Egy magyar koronavírusos beteg beszámolója !Pokoli fájdalmával először hazaküldték a kórházból
Pokoli fájdalmával először hazaküldték a kórházból - egy magyar koronavírusos beteg beszámolója.
/A középkorú férfinak elmondása szerint semmilyen krónikus betegsége nincs, ráadásul rendszeresen sportol, mégis kis híján lélegeztetőgépre került\./
"Negyvennyolc éves fizikus kutató vagyok. Nem szenvedek semmilyen krónikus betegségben. Heti háromszor leúszom 2000 métert gyorsban, heti kétszer judo és jiu-jitsu sportágakban edzek" – kezdte a valaszonline.hu-ra megírt történetét Legeza Örs, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A fizikus március 15-én lázasodott be, emellett a mellkasa is fájt, és légszomj is gyötörte.
A láza ezután elmúlt, de pár nap múlva visszatért fejfájással, és hányingerrel. Ekkor elrendelték a házi tesztelését, és arra utasították, hogy két hétre vonuljon önkéntes karanténba. Levegőt egyre nehezebben kapott, a teszt viszont nem érkezett meg két napon keresztül, ezért azt újra megrendelte a háziorvos. A teszt ezután sem érkezett meg, ezért újra kérte azt az orvos a kutatónak, valamint a feleségének is.
"Sajnos senki sem vállalt vizsgálatot, mert a háziorvosi rendszerben nem voltak megfelelő védőfelszerelések, az Országos Mentőszolgálat munkatársai pedig azt mondták, nem tudnak kimenni és tesztelni védőfelszerelés hiányában. Végül pénteken, azaz egy héttel később jött egy kedves úr apásszüléses védőrongyban – majdnem hasra esett benne, úgy lógott rajta"
– írta Legeza Örs, hozzátéve, hogy a feleségét és a gyerekeit nem tesztelték, csak őt. Másnap kiderült, hogy pozitív lett a teszt eredménye koronavírusra.
A kutató leírása szerint a láza ekkorra hőemelkedéssé enyhült, azt hitte, már kifelé lábal a betegségből. Majd másnap ismét rosszabbul lett.
"Három órával később az egész jobb oldalamat átjáró, olyan fájdalomra ébredtem, amilyet még soha nem éreztem, pedig a küzdősportban hozzászoktam komoly fájdalmakhoz. Hajnalig szinte csak ülve tudtam levegőt venni a bal tüdőmbe"
– írja, ezért másnap reggel ismét hívta a háziorvost, aki azonnal kihívta a mentőket és a fizikust a Szent László Kórházba vitték vizsgálatra. Itt elmondása szerint nagyon gyorsan megvizsgálták, mindenki segített, de végül hazaküldték, annak ellenére, hogy a teljes jobb oldalában erős fájdalmat érzett.
Másnap újabb kört futott a kórházzal, ugyanis „időközben elkészült a radiológiai szakvélemény is, ami kezdődő tüdőgyulladásról írt, de engem erről senki sem értesített. Hála Istennek, a konzultációk eredményeképpen, és mivel este és reggel már volt véres köpetem is, a háziorvosom elintézte, hogy fogadjanak ismét a Szent László Kórházban”.
Másodszorra már felvették a kórházba, ahol folyamatos oxigénadagolást kapott:
"Másnap már szinte beszélni se tudtam, a röntgen szörnyű képet mutatott, kétoldali, nagyon súlyos tüdőgyulladásom lett, maximális fokozaton kaptam az oxigént és az orvosok mindent megtettek, hogy megállítsák állapotom romlását"
– azonban mivel a koronavírusnak jelenleg nem ismert egyértelműen hatásos ellenszere, ezért nagyon sokféle gyógyszert kapott, „egyfajta kísérleti nyúl lett”, mint írja.
Levegőt továbbra is csak ülve kapott, beszámolója szerint minden egyes lélegzetért meg kellett küzdenie: időnként "véres dolgokat" köhögött fel, sokszor kába volt. Itt már az lebegett a szeme előtt, hogy mindent meg kell tennie, hogy ne kerüljön lélegeztetőgépre.
Az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) értéke, amely a gyulladás általános szintjét jelzi, 200 volt. A 10 fölötti értékek már egyértelműen jelzik a szervezetben kialakult fertőzés vagy más kóros állapot jelenlétét. Ettől az eredménytől már az orvosok is megijedtek. Utólag tudta meg, hogy mekkora volt a baj:
"közel kerültem az úgynevezett citokin viharhoz, ami a COVID-19 egyik legveszélyesebb mellékhatása és nagyban hozzájárul a magas mortalitási rátához. Ilyenkor a fertőzés olyan mértékben aktiválja az immunsejteket és a szöveti gyulladásos folyamatokat, hogy a gyulladásos faktorok magas szintje a szervek és szövetek normális működését gátolja, és ezzel önmagában is életveszélyes állapotot idézhet elő."
Hamarosan szerencsére mégis javult az állapota, „egy gyógyszerváltás és/vagy a sok ima hatására”. Ekkor már tudott feküdni a hátán, és aludni is tudott néhány órát.
"Mostanra állapotom tovább javult, a laborértékek is elfogadhatóbbá váltak és alacsonyabb fokozaton kapom az oxigént. Időről időre azért rosszul érzem magam, néha kialakul enyhe hőemelkedés, amitől persze mindig megijedek"
– számolt be Legeza Örs jelenlegi állapotáról.
Egy hónap után azonban még mindig pozitív a tesztje, így a kórházat nem hagyhatja el.
A kórházi orvosok kérésére a kutató családjának a teszteltetését is sikerült elintéznie a háziorvosnak hetek után: „A teszt persze ennyi idő után negatív lett a [feleségemnél], hasonlóan még három gyermekemnél is, míg egyik gyermekem teszteredménye elveszett a rendszerben, és azóta se került elő” – írta a kutató.
Legeza Örs többek között azt szűrte le tapasztalataiból, hogy nagyon fontos a mielőbbi tesztelés, hogy ne olyan későn, rossz állapotba kerüljön valaki kórházba, mint ő:
"Ezért nyomatékosan felhívom minden honfitársam figyelmét: ha a betegség tüneteit észleli magán, foggal-körömmel kényszerítse ki a rendszerből a tesztelés elvégzését és a további, szükséges orvosi vizsgálatokat!"
atv.hu
2020. április 15. (szerda), 19:13
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
