Életbe lépett a szigorú szülőtartás! Rengeteg embernek lehet óriási csapás, akár a fizetése felét és levonhatják minden hónapban!
Jön a szülőtartás: a fizetésed felét is elperelhetik
/Július elsejétől, lépett érvénybe az az törvénymódosítás, amely alapján már egy harmadik fél is kötelezheti arra a felnőtt gyermeket, hogy eltartsa a szüleit\./
Egész Európában és Magyarországon is folyamatosan emelkedik a népesség átlagéletkora. 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13 százalékát tették ki hazánkban, viszont ez a szám 2014 elejére 17,5 százalékra emelkedett. A magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktív dolgozók tartják el, ezért láthatóan ez a növekedés ez komoly kihívás elé állít minket.
Már igen régóta központi téma a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése.
A törvény változtatásával viszont megint komoly terheket rónak ki a fiataloknak és középkorúaknak. Az eddig megszokott járulékok megfizetésén felül, eleget kell majd tenniük, az eltartási kötelezettségüknek, és, ha gyermeket is nevelnek a családban, akkor még róluk is gondoskodniuk kell.
Mit jelent a törvénymódosítás a gyakorlatban?
Köteles a rászoruló szüleiről gondoskodni minden nagykorú (18 év feletti) gyermek, bármi is legyen a rászorultság oka: időskor, fogyatékosság, betegség, rokkantság vagy egyéb tényező.
A szülők kérhetik a támogatást a gyermekeiktől, viszont a szülő beperelheti szülőtartásért a gyermekét abban az esetben, ha a gyermek önszántából nem hajlandó segíteni. Olyan esetben, ha erre egyedül nem képes, vagy nem hajlandó a szülő, akkor felkérhetik a járási hivatalt is arra, hogy helyette perelje a gyermeket.
2016. július 1-jétől életbe ép az a törvény, hogy a szülő helyett bármely harmadik személy:
– idősotthon,
– ellátó szolgálat,
– ápolási szolgálat,
– kórház,
– szociális intézmény
– vagy akár egy barát, szomszéd, rokon
akár a szülő a szülő hozzájárulása nélkül is beperelheti a gyermeket az egy évre visszamenő költségei megtérítésének érdekében.
Mekkora lehet a tartásdíj összege?
Nincsen törvényileg meghatározott összege a szülőtartásnak. Előfordul, hogy a gyermek és a szülő nem tud megegyezni (vagy a harmadik fél perel), ilyenkor a bíróság esősorban három tényezőt vizsgál meg:
– a szülő rászorultságát, jövedelmi és vagyoni helyzetét,
– a gyermek tartási képességét, az összes tartás nem haladhatja meg a jövedelme felét, és a tartás során egy bizonyos sorrend érvényesül, ahol a kiskorú gyermek mindenkit megelőz.
– valamint vizsgálja a szülő érdemtelenségét (azaz, ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte a ma már nagykorú gyermekét).
Ennek a három tényezőnek vizsgálata és mérlegelése, meg természetesen a szülő, illetve a helyette perlő felperes igénye határozza meg a tartás összegét.
Ha a bíróság megítéli a tartást, akkor annak összege csak a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet, természetesen a gyermek összes tartási kötelezettségét figyelembe véve.
Kivétel nincs!
Abban az esetben, ha teljesülnek a feltételek:
– és korábban a szülők is eleget tetettek a feladataiknak, akkor a gyermekről huzamosabb ideig gondoskodó mostohaszülő, illetve a térítés nélkül a gyermekről gondoskodó nevelőszülő is kérheti a gyermektől a tartást .
– Előfordulhat, hogy nincsen gyermeke a rászoruló személynek, ebben az esetben a távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.
Milyen következményei lehetnek a törvénymódosításnak?
A társadalom értékrendjét igen mélyen érinti a szülőtartás kérdésnek szabályozása. Jó esetben a helyes irányban alakítják a közvéleményt a törvények, ebben az esetben ez azt jelentheti, hogy a jövőben erősödik a társadalomban az a norma, hogy a gyermekeknek kötelességeik vannak a szülők felé, és gondoskodniuk kell a szülők testi-lelki és anyagi jólétéről erejükhöz mérten.
Németh Erzsébet szociálpszichológus szerint szüleik anyagi támogatására nem elég törvényileg kötelezni a gyermekeket.
Ezzel sokan nem értenek egyet. Miért ?
Az, hogy a szülőről anyagilag is gondoskodni kell, eddig a magyar társadalomban nem volt elfogadott érték. Igyekszenek a polgárok ezt a felelősséget vagy az államra, vagy a nyugdíjrendszerre vagy éppenséggel magukra a szülőkre hárítani. Leginkább azért, mert anyagi érdekük fűződik a kötelesség elhárításához. Azonban igazolni kell egy ilyen cselekedetet, mert az egyik legerősebb hajtóerő az „énvédelem”, az önigazolás pszichológiailag.
A szülőtartás kérdésének megközelítése olyan szempontból is érdekes lehet, hogy jobb esetben általában két felnőtt közösen dönti el azt, hogy gyereket szeretnének, és együtt vállalják az ezzel járó kötelezettségeket is, viszont egy gyermek nem tudja megválasztani a szüleit.
Természetesen a szülők is egy esetleges pert csak akkor nyerhetnek, ha a fent említett követelményeknek úgymond megfelelnek.
Forrás : penzcentrum.hu
2016. szeptember 26. (hétfő), 23:35
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.