Dr. Novák Hunor elmondta, milyen veszélyekkel járhat a darázscsípés! Ha bekövetkezne, akkor azonnal tegyen ÍGY! Kevesen tudják, pedig életet menthet - Legyen kedves ossza meg, aki szerint is erről mindenkinek tudnia kell!
Dr. Novák Hunor elmondta, milyen veszélyekkel járhat a darázscsípés! Ha bekövetkezne, akkor azonnal tegyen ÍGY! Kevesen tudják, pedig életet menthet - Legyen kedves ossza meg, aki szerint is erről mindenkinek tudnia kell!
/Először is fontos különbséget tenni a rovarharapás és rovarcsípés között\./
A szúnyog , kullancs, bolha, egyes pókok csípése valójában rovarharapásnak minősül. A méh- vagy darázscsípés során méreganyag kerül a szervezetünkbe, ami nem csak helyileg okozhat viszketést , duzzanatot, hanem akár bele is halhatunk, ha allergiás reakció alakul ki.
A darázs többször képes csípni, mivel fullánkját vissza tudja húzni. Méh csak egyszer tud csípni, a csípés után a fullánk és kis “méregzsák” sokszor a bőrünkben marad.
Méhcsípés esetén a méreg néhány másodperccel a csípés után szabadul fel, ezért jó, ha csípést követően mihamarabb sikerül a méhet odébb seperni, a fullánkot eltávolítani. A fullánkot mindenképp érdemes kiszedni, mert a bőrben maradva gyulladást okozhat (ún.
A csípés után helyileg bőrpír, 1-5 cm-es duzzanat jelentkezik, ami perceken belül a csípés után jelentkezik, és néhány órán belül megszűnik vagy jelentősen enyhül, bár egyes esetekben a duzzanat 1-2 napig megmaradhat. A csípés helyét lemoshatja vízzel, szappannal, fertőtleníteni azonban nem szükséges. A vakarás nem tesz jót, ezért is célszerű a gyerek körmét rövidre vágni.
Végtagot ért csípés, duzzanat esetén a végtagot emeljük meg, polcoljuk fel! Hideg borogatás, óvatos jegelés javasolt, lehetőleg kis nyomást kifejtve.
Viszketés, duzzanat esetén allergiaellenes szer, antihisztamin adható, ilyet mindenképpen érdemes magunkkal vinni a nyaralásra.
A hazánkban rendkívül népszerű antihisztaminos, dimentinden-tartalmú gélt helyileg lehet kis felületen a csípésre kenni (hiszen nagyon kis mennyiségben szívódik fel a bőrről), de ez akár még olajat is önthet a tűzre: a bőrt érzékenyítve kontakt bőrgyulladást okozhat. Éppen ezért a szakirodalom ezeket a készítményeket nem javasolja, helyette szájon át antihisztamint ajánl.
Fájdalom- és gyulladáscsökkentőként ibuprofen adható szájon át, ezeket recept nélkül lehet kapni a gyógyszertárban (gyári nevén Nurofen, Advil ultra, Algoflex, Dolgit, Ibumax, Rapidophen, stb.)
Helyi duzzanat esetén enyhe szteroidos krém használható, ami képes enyhíteni a panaszokat. Hatóanyagként CSAK a hidrokortizon javasolt az ajánlások szerint, ez hazánkban Laticort, Locoid néven érhetők el, receptkötelesen, de ezekkel érdemes csínján bánni és tényleg csak akkor használni, ha jelentős a duzzanat és erős panaszokat okoz.
A gyógyszertárakban vagy akár a drogériákban sokféle csípés utáni, többnyire gyógynövényeket tartalmazó, hűsítő jellegű krém található (pl.: Antivakarin krém), ezekről tudományos vizsgálat híján nem tudok nyilatkozni, érdemes kipróbálni őket. Fontos megjegyezni, hogy egyéni érzékenység függvényében ezek is okozhatnak helyileg bőrgyulladást, ezért érdemes ezt szem előtt tartani használatuk során! Egyes tapasztalatok szerint a félbevágott paradicsom, citrom a bőrre helyezve segít enyhíteni a tüneteket, ezt ki lehet próbálni, de ezen házi praktikákról semmiféle vizsgálatot, állásfoglalást nem találtam.
A kalcium használata, méh, vagy darázscsípésre teljesen hatástalan.
Az emberek 10%-ánál az átlagosnál sokkal nagyobb bőrpír, gyulladás és 10 cm-nél nagyobb duzzanat alakul ki (ez az ún. “large local reaction”, azaz nagy helyi reakció). Ilyenkor a csípés követő 1-2 napon folyamatosan növekedik a duzzanat, tipikusan 48 órával a csípés után a legrosszabb a helyzet, a tünetek azonban 3-10 nap alatt megszűnnek.
A nagy helyi reakció kezelésénél ugyanazokat érdemes csinálni, amiket a kisebb tüneteknél leírtam fentebb, PLUSZ szájon át pedig érdemes egyszeri alkalommal szteroidot adni (pl.: a metilprednizolont tartalmazó Medrol tabletta, felnőtteknek 40-60 mg összdózis; gyerekeknek 0,5 -1 mg/kg).
Az emberek 10%-át érintő ún. nagy helyi reakciót sokszor gondolják tévesen bakteriális felülfertőződésnek és adnak indokolatlanul antibiotikumot. A különbség, hogy míg bakteriális felülfertőződés esetén a csípést követő 3-5 nappal fokozódnak drasztikusan a tünetek, a bőrpír, duzzanat és fájdalom, addig a nagy helyi reakció a csípést követő 3-5 nappal már enyhülőfélben van.
Előfordulhat, hogy a csípés helyétől kiindulva a nyirokelvezetés mentén egy bőrpír-csík jelenik meg, ez nyirokér-gyulladás.
Ebből sokra következtetni nem lehet, mert bakteriális felülfertőzés és sima, úgynevezett nagy helyi reakció esetén is előfordulhat nyirokérgyulladás.
Tetanusz oltás ilyenkor nem szükséges, csak ha például rozsdás szögbe lépünk.
Azonnal hívja a mentőket,
ha rekedtséget, nehézlégzést, sípoló légzést észlel
a csípés a szájat, nyelvet, torkot érte (ez különösen veszélyes a duzzanat miatt)
duzzadni kezd az arca, nyelve, füle, szeme
hányingere van, hányás/hasmenés jelentkezik
ájulás, szédülés vagy gyengeségérzés fogja el.
Ez a súlyos “allergiára”, ún. anafilaxiás rohamra utal, amibe percek-órák alatt bele is halhat. Hogy kinél mekkora esélye van a súlyos allergiás reakciónak, mikor érdemes a gyereket allergológiai vizsgálatra vinni, egy későbbi cikkemben lesz szó.
Forrás
Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
2018. június 10. (vasárnap), 21:17
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
