Nem lesz Orbán Viktor és kormánya számára időkorlát, lesöpörték az ellenzéki módosítókat. Így holnaptól jön a “rendeleti kormányzás”: a koronavírus járvány következményeinek a kivédésére akár zsinórban alkothat rendeleteket a kormány,írja az atv.hu
/ Az Országgyűlés 137 igen szavazattal, 53 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a koronavírus, illetve “felhatalmazási” törvény kétharmadot igénylő rendelkezéseit\./
Ezzel lesöpörték az ellenzék által benyújtott módosítókat a 60, 120, vagy 150 napos időkorlátról. Az elutasítást azzal indokolják a kormányoldalon, hogy nem biztos, hogy a járvány tetőzése miatt működőképes lesz a parlament később, júniusban.
A demokrácián túli állapot
Orbán Viktor a különleges jogrendről, a veszélyhelyzetről azt mondta korábban az egyik rádióinterjújában, hogy “ez valahol a békebeli demokrácia és a háborús állapot közötti állapot, fázis”, “óvatosan is kell vele bánni, nem véletlen, hogy civilizált országok nem nagyon szokták alkalmazni”.
Varga Judit igazságügyminiszter március 21-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a koronavírus járvány miatt elrendelt 15 napos veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslatot. Eszerint jön a “rendeleti kormányzás”: a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet "meghosszabbításáról" ( is ) szól.
A parlament ad felhatalmazást, de ...
A jövőben az Országgyűlést hatalmazza fel a törvény, hogy megerősítheti és hosszabbíthatja a veszélyhelyzetben már meghozott rendeleteket.
Viszont, mivel a parlamentben a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van, végül is a kormánypártok döntése hatalmazza fel a kormányt.
A kormány a jövőben „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” - mondja ki a felhatalmazási törvény. Ezt a jogkört csak „a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan” gyakorolhatja „a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából” a kormány - hangoztatták a fideszes és KDNP képviselők.
Az Alkotmánybíróság folyamatosan működik
Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, "a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható" - tartalmazza a törvényjavaslat.
A törvény azt is kimondja: “a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak”. “A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak” - szólnak a rendelkezések.
Szájzár ? Akár 5 év börtön a rémhírterjesztőknek
Új elem, hogy a Büntető Törvénykönyvet kiegészítik a „járványügyi védekezés akadályozása” paragrafussal.
Eszerint alapesetben 3 év, de ha a cselekmény halált okoz, akár nyolc év szabadságvesztéssel büntethető, aki az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.
Aki pedig különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - mondja ki a törvény.
A kormánypártok nem fogadták el az ellenzék javaslatát, hogy a “bizonyíthatóan“ szó szerepeljen a törvényben. Ez lett volna az ellenzék számára, hogy a törvényt ne a független, ellenzéki média elhallgattatására használja a kormány. Így szerintük ez “szájzár törvény” lett.
Parlamenti vita: végtelenített hatalom, kontra “gyomorforgató”...
A zárószavazás előtt az ellenzéki képviselők azt bizonygatták, hogy a törvény Orbán Viktor “végtelenített” hatalmának a bebetonozása. A jobbikos Lukács László György arra emlékeztetett, hogy már a hétpártin felvetették a 60, 90, 150 napos időkorlátot a felhatalmazásra, és ha bármilyen határnap szerepelne a törvényben- ők megszavaznák.
De az ellenzéki képviselők azt is szóvá tették: a kormány a “felhatalmazási törvény” nélkül is megoldotta a 15 nap alatt lejáró rendeletek hatályának a meghosszabbítását.
A fideszes Balla György a vitában “gyomoforgatónak” nevezte a DK prominens politikusának a megnyilvánulásait, a Gyurcsány-kormány 2008-as gazdasági válság utáni intézkedéseire hivatkozva. A frakcióvezető-helyettes szerint be fog bizonyosodni, hogy “semmi, se semmi” alapja nem volt az ellenzék diktatúrátásának.
Keresztes Lóránt László ( LMP ) is az időkorlát fontosságáról beszélt, és arra utalt, hogy nem biztos, hogy a “diktatúrázás” a célravezető.
A jobbikos Balczó Zoltán szóvá tette, hogy a fideszes Hargitai János “ellenségnek” szólította őket, utóbb pontosított ellenfélre,írja az atv.hu
Varga-Damm Andrea azt mondta, semmi szükség a tönyvényre. Szerinte csak arra jó, hogy a járvány elleni védekezésben az ellenzékre mutassanak az esetleges hiányosságok miatt, ha viszont sikeres lesz, “királlyá koronázzák magukat”.
Kocsis Máté és Gulyás Gergely a szavazás előtt kiállt a sajtó elé
Egy órán belül szavazunk a koronavírus-törvényről, azt az ellenzék továbbra sem támogatja. Pedig a járványveszély miatt és az emberek egészségének a védelme érdekében arra lenne szükség, hogy az emberek a pártok közötti egységet érezzék - erről beszélt Kossuth téren Gulyás Gergellyel tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
Kocsis Máté szomorúnak nevezte az ellenzéki elutasító hozzáállást, de mégis bizakodott, hogy az ellenzéki honatyák meggondolják magukat és nemcsak a miniszterelnök „gyalázásában merül ki a retorikájuk”.
Gulyás Gergely miniszter Kocsis Mátéhoz hasonlóan egyértelművé tette: nem látják értelmét, hogy a vészhelyzetben a kormánynak adott felhatalmazáshoz határnapot rendeljenek, sem a 60, sem a 90, sem a 120 napos időkorlátot nem veszik be a törvénybe, hiszen a veszélyhelyzetnek akkor van vége, amikor a járványveszély végét kihirdetik - ismételte meg.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a mai szavazás lehetőséget ad majd a parlamenti felhatalmazás alapján a kormánynak, hogy a koronavírus-veszély esetén szükségessé vált kormányrendeleteket megalkossa és azok ne csak 15 napig maradhassanak hatályban.
Az ATV kérdésére Gulyás Gergely megerősítette, hogy lesznek olyan, a veszélyhelyzet ideje alatt megalkotott és kihirdetett kormányrendeletek, amelyek a veszélyhelyzet vége után is hatályban maradnak.
Ezek nem szorosan a járványveszély elleni védekezéshez kapcsolódnak majd, hanem várhatóan gazdaságvédelmi intézkedések lesznek - derült ki a szavaiból.
Arra, hogy ellenzéki képviselők felvetették, hogy a veszélyhelyzet, a különleges jogrend ideje alatt is folyamatosan működő Alkotmánybírósághoz a parlamenti frakcióvezetőknek is joguk legyen fordulni, mind Gulyás Gergely, mind Kocsis Máté azt válaszolta: az Alaptörvény erről rendelkezik, azt nem szándékoznak módosítani.
Arra, hogy Soros György támogatást ajánlott fel a koronavírus elleni védekezéshez, Gulyás Gergely annyit mondott, hogy minden támogatást jó néven vesznek, minden ilyen adakozásnak örülnek,írja az atv.hu
2020. március 30. (hétfő), 15:54
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.