Ennyi liszt, cukor és WC-papír járna minden magyarnak havonta – itt a hivatalos fejadaglista

Ennyi liszt, cukor és WC-papír járna minden magyarnak havonta – itt a hivatalos békeidős fejadaglista, amelyből a háborús ellátmányt is kiszámolják! 

Meglepő és sokakat mellbevágó dokumentum került nyilvánosságra: a kormány rögzítette, hogy békeidőben mennyi alapvető élelmiszerre és háztartási termékre lenne szüksége egy magyar állampolgárnak havonta, és ez az a lista, amelyből krízis vagy háborús helyzet esetén a fejadagokat kiszámolják. /A számok első látásra akár egy gazdaságtörténeti tankönyvből is jöhetnének, mégis a mai valóságot tükrözik\./

A hivatalos ajánlás szerint egy magyar ember havi szükséglete így néz ki:

• csontos nyers hús, vágott baromfi: 3 kg
• zsiradék: 1,5 kg
• liszt: 2 kg
• cukor: 0,5 kg
• kenyér: 9 kg
• tej: 11 liter
• mosó- és mosogatószer: 1 kg
• ivóvíz: 120 liter
• húskészítmények: 1 kg
• tojás: 15 db
• főzelékkonzerv: 2,5 kg
• gyümölcsbefőtt: 2 kg
• savanyúság: 1 kg
• élesztő: 0,25 kg
• só: 0,15 kg
• szappan: 0,15 kg
• gyertya: 1 kg
• gyufa: 4 doboz
• fogkefe: 0,3 db (értsd: 3 havonta egy darab)
• fogkrém: 40 ml
• WC-papír: 6 tekercs
• alkoholos kézfertőtlenítő: 0,25 liter
• egészségügyi vatta: 0,3 kg

A lista sokaknál verte ki a biztosítékot. A WC-papírnál például a számítás szerint egy tekercsnek öt napig kellene kitartania, ami a legtöbb háztartásban finoman szólva is optimista becslés. A fogkefe „0,3 darab” havi szükséglete szintén mosolyt fakasztó: ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen fogkefe negyedévig szolgálja gazdáját.

Miért készült ez a lista? Háborús és válsághelyzeti tartalékok miatt

A dokumentum alapján minden ilyen békeidős adat szolgál arra, hogy gazdaságmozgósítási helyzet esetén – vagyis bármilyen válság, háború, energiaellátási zavar, katasztrófa vagy járvány idején – meghatározható legyen, miből mennyit kell biztosítani a lakosságnak.

 

A gazdaságmozgósítási helyzetek körét részletesen felsorolták, többek között:

Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye esetén:

• hadiállapot, szükségállapot
• súlyos biztonsági esemény
• határmenti fenyegetés
• terrortámadás vagy annak veszélye
• honvédelmi válsághelyzet
• kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás

Szövetséges erők támogatása:

• NATO-kötelezettség teljesítését kiváltó esemény

Egészségügyi válsághelyzet:

• járvány, egészségügyi veszélyhelyzet

Katasztrófák:

• árvíz, földrengés, ipari baleset, nukleáris veszélyhelyzet

Energetikai válsághelyzetek:

• villamosenergia-, földgáz- vagy kőolajellátási válság

Humanitárius krízis:

• szomszédos ország háborúja
• tömeges bevándorlás okozta válság

A módszertan szerint minden ilyen helyzetre külön fejadagot kell kidolgozni, és a most közzétett lista ennek az alapja.

Hogyan számolják ki, miből mennyi jutna?

A tervezés során több lépésen keresztül kell megállapítani, hogy a magyar gazdaság békeidőben mit képes előállítani, és mi az, amiből tartalékot kell képezni vagy importtal biztosítani.

1. lépés: Ötéves termelési adatok vizsgálata

Az elmúlt 5 év átlagából derül ki, mely termékekből van bőség, és melyekből nincs elegendő.

2. lépés: Hiányzó termékek pótlására javaslat

A dokumentum négy módszert enged:

• kapacitásfenntartás
• kapacitásfejlesztés
• tartalékolás
• import

Például: ki kell számolni, mennyibe kerül egy olyan gyártókapacitást fenntartani, amely hónaponta egy tonna kenyeret képes előállítani.

3. lépés: Végső osztályozás

A rendszer egy egyszerű színkóddal jelöli:

• piros, ha nem lehet kielégíteni az igényt
• zöld, ha igen
• sárga, ha még többlet is képződik

Azok a cégek, amelyekkel szerződnek az ellátás biztosítására, stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetté válnak.

Mikor lép életbe mindez?

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint:

• A dokumentumot november 15-ig közzé kell tenni.
• Az érintett szerveknek december 15-én el kell kezdeniük a tervezést.
• A Védelemgazdálkodási alaptervet 2024. július 30-ig kell a kormány elé terjeszteni.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek?

A lista alapvetően technikai jellegű, és nem arról van szó, hogy holnaptól fejadagos rendszer lép életbe. Ugyanakkor rávilágít arra, hogy az állam szükség esetén milyen mennyiségekkel számol, és hogyan készülnének fel egy esetleges válságra.

A számok néhol meghökkentőek – például a WC-papír vagy a fogkefe esetében –, de ezek statisztikai átlagok, amelyek egyfajta szükségminimumot jelölnek. Egy válsághelyzetben ezek jelentenék azt a mennyiséget, amelyet a gazdaság biztosítani tudna.

CÍMLAPFOTÓ:ILLUSZTRÁCIÓ!

2026. február 23. (hétfő), 07:19