AUTÓSOK VIGYÁZAT! HA ilyen van az autójában nagy bírságot kaphat!

AUTÓSOK VIGYÁZAT! HA ilyen van az autójában giga bírságot kaphat!

A forgalomfigyelő autós kamerák egyre népszerűbbek Magyarországon is, de az erre vonatkozón  jogi szabályozás nem egészen egyértelmű./  Egy közlekedési baleset után felhasználhatod a felvételt a bíróságon, de akkor számolhatsz azzal, hogy az adatvédelmi hatóság fog megbüntetni\./

A Pénzcentrum utánajárt, hogy az orosz példa alapján érdemes-e  forgalmat figyelő fedélzeti kamerát szereltetni az autónkba.

2015-ben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 16 ezer közlekedési balesetet regisztráltak. Nagy szerencse, hogy az esetek többségében a balesetből eredően sem halál, sem súlyos sérülés nem következett be, de így is akadnak bőven tragédiák.

Anyagi kár szinte minden esetben keletkezik, abban az esetben, ha  a balesetnek voltak szemtanúi, egyszerűbb megállapítani, hogy ki volt a hibás, de ha senki nem látta az esetet, akkor egy fedélzeti kamera képe igazán hasznos lehet.

Mire kell figyelni és mennyibe kerül?

5 és 90 ezer forintért is lehet fedélzeti kamerát vásárolni, a Pénzcentrum megkereste  a Media Markt- ot,annak megállapítására, hogy  milyen szempontok  alapján érdemes választani?

Az áruház képviselője elmondta, hogy 2014-ben  ezres nagyságrendben értékesítettek ilyen kamerákat, ezzel szemben már tavaly 60 százalékos bővülést tapasztaltak az értékesítési volumenben.

Az áruház véleménye szerint az számít jó kamerának, amely “Full HD”, vagyis 1920×1080-as felbontással rendelkezik, ugyanis  elengedhetetlen egy autós kameránál az ilyen képi részletesség,  mert a felvételeken csak így azonosíthatók egyértelműen egy adott forgalmi helyzetben a fontosabb információk. A termék kiválasztásánál a képi részletesség mellett még fontos szempont a kamera látószöge is. Gyakori a 90-120 fokos látószög az olcsóbb kategória esetében, de azt szokták javasolni, hogy válasszanak  inkább egy 140-170 fokos látószögű fedélzeti kamerát, mert sokkal  több információt szerezhetnek egy esetleges baleset körülményeiről ezek segítségével.

A képernyő méretére vonatkozóan, az egy fontos szempont, hogy a kamerát  milyen járműbe szeretnénk beépíteni. Könnyebb kezelhetőséget biztosít egy nagyobb, érintőképernyős kamera, de a nagyobb készülékház a szélvédő felületéből nagyobb részt  takar ki, ezért ezt inkább  kamionokhoz és buszokhoz szokták ajánlani.

már nem csak a szenzorok érzékenysége ( hirtelen fényviszony változás vagy éjszakai vezetés közben jobb képminőséget biztosítanak),  és a méret változhat, a vásárlók már  találkozhatnak olyan  extra tulajdonságokkal, szolgáltatásokkal is, mint  a beépített GPS vevő, amivel a felvételen  az autó pontos helye és sebessége is rögzítésre kerül. Fontos megemlíteni, hogy a fedélzeti kamerák útvonaltervezésre és navigációra nem alkalmasak.

Megjelentek az olyan kiegészítő funkciók is a  GPS mellett, mint a kép stabilizátor, a baleseti ütközés irányának kijelzése, vagy a sávelhagyás figyelmeztetés. Vannak például már olyan  eszközök, amelyek képesek párhuzamosan kezelni két kamerajelet is, az autó előtti és mögötti tér történéseit is rögzítik.

A látóterében történő változásokra reagálva a kamerák mozgásérzékelői képesek bekapcsolni és rögzíteni az eseményeket, abban az esetben is, ha nem tartózkodunk az autó közelében.

A készülékek rendelkeznek beépített akkumulátorral, ezek 10-20 perces üzemidőt biztosítanak általában, tehát a kamerák a gépjármű elektromos rendszerére támaszkodnak a folyamatos felvétel során.

Itthon ez teljesen legális?

Az autóba szerelhető fedélzeti kamerák hazai használatáról  többféle vélemény hangzott el  a Pénzcentrum kérdésére:

Gyulainé Dr Tóth Zsuzsa, a Magyar Autóklub jogi irodavezetője szerint:

„… egyetlen jogszabály sem tartalmaz kifejezetten a fedélzeti kamerák használatára vonatkozóan tiltást”

De felhívta a figyelmet arra, hogy annak, aki ilyen kamerát használ dedikált jogszabály hiányában több rendelkezést is be kell tartania. Példaként megemlítette a Polgári törvénykönyvet (Ptk) illetve az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt (Info törvény).

A Ptk. például  előírja:

• hogy az érintett hozzájárulása szükséges a  kép és hangfelvétel készítéséhez, de kivételt tesz a jogszabály tömegfelvétel esetén.

Az Info törvény arról rendelkezik:

• hogy csak akkor kezelhető vagy használható fel  személyes adat (ilyen a képmásunk és a rendszámunk is) szintén, ha ahhoz az érintett hozzájárult.
• tilos feltenni a netre a felvételeket

A Magyar Autóklub jogi irodavezetője szerint

• sérthet személyiségi jogokat a biztosítónak való átadása is, amennyiben ahhoz minden érintett nem járult hozzá, de hozzáfűzte:

 

• más a helyzet bírósági eljárás vonatkozásában, ugyanis közérdekre hivatkozással, bizonyos esetekben akár az érintett személy hozzájárulása nélkül is lehetséges a felvétel felhasználása.

Ez szinkronban van a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság (NAIH) 2014-es ajánlásában foglaltakkal.

 

Ebben Péterfalvi Attila a hatóság elnöke, arról ír  , hogy az ő tapasztalataik szerint a bíróság több esetben is elfogadta már bizonyítékként a személyiségi jogok megsértésével készült képfelvételeket polgári, és büntető ügyekben is.

A Pénzcentrum megkérdezett több, biztosítót is arról, hogy kárügyintézéskor elfogadnak-e ilyen típusú felvételeket, egyelőre csak  az Allianz Hungária válaszolt a megkeresésükre.

A kamera által rögzített felvétel jelenthet előnyt biztosítási ügyekben is, azonban a felvételek elfogadásának kérdése  minden esetben külön mérlegelés alá esik. Ha a felvétel egyértelműen alátámasztja az egyik vitás fél állítását vitatott ügy esetén, akkor a felvételt figyelembe tudja venni a biztosító, válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Szőke Tamás, az Allianz igazgatója, de hozzáfűzte, , hogy a felvételeket fontos körültekintően kezelni, mert nagyon  könnyű megsérteni a személyiségi jogokat, külföldön a kamera használata pedig még  büntetéssel is járhat.

Mielőtt bekapcsolt kamerával átlépnéd a határt

A Magyar Autóklubhoz fordult a külföldi utakkal kapcsolatban a Pénzcentrum, ahola következő választ kapták a  kérdésükre

„… az európai országok egy részében nincs szabályozva a fedélzeti kamera beszerelése, használata, ilyen például Horvátország, Szerbia, Olaszország. Ezekben az országokban   törvény nem tiltja, hogy beszereljék a kocsiba és felvételeket készítsenek. Ekkor is figyelembe kell venni azonban a személyes adatok védelmét, a személyiségi jogokat és általánosságban az adatvédelmi törvényt.”

Nagyon sok európai országban a szabályozás nem engedi meg fedélzeti kamera használatát adatvédelmi szempontok miatt. Ilyen országok például Svájc, Svédország és Portugália is, a Magyar Autóklub információi szerint.

Ausztriával külön  foglalkoznak,  azt írják, hogy:

• akkor büntethetővé válik a magánszemély amennyiben olyan felvételt hoz nyilvánosságra, melyen felismerhető egy másik jármű rendszáma, vagy személyek beazonosíthatóvá válnak, mert nem kérte a képeken felismerhető személyek vagy járműtulajdonosoknak a  beleegyezését.

 

Baleset esetén Ausztriában, nem adhat át magánszemély fedélzeti kamerával készített felvételeket a rendőrségnek, mert csak maga a rendőrség jogosult közúton , roppant szigorú feltételek mellett, digitális felvételeket, videót készíteni.

A Pénzcentrum senkit nem buzdít  arra, hogy bármely ország törvényei ellen vétsen, de vannak kiskapui az osztrák szabályozásnak az  információik szerint. Akkor nem szereltetik le a kamerát,  ha egy rendőr kérdőre von egy autóst, hogy a forgalmat miért rögzíti kamerával, és az autós azt válaszolja, hogy nem a forgalmat, hanem éppenséggel  a természetet fotózza, és eszébe sem  jutott nyilvánosságra hozni a felvételt.

 

FOrrás : penzcentrum.hu

2016. október 26. (szerda), 19:14