Elvettek Orbán gyöngyszemét csodaszép luxuspalotát. Ruff Bálint megtette !Mutatjuk :
Ruff Bálint lecserélte a brüsszeli Magyar Ház felügyeletét – milliárdos Orbán-kori beruházás került új ellenőrzés alá.
/Jelentős személyi változás történt az Orbán\-kormány idején több milliárd forintból kialakított Brüsszeli Magyar Ház működtetésének ellenőrzésében\./
Maga a palota természetesen nem került Ruff vagy a Tisza tulajdonába: továbbra is a magyar államé, a társaság ügyvezetője pedig a helyén maradt. Ami változott, az az ellenőrzés – és egy 10 millió euróért megvásárolt, majd további milliárdokból felújított ingatlannál ez korántsem jelentéktelen részlet.
Ruff Bálint teljesen új felügyelőbizottságot állított fel
Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Ducsay Zsuzsanna közigazgatási államtitkár, valamint Kovalcsik Tamás szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár került be a társaság felügyelőbizottságába.
Korábban többek között Takaró Mihály Károly jogász is tagja volt a testületnek. Fontos ugyanakkor a pontosítás: Glázer Tamás ügyvezető nem távozott, vagyis Ruff nem a teljes cégvezetést cserélte le, hanem az ellenőrző testületet alakította át.
Feladatuk most az lesz, hogy figyelemmel kísérjék a társaság működését és azt, hogy az megfelel-e az állami tulajdonos érdekeinek. Magyarán: új emberek nézhetnek rá arra, miként működik és mire költ az a társaság, amelyre az előző kormány egyik leglátványosabb brüsszeli beruházását bízták.
Olcsónak aligha nevezhető örökséget kaptak
Brüsszel egyik kiemelt részén 2021-ben 10 millió euróért vásárolta meg a magyar állam a Rue de la Loi 9. szám alatti, több mint kétezer négyzetméteres ingatlant. Ez az akkori árfolyamon körülbelül 3,5 milliárd forintot jelentett.
Itt azonban nem ért véget a számla.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2023-ban további 2,1 milliárd forintot különített el a felújításra. Az épületet azzal indokolták, hogy a 2024-es magyar uniós soros elnökséget szolgálja majd, később pedig kulturális házként működhet tovább.
Ez utóbbi terv azért volt különösen érdekes, mert néhány percnyi sétára már működött a magyar állam Liszt Ferenc Intézete, amely saját meghatározása szerint éppen a magyar kultúra, oktatás és tudomány belgiumi közvetítését végzi.
Az ingatlan mellett egyébként volt olyan szakmai vélemény is, amely szerint maga a 10 millió eurós vételár a brüsszeli elhelyezkedéshez képest nem számított magasnak, és a felújítással az épület értéke növekedhetett. A kérdés így elsősorban nem pusztán a vásárlás ára, hanem az egész beruházás mérete és későbbi használata.
A berendezésnél sem éppen az egyszerűség volt a fő szempont
Ha valaki azt gondolná, hogy egy több milliárdért megvásárolt és felújított brüsszeli reprezentációs központba elég néhány íróasztal és tárgyalószék, a korábbi beszerzések gyorsan kijózanítják.
Olasz bútorok, Herendi porcelánok, ezüsttárgyak és egyedi, háromdimenziós nyomtatással készített függönyök kerültek az épületbe.
A legismertebb tétel azonban kétségtelenül a Bogányi-zongora volt. A külügyi tárca 80 millió forintos közbeszerzést írt ki a hangszerre, amelyet „a magyar innováció termébe” szántak.
A Telex későbbi feltárásában egy forrás arról beszélt, hogy a beruházásnál a cél az volt, hogy az épület „gyönyörű, nagyon high-end” legyen. Ugyanez a beszámoló egy nagyjából 25 millió forintos csillárt is említett.
A reprezentáció tehát finoman szólva sem maradt félkész.
Az uniós elnökség után a Fidesz és a Patrióták rendezvényei is megjelentek
Eredetileg az Európai Unió Tanácsának magyar soros elnökségéhez kapcsolódott az épület használata, az elnökségi időszak után azonban más szerepet is kapott.
A Telex korábbi feltárása szerint Fideszhez, illetve a Patrióták Európáért pártcsaládhoz kapcsolódó rendezvényeket is tartottak a Magyar Házban. Egy, a lapnak nyilatkozó forrás „patrióta klubhelyiségként” jellemezte az épületet – ez ugyanakkor a forrás értékelése volt, nem hivatalos megnevezés.
A társaság terembérletet, vendéglátást és őrzés-védelmet is biztosított egyes rendezvényekhez. A 2026-os választásokat követően viszont jelentősen visszaesett az ilyen események száma; a Telex szeptemberi összefoglalója szerint az utolsó ismert rendezvények egyikét április 16-án tartották.
Így az egykor az uniós elnökség reprezentatív központjaként bemutatott épület története idővel jóval összetettebbé vált.
Most már az új vezetésnek kell eldöntenie, mire érdemes költeni
Ruff Bálint döntése egyelőre nem jelenti azt, hogy a Brüsszeli Magyar Házat bezárják, eladják vagy teljesen új funkciót kap. Ilyen döntésről jelenleg nincs megerősített információ.
A változás ennél prózaibb, de pénzügyi szempontból annál fontosabb: az új felügyelőbizottság vizsgálhatja, hogyan működik a társaság, hogyan gazdálkodik, és mennyiben szolgálja az állami tulajdonos érdekeit.
A HVG szerint éppen ez lehet az egyik kérdés, amellyel az új kormánynak szembe kell néznie: változatlan formában fenntartja-e a drága brüsszeli ingatlant, vagy más megoldást keres a hasznosítására.
Egy dolog azonban már biztos: az előző kormány által megvásárolt palota, a több milliárdos felújítás, a Herendi porcelánok, az olasz bútorok és a 80 milliós zongora maradtak.
Csak most már mások nézik a könyvelést.
2026. szeptember 26. (szombat), 06:55
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
