Az euró bevezetéséről tett nagy bejelentést Magyar Péter – céldátum is van
Magyar Péter szerint Magyarországon történelmi támogatottsága van az euró bevezetésének
/Magyar Péter nagy jelentőségű bejelentést tett az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban, miután Budapesten egyeztetett Kiriákosz Pierakákisszal, az euróövezet pénzügyminiszteri testületének, az Eurogroupnak az elnökével\./
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ez nem egyszerűen gazdaságpolitikai kérdés, hanem olyan ügy, amely a magyar emberek mindennapi biztonságát, jövőképét és az ország kiszámíthatóságát is érinti. Mint mondta, a nem eurózóna tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatottsága a csatlakozásnak, vagyis a magyar társadalom egyértelműen nyitott arra, hogy az ország elinduljon a közös európai fizetőeszköz felé vezető úton.
A miniszterelnök szerint ez a támogatottság nem volt mindig ilyen magas. Úgy fogalmazott, hogy a magyar emberek az utóbbi években, az előző kormány alatt azt tapasztalták, hogy nem eurózóna tagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel, a magas inflációval, az elszegényedéssel, a külföldi befektetések elüldözésével és az alacsony munkabérekkel.
Magyar Péter szerint éppen ezek a tapasztalatok vezettek oda, hogy a közös pénz bevezetése ma már nem elvont szakpolitikai vita, hanem sokak számára kézzelfogható biztonsági kérdés. A forint gyengülése, az árak kiszámíthatatlan változása, az infláció és a gazdasági bizonytalanság sok magyar család életében hagyott nyomot, ezért a kormány célja az, hogy az euró bevezetéséről nyíltan, őszintén és felnőtt módon beszéljenek az emberekkel.
Magyar Péter kiemelte: a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez. Szerinte már az is jelentős előrelépést jelentene, ha Magyarország olyan gazdasági pályára állna, amely közelebb viszi az eurózónához, mert ez önmagában is bizalmat, kiszámíthatóságot és fegyelmezettebb gazdaságpolitikát hozhat.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az eurózónához való közeledés nem pusztán pénznemcsere lenne, hanem egy olyan folyamat, amelynek során Magyarországnak újra bizonyítania kellene a piacok, az európai partnerek, a befektetők és a saját állampolgárai előtt is. A kormány szerint ez az út nemcsak a csatlakozás miatt fontos, hanem azért is, mert a feltételek teljesítése közben az ország gazdasága stabilabbá, átláthatóbbá és erősebbé válhat.
A kormány célja: Magyarország 2030 környékére teljesítse a maastrichti kritériumokat
Magyar Péter a sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy a kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, vagyis a maastrichti kritériumokat. Hozzátette, hogy ez nem egyszerű feladat, mert ma Magyarország egyik feltételnek sem felel meg.
A miniszterelnök külön kiemelte, hogy amikor Magyarország 22 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, sok tekintetben közelebb állt egy esetleges eurózóna-csatlakozáshoz, mint most. Ez szerinte jól mutatja, milyen messzire sodródott az ország attól a gazdasági pályától, amely hosszú távon a stabilitást és a kiszámíthatóságot szolgálta volna.
Magyar Péter szerint a maastrichti kritériumok teljesítése nemcsak egy technikai feltételrendszer, hanem olyan gazdaságpolitikai irány, amely már önmagában is előnyös lehet Magyarország számára.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez. Ezért szerinte nem szabad úgy tekinteni az euró bevezetésére, mintha az kizárólag a végső csatlakozási dátumról szólna. Az oda vezető út legalább olyan fontos, mert közben helyre lehet állítani azt a gazdasági bizalmat, amely az elmúlt években meggyengült.
Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Péter megerősítette: reális cél lehet, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ez nem jelenti azt, hogy 2030-ban Magyarország már az eurózóna tagja lesz. A kritériumok teljesítése után még időre van szükség, és politikai döntést is kell hozni.
Magyar Péter szerint az sem mindegy, hogy egy ország milyen árfolyamon csatlakozik az eurózónához. A csatlakozásnak vannak jó és rossz példái is, ezért Magyarországnak nem kapkodva, hanem alaposan felkészülve kell meghoznia ezt a döntést. A miniszterelnök azt mondta, elkerülhetetlen egy társadalmi, gazdasági és szakértői konzultáció a csatlakozásról, és szeretnék bevonni a döntésbe az embereket.
A kormányfő szerint az eurózónához való csatlakozás üzenete a kiszámíthatóság és az őszinteség. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy önmagában az út is sokat jelent, mert a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez, valamint üzleti, befektetői és lakossági bizalmat hozhat.
A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy a Tisza-kormány iránt nemcsak a magyar lakosság bizalma töretlen és nő, hanem a piacoké, Európáé és a külföldi befektetőké is.
Görögország példája Magyarország számára is tanulság lehet
Magyar Péter a sajtótájékoztatón pozitív példaként beszélt Görögországról. Mint mondta, Görögország a pénzügyi válság alatt óriási nehézségekkel nézett szembe, több mentőcsomagot kapott, ma pedig a költségvetés stabilitása, a csökkenő államadósság és a kiszámítható gazdasági növekedés alapján mintaországnak tekinthető.
A miniszterelnök szerint Görögország története azért fontos Magyarország számára, mert megmutatja, hogy egy súlyos válsághelyzetből is lehet stabilabb, fegyelmezettebb és kiszámíthatóbb gazdasági pályára állni. Magyar Péter köszönetet mondott a görög tapasztalatokért, és jelezte, hogy Magyarországnak tanulnia kell más országok példáiból.
A kormányfő azt mondta, nekünk tanulnunk kell, fel kell használnunk más országok tapasztalatait. Hozzátette: nincsen egyetlen megoldás, de érdemes más országok megoldásait a magyar viszonyokhoz adaptálni. Ez szerinte különösen igaz az eurózónához való csatlakozás esetében, ahol már számos ország tapasztalata áll rendelkezésre.
Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy előttünk 21 tagállam csatlakozott az eurózónához, vagyis nem ismeretlen útról van szó. Vannak példák arra, milyen hibákat kell elkerülni, és vannak olyan tapasztalatok is, amelyekből Magyarország sokat tanulhat. A miniszterelnök szerint a jó felkészülés kulcsfontosságú, mert a csatlakozás után lehetnek átmeneti nehézségek, de ezek kikerülhetők, ha az ország időben és felelősen készül fel.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az eurózónához való csatlakozásnak vannak előnyei, ugyanakkor meg is köti a kormány kezét. Hozzátette, hogy kiindulva az elmúlt 16 év kormányzásából, ez nem is baj. Szerinte az eurózóna fegyelmezettebb gazdaságpolitikát kényszerít ki, és nem engedi meg azt, hogy egy kormány következmények nélkül elengedje a hiányt vagy az inflációt.
A miniszterelnök szerint őszintén kell beszélni a magyar emberekkel, felnőttként kell kezelni őket, és közösen kell meghozni a döntéseket. Az euró bevezetése ugyanis nem olyan lépés, amelyet elég szakértői szinten eldönteni. Ez az egész országot érintő stratégiai döntés, amely hatással van a bérekre, az árakra, a megtakarításokra, a vállalkozásokra, a hitelekre és az ország hosszú távú gazdasági mozgásterére is.
Magyar Péter szerint az eurózónához való csatlakozás egyik legfontosabb üzenete a kiszámíthatóság. A kormányfő úgy látja, hogy Magyarországnak éppen erre van szüksége: stabilabb szabályokra, erősebb bizalomra, alacsonyabb kockázatokra és olyan gazdaságpolitikára, amely nem rövid távú politikai érdekeket szolgál, hanem hosszabb távon is fenntartható.
Kitért arra is, hogy a magyar emberek számára mitől lehet jobb az eurózóna. Magyar Péter szerint nem történhet meg az, amit Orbán Viktor csinált: ellopta a pénzünket, túlárazott vagy presztízs beruházásokra költötte, elinflálta a pénzt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ha Magyarország az eurózóna tagja lesz, a kormány nem engedheti el a hiányt vagy az inflációt, árstabilitás lesz.
Uniós források, költségvetési bizalom és a 16,4 milliárd euró felhasználása
Magyar Péter óriási jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország hogyan használja fel azt a 16,4 milliárd euró uniós forrást, amelyet sikerült feloldani. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „úton vagyunk ahhoz, hogy le is tudjuk hívni”. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem elég lehívni ezeket a pénzeket, azokat produktív és hatékony módon kell felhasználni.
A kormányfő szerint a forrásoknak munkahelyeket kell teremteniük, támogatniuk kell a kis- és középvállalkozásokat, valamint segíteniük kell a leszakadó régiókat. Magyar Péter világossá tette, hogy az uniós pénzek felhasználása nem lehet öncélú, és nem ismétlődhet meg az, amit az előző kormány idején tapasztaltak.
A miniszterelnök szerint a gazdasági bizalom helyreállításához nemcsak az eurózónához való közeledésre van szükség, hanem arra is, hogy Magyarország képes legyen átláthatóan, hatékonyan és tisztességesen felhasználni az uniós forrásokat. A 16,4 milliárd euró olyan lehetőség, amelynek sorsa meghatározhatja az ország következő éveit.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a legnehezebben teljesíthető maastrichti kritérium az államadósság szintjének csökkentése lehet. Ez szerinte komoly kihívás, hiszen az államadósság csökkentése fegyelmezett költségvetési politikát, gazdasági növekedést, bizalmat és olcsóbb finanszírozást igényel.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy ha sikerül jelentősen olcsóbban finanszírozni a magyar államadósságot, az 100 milliárdos megtakarításokat jelenthet évente a magyar költségvetésben. Ezt a pénzt hasznos dolgokra lehetne költeni, vagyis nem mindegy, hogy van-e üzleti bizalom, külföldi befektetői bizalom és magyar lakossági bizalom a magyar állam felé.
Magyar Péter szerint a kötvényhozamok csökkenése már most is azt mutatja, hogy a piacok figyelik a kormány lépéseit. A miniszterelnök úgy látja, hogy a Tisza-kormány iránti bizalom nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is érezhető. Ez pedig közvetlenül befolyásolhatja azt, mennyibe kerül Magyarországnak az államadósság finanszírozása.
A kormányfő azt is jelezte, hogy be fogják mutatni az új költségvetés megalapozásában, miért van szükség új költségvetésre. Szerinte az előző kormány, akárcsak a Gyurcsány-kormány, a költségvetéssel is átverte a magyar embereket, mert hamis számokat közölt benne.
Magyar Péter állítása szerint több olyan pont van az idei költségvetésben, ahová nem terveztek be forrást, vagy „elmismásolták” a számokat, ezért a hiány jóval magasabb a többször módosított tervezetnél is. A miniszterelnök szerint Orbán Viktorék átverték a magyar embereket, akiknek ez nagyon sokba kerül.
A kormányfő ezzel kapcsolatban keményen fogalmazott: „Azt tudom mondani az előző kormánynak, hogy szégyelljék magukat, és hogy Orbán Viktor az új Gyurcsány Ferenc”.
Magyar Péter szerint megszorítások helyett jó gazdálkodásra és őszinte döntésekre van szükség
A sajtótájékoztatón Magyar Pétert arról is kérdezték, várhatók-e megszorítások. A miniszterelnök erre nemmel válaszolt. „Nem erre van szükség” – szögezte le, hanem arra, hogy jöjjenek az uniós pénzek Magyarországra, és azok jól legyenek felhasználva, ne ellopják a felét, mint ahogy az előző kormány idején.
Magyar Péter szerint a kormány célja nem az, hogy újabb terheket tegyen a magyar emberek vállára, hanem az, hogy helyreállítsa a bizalmat, lehívja az uniós forrásokat, fegyelmezettebbé tegye a költségvetést, és olyan gazdasági pályát teremtsen, amely közelebb viszi Magyarországot az eurózónához.
A miniszterelnök szerint az euró bevezetéséhez vezető úton őszinteségre van szükség. A magyar embereknek tudniuk kell, milyen előnyei és milyen kockázatai vannak a csatlakozásnak. A kormányfő szerint a csatlakozás után lehetnek átmeneti nehézségek, de ezek jó felkészüléssel kikerülhetők.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs egyedül ezen az úton. Előttünk 21 tagállam csatlakozott az eurózónához, így bőséges tapasztalat áll rendelkezésre. A kérdés szerinte az, hogy Magyarország képes-e tanulni ezekből a tapasztalatokból, képes-e elkerülni a rossz példákat, és képes-e úgy felkészülni, hogy a csatlakozás valóban a magyar emberek érdekét szolgálja.
A miniszterelnök szerint az eurózóna nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Ha Magyarország egyszer taggá válik, a kormány nem engedheti el a hiányt vagy az inflációt, és nem folytathat olyan gazdaságpolitikát, amely az emberek megtakarításait és jövedelmét inflációval gyengíti. Magyar Péter szerint éppen ez az egyik legfontosabb érv a csatlakozás mellett.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az eurózónához való csatlakozás nem egyik napról a másikra történik. A 2030 körüli céldátum a maastrichti kritériumok teljesítésére vonatkozik, nem pedig automatikusan a tényleges belépésre. A belépéshez további idő, alapos előkészítés, politikai döntés és társadalmi támogatás kell.
Magyar Péter szerint ugyanakkor már az is erős üzenet lenne, ha Magyarország hitelesen elindulna ezen az úton. Ez szerinte bizalmat adhatna a piacoknak, a külföldi befektetőknek, az európai partnereknek és a magyar családoknak is. A kormányfő úgy látja, hogy az ország jövője szempontjából kulcskérdés, sikerül-e visszahozni a kiszámíthatóságot a magyar gazdaságba.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón végig azt hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése nem kampányjelszó, hanem hosszú, felelősségteljes folyamat. A maastrichti kritériumok teljesítése, az államadósság csökkentése, az infláció féken tartása, a költségvetési hiány kezelése, az uniós források tisztességes felhasználása és a társadalmi konzultáció mind részei ennek az útnak.
Magyar Péter szerint Magyarországnak most esélye van arra, hogy visszatérjen egy stabilabb, kiszámíthatóbb és európaibb gazdasági pályára. A miniszterelnök üzenete szerint a cél nemcsak az euró bevezetése, hanem az, hogy az ország már az oda vezető úton is erősebbé váljon. A kormány célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, de a végső döntést alapos előkészítés, szakértői vita és társadalmi konzultáció után kívánják meghozni.
2026. június 28. (vasárnap), 12:06
Kapcsolódó cikkünk
Túl korán örültek Magyar Péter szerint a Fidesz milliárdosai: politikai tisztogatás jöhet a kormány részéről
Magyar Péter újabb kemény bejelentéssel indította el a közjogi átalakítás következő...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
