Betiltják a vegyestüzelést Magyarországon, csak gázzal lehet fűteni

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. /A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián\./

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport, a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével megrendezett eseményen.

(A városi szmog majdnem olyan rossz, mint a dohányzás.)

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot.

Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az e miatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint.

A műanyag és egyéb hulladékok égetése – ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény – még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak – tette hozzá.

Forrás: piacesprofit.hu

2016. november 23. (szerda), 21:11