/Első pillantásra ugyanolyan, mint a többi régi papír kétszázas, mégis akad olyan változata, amelyért a gyűjtők rendkívüli összeget fizethetnek\./
Így néz ki az értékes papír 200 forintos
A bankjegy 154 × 70 milliméteres, színe alapvetően zöldesbarna. Az előoldalán Károly Róbert király portréja, a hátoldalán pedig a diósgyőri vár képe látható. Külsőre tehát nem tér el feltűnően a többi, egykor forgalomban lévő papír kétszázastól.
A milliós árat elérő darabokon azonban három kulcsfontosságú jelölést kellett keresni:
A két eladott példány sorszáma ráadásul egymást követte, ami tovább növelte a páros gyűjtői értékét. A 2007-es évszám önmagában tehát nem elég, és nem minden FD jelzésű kétszázas ér százezreket.

Az állapot legalább olyan fontos, mint a sorszám
A kiemelkedő értékű bankjegyek UNC, vagyis forgalomba nem került, hajtatlan állapotú példányok voltak. Nem lehetett rajtuk gyűrődés, szakadás, folt, kopás, ceruzás jelölés vagy megsárgult rész.
Egy ugyanolyan évjáratú és sorozatjelű, de gyűrött vagy erősen használt bankjegy ennek csak a töredékét érheti. Az értékesnek gondolt példányt ezért nem szabad vasalni, tisztítani vagy ragasztani, mert azzal könnyen tönkretehetjük a gyűjtői értékét.
Miért fizettek közel egymillió forintot?
A két bankjegy egyszerre teljesített több ritkasági feltételt: az utolsó, 2007-es nyomtatási évből származott, a ritka FD sorozatjelet viselte, nagyon alacsony és egymást követő sorszámmal rendelkezett, valamint hibátlan állapotban maradt meg. Ez az együttállás tette őket igazán különlegessé.
Rengeteg papír kétszázas nem került vissza az MNB-hez
A papír 200 forintost 2009. november 15-én vonták ki a forgalomból. Egykor közel 50 millió darab volt használatban, és a bevonás után még 13,9 millió példány, összesen mintegy 2,8 milliárd forint névértékben nem érkezett vissza a Magyar Nemzeti Bankhoz. Sok bankjegy tehát ma is fiókokban, régi pénztárcákban vagy családi gyűjteményekben lapulhat.
Aki talál egy 2007-es, FD jelzésű, alacsony sorszámú és tökéletes állapotú kétszázast, annak érdemes numizmatikai szakértővel felbecsültetnie. A valódi értéket ugyanis nem a meghirdetett ár, hanem az állapot, a ritkaság és az határozza meg, hogy egy gyűjtő ténylegesen mennyit hajlandó fizetni érte.
2026. július 21. (kedd), 15:55
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.