Életének 95. évében elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festő, grafikus, látványtervező, író, akinek neve összeforrt a magyar filmművészet és vizuális kultúra aranykorával. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjaként is tevékenykedő művészt az MMA saját halottjának tekinti.
A magyar közönség számára elsősorban A Tenkes kapitánya és a Tüskevár ikonikus sorozatok látványtervezőjeként vált ismertté, de munkássága több mint száz hazai és nemzetközi játékfilm látványvilágát formálta.
Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. /Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte, ahol többek között Szakonyi Károllyal, Szinetár Miklóssal és Bónis Ferenccel járt egy osztályba\./
Diplomamunkáját – forgatókönyvestül, látványtervestül – Budai Nagy Antal történetére építette, és már fiatalon bekerült a filmgyártás világába. 1954-ben Varga Mátyás mellett dolgozott a Rákóczi hadnagya című film díszletein, majd 1955-től egészen 1991-ig a MAFILM-nél dolgozott, ahol tervezőből művészeti vezetővé vált.
Látványtervezőként olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen, de nemcsak magyar alkotók ismerték el tehetségét: a Francia Filmakadémia elnöke, Jean Delannoy három filmre is meghívta: Nagy Károly (1977), Manon Lescaut (1978), Luther Márton (1980). Úgy álmodott meg római arénákat, angol kastélyokat vagy amerikai városokat, hogy közben ki sem tette a lábát a Róna utcai filmstúdióból.
Kiemelkedő munkái közé tartozott az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilága is, amelyeket amerikai és brit produkciók számára tervezett.
1992-től Bertalan Tivadar a film után teljes figyelmét a festészetnek és az írásnak szentelte. Képzőművészeti alkotásai számos kiállításon szerepeltek itthon és külföldön is – többek között a rangos Prágai Quadriennálén.
Tanított a Képzőművészeti Főiskolán, de részt vett a Csebi Pogány Művészkör és az újpesti rajzszakkörök munkájában is, fontos szerepet vállalva a következő generációk képzésében.
Sokoldalúságát az is jelzi, hogy íróként is aktív volt: humoros, szatirikus hangvételű könyveket írt, köztük:
Összesen tíz kötetet és számtalan illusztrációt, tipográfiát, könyvborítót hagyott hátra.
Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség és a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztályának alapító tagja, valamint az Újpesti Művészek Társaságának is egyik meghatározó alakja volt.
Munkásságát több díjjal is elismerték:
2012-től volt az MMA rendes tagja, ahol 2014-ben székfoglaló előadást is tartott, melynek címe: Többműfajúság a technika és a specializálódás korában.
Portréfilm is készült róla, melyet Domokos János rendezett: a Látni a láthatatlant című alkotás 2014-ben mutatta be életét és munkásságát, saját újpesti műtermében forgatva.
Utolsó nagyobb nyilvános szereplése a 2020-as jubileumi szerzői est volt, amit 90. születésnapja alkalmából rendeztek meg a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán.
Bertalan Tivadar távozásával egy rendkívül termékeny és sokoldalú alkotót veszítettünk el, akinek életműve nemcsak a magyar kulturális örökség része, hanem nemzetközi mércével is kiemelkedő. Alkotásai, könyvei, tanítványai továbbviszik azt a szemléletet, amellyel ő képes volt láthatóvá tenni a láthatatlant.
Nyugodjék békében.
2025. június 28. (szombat), 17:28
Gyászol az egyház és a hívő közösség: elhunyt Varjú Imre kanonok atya
„Az Úr hűséges...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.