BRUTÁLIS FORDULAT: Teljesen átírta a költségvetést a Tisza-kormány!
POLITIKAI FORDULAT: 424 milliárdos többletet hozott össze a Tisza-kormány, de óriási veszély maradt a háttérben
Tizenötszörösére nőtt a júniusi többlet
/A kormányváltás utáni júniusban hosszú idő óta nem látott havi többletet mutatott az államkassza\./
Ez különösen látványos egy olyan költségvetésnél, amelyet az Orbán-kormány választás előtti pénzszórása, a meg nem érkező uniós források és az alultervezett kiadások már az év első hónapjaiban alaposan megtépáztak.
A javulás azonban nem egyetlen nagy Tisza-kormányzati varázsütés eredménye.
A jó eredményhez jelentősen hozzájárult, hogy egyes autópálya-koncessziós kifizetések elmaradtak, miközben csaknem 150 milliárd forint érkezett állami vállalatoktól. Csodáról azonban még nincs szó, ugyanis fél év alatt már az egész évre tervezett hiány több mint 80 százaléka összejött.
Nem fizettek ki minden betervezett autópálya-milliárdot
Az egyik legfontosabb változás az úthálózat rendelkezésre állási díjainál történt. Az állam az első fél évben 223,4 milliárd forintot fizetett ki ezen a címen, ami 111,7 milliárd forinttal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában.
A pénzügyminisztériumi jelentés szerint a különbséget részben a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó szerződés megváltozása okozta, de az is szerepel benne, hogy egyes, júniusra tervezett kifizetések nem történtek meg.
Ez politikailag azért fontos, mert a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét 35 évre a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő MKIF kapta meg. Az állam 2022 óta már több mint ezermilliárd forintot fizetett ki a koncessziós rendszerben.
A 223,4 milliárd forintos első félévi összeg ugyanakkor nem kizárólag az MKIF pénze, mivel az M5-ös és az M6-os autópálya más koncessziós díjai is szerepelnek benne. A jelentésből az sem állapítható meg, hogy a júniusi kifizetéseket véglegesen csökkentették-e, vagy csak későbbre halasztották őket.
Ezért még korai azt állítani, hogy a Tisza-kormány egyetlen mozdulattal százmilliárdot vett vissza Mészároséktól. Az viszont látható, hogy júniusban nem folyt ki automatikusan minden korábban betervezett összeg az államkasszából.
A kabinetnek most azt kell nyilvánosságra hoznia, pontosan melyik számlát miért nem fizették ki, és ennek milyen következménye lesz az év hátralévő részében.
Közel 150 milliárdot fizettek be az állami vállalatok
A többlet másik fontos összetevője a csaknem 150 milliárd forintos, állami társaságokkal kapcsolatos bevétel volt. Ez nagyrészt az állami vállalatok által fizetett osztalékot jelentette, bár a részletes jelentés nem nevezte meg külön a cégeket és az általuk befizetett összegeket.
Az egyik ismert tétel a Szerencsejáték Zrt.-ből származhatott. Nagy Márton még három nappal a választás előtt döntött úgy, hogy az állam 52 milliárd forint osztalékot vesz ki a társaságból. Ebből 26 milliárd forintot június 30-ig, a másik felét pedig október végéig kellett befizetni.
Az összeghez nemcsak a társaság 49,1 milliárd forintos, 2025-ös nyereségét használták fel, hanem az eredménytartalékból is kivettek több milliárd forintot. Vagyis az Orbán-kormány az utolsó pillanatban lényegében kisöpörte az előző évi profitot az állami szerencsejáték-vállalatból.
A pénz már a Tisza-kormány időszakában érkezett be, de az elvonásról még az előző kabinet döntött. Ez jól mutatja, miért nem lehet a júniusi eredményt egyszerűen egyik vagy másik kormány kizárólagos teljesítményeként eladni.
Az MVM-nél 207,5 milliárd forintos osztalékról döntöttek. Ebből 131,5 milliárd forintot már 2025 novemberében osztalékelőlegként megkapott az állam, így 2026-ra további 76 milliárd forint kifizetése maradt.
A korábban kifizetett 131,5 milliárd forint tehát nem „tűnt el”. Pénzforgalmi szempontból 2025-ben érkezett meg a költségvetésbe, így a tavalyi államháztartási egyenleget javította. Az állami bevételeket nem külön borítékokban őrzik, hanem a költségvetés egészének finanszírozására fordítják.
A júniusi csaknem 150 milliárd forintos vállalati bevételből a nyilvánosan ismert két nagyobb tétel a Szerencsejáték Zrt. 26 milliárdja és az MVM fennmaradó 76 milliárdja lehetett. A többi összeg eredetét a Pénzügyminisztérium jelentése nem részletezte, ezért azt nem lehet felelősen megmondani, mely cégek fizették be.
A hatalmas féléves hiány miatt még nincs ok az ünneplésre
A havi többlet ellenére a költségvetés féléves helyzete továbbra is súlyos. Június végéig 3382,2 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ami az egész évre engedélyezett pénzforgalmi deficit 80,2 százaléka. Tavaly ugyanekkor 2773,6 milliárd forint volt a hiány.
Az első fél évben a központi alrendszer bevételei 20,6 ezer milliárd forintot tettek ki, ami 4,7 százalékkal több az előző évinél. A kiadások azonban ennél gyorsabban, 6,9 százalékkal emelkedtek, és elérték a 24 ezer milliárd forintot.
A júniusi eredmény tehát olyan, mintha egy hosszú lejtmenet után sikerült volna egy hónapra behúzni a kéziféket. Ez fontos, de attól az autó még nem került vissza az útra.
Az osztalékbevételek ráadásul egyszeriek. A Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM éves nyereségét nem lehet minden hónapban újra kivenni. Ha pedig az autópálya-koncessziós kifizetéseket csak elhalasztották, akkor azok később ismét megjelennek a kiadások között.
A valódi költségvetési fordulatot nem egyetlen havi adat bizonyítja majd, hanem az, hogy a kabinet tartósan képes-e visszafogni a kiadásokat anélkül, hogy ismét a kórházakon, az iskolákon, a vasúton vagy az önkormányzatokon verné le a spórolást.
Ehhez át kell világítani a NER-rel kötött hosszú távú szerződéseket, újra kell tárgyalni az indokolatlanul drága konstrukciókat, és meg kell állítani azokat a beruházásokat, amelyek elsősorban az előző kormány üzleti hátországát szolgálták.
Júniusban legalább annyi történt, hogy a költségvetés nem ugyanazzal a lendülettel folytatta a zuhanást. A 424 milliárdos többlet valóban jó hír. Ünnepelni azonban majd akkor lehet, ha a pénz nem csak egy hónapra marad a kasszában, és kiderül, hogy a koncessziós milliárdokból mennyi az igazi megtakarítás.
2026. augusztus 04. (kedd), 15:50
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
