.
Egy 10 000 forintos gyógyszer áránál az ötszázalékos áfa eltörlése önmagában nem eredményezne több ezer forintos megtakarítást. Több készítmény és egész éves gyógyszerfogyasztás mellett azonban már érzékelhető összeg maradhatna a családoknál.
A gyógyszerek áfamentessége politikailag is nehezen támadható vállalás. Különösen egy olyan országban, ahol sok idős embernek hónapról hónapra mérlegelnie kell, hogy a gyógyszerekre, az élelmiszerekre vagy a rezsiszámlákra fordítson többet.
A bevezetésnél ugyanakkor pontosan meg kellene határozni, hogy a mentesség kizárólag a vényköteles gyógyszerekre vonatkozna-e, vagy később más készítményekre is kiterjesztenék. A Tisza programjában a teljes áfamentesség a vényköteles termékeknél szerepelt, ezért első lépésként ez a kör kerülhet szóba.
A kormánynak azt is biztosítania kellene, hogy az áfacsökkentés teljes összege megjelenjen a betegek által fizetett árakban. A támogatott gyógyszereknél az árképzés összetettebb, ezért az intézkedés végrehajtásához nemcsak adójogi, hanem egészségügyi finanszírozási szabályokat is módosítani kellhet.
Az áfamentesség legnagyobb előnye az lenne, hogy nem külön támogatási kérelmekhez vagy jövedelmi feltételekhez kötnék. A kedvezményt minden érintett automatikusan megkapná a gyógyszer kiváltásakor, így nem lenne szükség újabb igazolásokra, nyomtatványokra vagy hosszadalmas ügyintézésre.
A tűzifa adóterhét is jelentősen mérsékelnék
A Tisza energiapolitikai programjának része volt a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése is. Kapitány István már a februári programbemutatón arról beszélt, hogy az energiaszegénység felszámolása érdekében mérsékelnék a tűzifa adóterhét.
Ez elsősorban a vidéki, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érintené, amelyek nem gázzal vagy távhővel, hanem fával fűtenek. Számukra az intézkedés az őszi tüzelőbeszerzés előtt jelenthetne komoly segítséget.
Az időzítés miatt már nyáron indokolt lehet meghozni a döntést. A tűzifát sok család nem a fűtési szezon kezdetén, hanem hónapokkal korábban vásárolja meg. Egy késő ősszel bevezetett kedvezmény ezért számos rászorulóhoz túl későn jutna el.
A 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentés a tűzifánál is komoly árkülönbséget jelenthetne. Egy teljes téli készlet megvásárlásakor már több tízezer forinttal csökkenhetne a családok kiadása, amennyiben a kereskedők a teljes adókedvezményt továbbadják a vásárlóknak.
A döntés különösen azokban a térségekben lehet fontos, ahol sok háztartás kizárólag fával tud fűteni.
A kedvezményes áfa mellett ugyanakkor szükség lehet az árak és a készletek fokozott ellenőrzésére is. Az adócsökkentés csak akkor jelent valódi segítséget, ha nem követi a nettó árak emelése, és elegendő legálisan kitermelt, megfelelő minőségű tűzifa kerül a piacra.
A kabinetnek ezért a bevezetési dátum mellett arról is döntenie kellhet, hogy milyen ellenőrzési rendszert alakít ki. Fontos lenne elkerülni, hogy az áfacsökkentésből származó előny a közvetítőknél maradjon, miközben a családok továbbra is változatlan áron jutnak hozzá a tüzelőhöz.
A döntő kérdés az lesz, valóban csökkennek-e az árak
A Tisza nem ígérte a teljes magyar áfarendszer átalakítását, és nem vállalta az általános 27 százalékos kulcs egységes csökkentését sem. A program célzottan avatkozna be azoknál a termékeknél, amelyek közvetlenül érintik az egészséget, az alapvető megélhetést vagy a fűtési költségeket.
Ez költségvetési szempontból is érthető. Az áfa az állam egyik legfontosabb bevételi forrása, így az általános kulcs akár néhány százalékpontos csökkentése is hatalmas hiányt okozhatna a költségvetésben. A célzott mérséklés kisebb bevételkieséssel járhat, miközben az intézkedést azokra a területekre lehet összpontosítani, ahol a háztartások a leginkább megérzik.
A kormány által feltárt költségvetési állapot ugyanakkor láthatóan lassította a kampányígéretek teljesítését. A Tisza gazdasági programja már eleve azzal számolt, hogy először teljes átvilágítást végeznek, majd az ország valós pénzügyi helyzete alapján módosítják a 2026-os költségvetést.
Az áfacsökkentés azonban önmagában még nem garantálja, hogy a teljes különbözet megjelenik a fogyasztói árakban. Előfordulhat, hogy a kereskedők vagy a beszállítók a kedvezmény egy részét magasabb árrés formájában megtartják. Ebben az esetben az állam lemondana az adóbevétel egy részéről, miközben a vásárlók csak korlátozott árcsökkenést tapasztalnának.
A kormánynak ezért ellenőriznie kell majd az árak alakulását. Érdemes lehet nyilvánosságra hozni az áfacsökkentés előtti referenciaárakat, majd versenyhatósági vizsgálatot indítani azoknál a szereplőknél, ahol az adókedvezmény ellenére sem mérséklődnek megfelelően az árak.
Az áfacsökkentés nem válhat ajándékká a kereskedelmi láncoknak. A célja az, hogy több pénz maradjon a vásárlóknál. Ennek érdekében átlátható ellenőrzésre, összehasonlítható árakra és világos szabályokra lesz szükség.
Ellenzékből könnyű megígérni, hogy olcsóbb lesz az élelmiszer, a gyógyszer vagy a tüzelő. Kormányon már jogszabályt, költségvetési fedezetet, végrehajtási dátumot és ellenőrzési rendszert kell tenni a mondatok mögé.
Magyar Péter most azt mondta, hogy a kabinet áfacsökkentésről dönt. Ez arra utal, hogy a korábbi tervekből legalább egyet már nem akarják tovább halasztani. A legvalószínűbb forgatókönyv egy lépcsőzetes bevezetés: először a zöldségek és a gyümölcsök kerülhetnek az ötszázalékos kulcs alá, ezt követheti a termékkör bővítése, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége és a tűzifa adójának mérséklése.
A pontos bejelentésig három kérdés marad nyitva: mely termékekre vonatkozik a csökkentés, mikortól lép életbe, és hogyan biztosítják, hogy valóban a vásárlók járjanak jól.
Egy biztos: Magyar Péter nem véletlenül mondta ki az „áfacsökkentés” szót. A kampány egyik legkönnyebben számonkérhető ígéretét emelte vissza a napirendre. Most már nem az a kérdés, beszélnek-e róla, hanem az, melyik termék árcéduláján látják meg először az emberek.
2026. július 23. (csütörtök), 06:28
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.