Döntött a bíróság Kövér Lászlóról, nagyon súlyos ítéletet hozott!
Kövér László korábbi büntetései visszaütöttek: közel 18 millió forintot fizet vissza a magyar állam
Komoly fordulat történt a Kövér László házelnöksége alatt kiszabott parlamenti büntetések ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2026. október 8-án közzétett határozataival jóváhagyta Tordai Bence és Jakab Péter, valamint a magyar állam közötti békés megállapodásokat. Ennek eredményeként a két korábbi ellenzéki képviselő összesen csaknem 18 millió forintot kap vissza a korábban levont tiszteletdíjából.
Közel 18 millió forint sorsa dőlt el Strasbourgban
/Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés jelenlegi elnöke csütörtökön jelentette be, hogy sikerült békésen lezárni a két, Magyarország ellen indított strasbourgi eljárást\./
Mindkét ügy olyan pénzügyi szankcióhoz kapcsolódott, amelyet még Kövér László házelnöksége idején szabtak ki.
A visszatérítendő összegek a következők:
- Tordai Bence: 8 233 440 forint
- Jakab Péter: 9 686 400 forint
- Összesen: 17 919 840 forint
A magyar állam a további perköltségek elkerülése érdekében egyezett meg a két politikussal.
Fontos jogi különbség ugyanakkor, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem Kövér László személyes felelősségéről döntött.
A pénzügyi következmény ettől még jelentős: a korábban végrehajtott tiszteletdíj-elvonások teljes összegét megtéríti az állam.
Egy videó és egy parlamenti felszólalás miatt szabták ki a milliós büntetéseket
Tordai Bence ügye 2021. március 1-jén kezdődött. Az akkori párbeszédes országgyűlési képviselő mobiltelefonjával videózta Varga Mihály akkori pénzügyminisztert az Országházban.
Felvétele közben kérdéseket tett fel a miniszternek, követte őt, és megpróbálta megállítani. Kövér László házelnöki jogkörében ezért több mint nyolcmillió forintos tiszteletdíj-csökkentést szabott ki rá.
Jakab Péter esetében egy parlamenti felszólalás vezetett a pénzügyi szankcióhoz.
A Jobbik akkori politikusa 2021. május 17-én használta a „ficsúrok” kifejezést, amiért végül csaknem tízmillió forintos büntetést kapott.
Mindkét politikus vitatta a vele szemben alkalmazott intézkedést, az ügyek pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerültek.
Öt évvel később már nem az a kérdés, hogy behajtják-e ezeket az összegeket, hanem az, hogy a korábban levont pénzeket miként téríti meg az állam.
Forsthoffer Ágnes szerint a korábbi gyakorlat túlzottan súlyos volt
A jelenlegi házelnök már 2026. június 29-én, az Országgyűlés ülésén jelezte, hogy kezdeményezni kívánja a folyamatban lévő jogviták békés lezárását.
Döntésének hátterében az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi gyakorlata állt. Strasbourg ugyanis már több esetben vizsgálta, milyen feltételek mellett korlátozható a parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadsága.
Forsthoffer Ágnes a mostani megállapodások kapcsán külön hangsúlyozta a képviselők anyagi függetlenségének jelentőségét.
„A képviselők anyagi függetlensége az egyik biztosítéka annak, hogy munkájukat külső befolyástól és kiszolgáltatottságtól mentesen tudják ellátni.”
Álláspontja szerint a többmilliós tiszteletdíj-elvonások már az érintettek megélhetését is veszélyeztethetik, ezért rendkívül túlzónak tartja az ilyen nagyságrendű szankciókat.
A házelnök úgy értékelte, hogy a két per lezárásával véget ért az az időszak, amikor a parlament vezetése szerinte ilyen eszközökkel próbálta elhallgattatni a képviselőket.
Ez azonban Forsthoffer politikai és közjogi értékelése, nem pedig a strasbourgi bíróság Kövér Lászlóról kimondott személyes megállapítása.
Strasbourg már korábban is kifogásolta a magyar parlamenti büntetési gyakorlatot
Nem először kerülnek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé magyar országgyűlési képviselőkre kiszabott fegyelmi szankciók.
A strasbourgi bíróság nagykamarája 2016. május 17-én, a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy sérült az érintett ellenzéki képviselők véleménynyilvánítási szabadsága.
Abban az eljárásban olyan parlamenti tiltakozó akciók miatt kiszabott pénzbüntetéseket vizsgáltak, amelyeknél a képviselők nem rendelkeztek megfelelő eljárási garanciákkal.
A bíróság nem azt mondta ki, hogy az országgyűlési képviselőket egyáltalán nem lehet fegyelmezni. Megállapításának lényege az volt, hogy a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és az érintettek számára megfelelő eljárási védelmet kell biztosítani.
Ez a joggyakorlat a Tordai- és Jakab-ügyben is fontos szemponttá vált.
A magyar államnak mérlegelnie kellett, hogy milyen kilátásokkal folytathatja a pereket, és milyen további költségekkel járhat a jogviták fenntartása.
Végül a békés rendezést választották, így a két ügyben nem született új, érdemi strasbourgi ítélet a büntetések jogszerűségéről.
Maga a büntetési rendszer is megváltozhat
A mostani fejlemény hosszabb távon túlmutathat Tordai Bence és Jakab Péter személyes ügyén.
Forsthoffer Ágnes ugyanis jelezte, hogy tervben van az Országgyűlésről szóló törvény módosítása is.
A házelnök szerint a jelenlegi szabályozás egyes esetekben olyan magas összegben határozza meg a kötelezően alkalmazandó tiszteletdíj-elvonást, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is nehéz lenne megvédeni.
Egy esetleges törvénymódosítás ezért a későbbi parlamenti fegyelmi eljárásokat is érintheti.
A parlament rendjének fenntartása továbbra is a házelnök feladata marad. A képviselői véleménynyilvánítás szabadsága nem jelent korlátlan mentességet a házszabály megsértésének következményei alól.
A vita elsősorban arról szól, hogy mekkora büntetés tekinthető arányosnak, és milyen garanciák mellett alkalmazható.
Kövér László számára a mostani fejlemény politikailag kellemetlen lehet, hiszen két, az ő házelnöksége alatt kiszabott jelentős pénzbüntetés visszatérítéséről született megállapodás.
A közel 18 millió forintot azonban nem Kövér személyesen fizeti vissza, hanem a magyar állam.
Az ügy legfontosabb következménye így kettős: Tordai Bence és Jakab Péter visszakapja a korábban levont összegeket, miközben a parlamenti pénzbüntetések szabályainak felülvizsgálata is napirendre kerülhet.
Felhasznált források
2026. október 10. (szombat), 08:12
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
