Figyelem fontos!! 12 ezer forintos plusz díjat fizethet ezentúl ha késve fizeti be a villanyszámlát, fűtésszámlát, vízszámlát! Itt az új törvény!
Tájékoztató a behajtási költségátalányról
1.A behajtási költségátalány
Behajtási költségátalány fizetési kötelezettség késedelmes teljesítésekor merülhet fel. /A jogosult abból a célból tarthat igényt erre az átalánydíjra, hogy fedezze a követelése behajtásával kapcsolatos kiadásokat\./
A behajtási költségátalány fix összegű – 40 eurónak megfelelő forint –, amely független a pénztartozás mértékétől és a késedelem időtartamától. Teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei (például a késedelmi kamat fizetése) alól.
A hazai jogszabályok alapja az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. A behajtási költségátalány jelenlegi Magyarországra érvényes szabályait a 2016.
A törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése. A jogalkotó szándéka, hogy a szerződő feleket ösztönözze a fizetési kötelezettségek időben történő teljesítésére. A jogszabály hatálya kiterjed valamennyi olyan (nem fogyasztói) szerződésre, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.
Forrás : http://www.mekh.hu/
ITT NYÚJTHAT BE PANASZT A BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY KAPCSÁN :
PANASZ BENYÚJTÁSA BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY KAPCSÁN
Tájékoztató a behajtási költségátalány kapcsán a Hivatalhoz benyújtott panasz legfontosabb tudnivalóiról.
Mi szükséges ahhoz, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz benyújtott behajtási költségátalánnyal kapcsolatos kérelem teljes legyen, és az egyedi ügyben megindulhasson az eljárás?
1. Panaszbeadvány, amellyel ügyében a fogyasztó korábban a szolgáltatóhoz fordult (a panasz tértivevénye, ajánlott szelvénye, elektronikus levélváltás, a telefonon tett panasz azonosítószáma vagy személyes panasztétel jegyzőkönyve).
2. A szolgáltató kifogásolt válasza, amelyet a fogyasztó panaszára kapott.
3. A kérelmező elérhetőségei (lakcím vagy kézbesítési cím, telefonszám, elektronikus levélcím, ha rendelkezésre áll).
4. A felhasználási hely címe.
5. A kérelmező aláírása (elektronikus benyújtás esetén szkennelt aláírással, jogi személy esetén az eljárásra jogosult aláírása).
6. Meghatalmazás (amellyel meghatalmazást kapott a sérelmet szenvedett felhasználó képviseletére).
7. Ügyvédi meghatalmazás (ha szükséges).
8. Társasház esetén a közös képviseletre jogosító irat.
9. A Hivatalnak címzett kérelem, a kifogás részletezésével, és az alábbi tartalommal:
> a Hivataltól kért intézkedés megfogalmazása,
> nyilatkozat arról, hogy mikor vette kézhez a szolgáltató által kiállított azon számlákat, amelyek kapcsán a szolgáltató késedelmes teljesítésre hivatkozik,
> nyilatkozat arról, hogy mi volt a számlák fizetési határideje,
> nyilatkozat arról, hogy a számlák mikor kerültek befizetésre,
> nyilatkozat arról, hogy a számlafizetési határidőn belül vagy annak lejártát követően történt a számlák kiegyenlítése.
10. A szolgáltató által küldött számlák, továbbá a számlák befizetését igazoló csekkszelvény(ek), vagy a teljesített átutalás(ok)ról szóló banki igazolás(ok) másolata.
A behajtási költségátalány követelésének lehetőségét európai uniós jogszabály* hazai jogba történő átültetése alapozza meg. Ennek szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
A törvény és az irányelv célja – azok indokolása szerint – a fizetési fegyelem erősítése. A jogalkotó a költségátalány, mint szankció alkalmazhatóságával arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy megfelelő időben teljesítsék fizetési kötelezettségüket. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, hatálya valamennyi olyan (nem fogyasztói) szerződésre kiterjed, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.
A hivatkozott törvény a behajtási költségátalány megfizetésére kötelezhető vállalkozás fogalmát a következőképpen határozza meg: „önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.”
A hatályos törvény szerint a kereskedelmi ügylet fogalma a következő: „vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.”
A behajtási költségátalány a fizetési kötelezettség – ezek között a számlafizetési kötelezettség – teljesítésének késedelme esetén alkalmazható, a következő általános feltételek esetén:
> érvényesítésére a késedelembe esést követő egy éves jogvesztő határidő alatt van lehetőség,
> a törvény hatályba lépésekor fennálló késedelem esetén, a jogvesztő egy éves időszak kezdő időpontja 2016. március 24.,
> a behajtási költségátalány összege fix, 40 eurónak megfelelő forint, (a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyamon számított összeg),
> a behajtási költségátalány összege független attól, hogy milyen mértékű pénztartozás nem került határidőben megfizetésre,
> a késedelmi kamaton felül érvényesíthető.
A fizetésre kötelezettet a behajtási költségátalány alkalmazása esetén kimentési lehetőség illeti meg.
* Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről
2017. május 08. (hétfő), 14:18
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
