FIGYELEM NAGYON FRISS! Devizaadósok figyelem! Kamat és költség sem jár a banknak

Felcsillant a remény a magyar devizahitelesek számára is, méghozzá az eddigi legmegalapozottabb érvelést kínálja tálcán a javukra – értelmezi az uniós bíróság állásfoglalását Léhmann György.
A siófoki ügyvéd szerint vitatott lehet ugyan, hogy egy szerződésnek mi a lényeges eleme, ám a bírósági határozat eligazítást nyújt erre is, amikor kimondja: minden olyan elem, amely nélkül az adós nem tudja pontosan meghatározni, mekkora kötelezettséget vállal a szerződés aláírásával.

Léhmann arra is felhívja a figyelmet: az Európai Bíróság szerint nem csupán tartalmaznia kell az összes lényeges, fizetési kötelezettségre vonatkozó elemet, de az ügyfélnek ezeknek a pontoknak a megismerését aláírásával is igazolnia kell. Máskülönben úgy tekintendő, hogy a bank lényeges feltételeket eltitkoló, azaz tisztességtelen magatartást tanúsított, ezért aztán sem költséget, sem kamatot nem számolhat fel.

– Mi a teendője most az anno devizahitelszerződést kötött adósnak? – kérdeztük Léhmann Györgytől.
– Először is átnézi, átszámolja a szerződését – felelte az ügyvéd. – Kicsi az esélye, hogy úgy szerződött a bankkal, hogy minden, a fizetési kötelezettségre vonatkozó lényeges elemet rögzítettek. Tehát hogy az adós a hitelfelvételkor előre láthatta volna ezekből, hogy akár duplájára is emelkedhet majd a törlesztőrészlete. Ha így lett volna, aligha írja alá. Különösen igaz lehet ez az autóhitel-szerződésekre, hiszen az ügyfelek java része ott banki ügyintézővel sem találkozott. Ha az adós úgy véli, az ő szerződéséből sem derül ki minden részlet a fizetési kötelezettségek változásáról (amit ráadásul alá is kellett volna írnia), akkor számolja ki, kamat és költség nélkül mennyi pénz jár jogosan a banknak. Figyelem, az árfolyam-kockázat is teljes egészében a bankot terheli, ha nem ismertették meg kellően az adóst egy kockázatfeltáró nyilatkozatban, vagy üzletszabályzatban az említett várható változásokkal!

 

– Az adós tehát számol, majd a bírósághoz fordul igazáért? De hiszen a forintosítással a perlés jogáról is lemondtak az egykori devizahitelesek…
– Igen, az adós számol, már csak azért is, hogy ne csak én dolgozzak, majd megírja a banknak, hogy példának okáért a pénzintézet havi 80 ezres követelésével szemben ő ezen túl csak 30 ezret fizet, mert az Európai Bíróság friss állásfoglalása értelmében ennyit tart jogosnak. A banknak persze ez nem fog tetszeni, jó eséllyel megindítja a végrehajtást (amit könnyűszerrel megtehet Magyarországon bírósági határozat nélkül is, tisztességtelen közjegyzői közreműködés révén), majd ezt követően pert csak erre válaszul lehet indítani és kérni a végrehajtás megszüntetését, mondván, hogy a bank követelése nem jogos, hivatkozva megint csak a friss uniós határozatra.

– Amit a magyar bíróságnak is kötelező volna figyelembe venni?
– Jogállamban igen, sőt, a 2014-es forintosítási törvényt is figyelmen kívül kéne hagyniuk a bíróságoknak, mondván, az összes elszámolás érvénytelen. Nem tudom, melyik bíró hogyan dönt, hogyan dönthet, de a végtelenségig nem lehet húzni, a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria már aligha tudja majd figyelmen kívül hagyni az uniós jogot.

– Valljuk be, ennek ellenére nagy a kockázata annak, amit ön most ajánl az adósoknak, kérdés, hányan mernek bevállalni egy végrehajtási eljárást…
– Higgye el minden adós, hogy ezzel a döntéssel sokat erősödtünk. Megvan a muníció ahhoz, hogy miért nem fizetek annyit a jövőben, amennyit a bank szeretne látni.

Kockázata van, de nincs más eszköz, kaszára, kapára mégsem kaphatunk. Jellemzőnek tartom, hogy egy szlovákiai bíróság kért állásfoglalást az uniós testülettől, noha én az összes, több ezer periratomban ugyanerre kértem a hazai bíróságokat, hasztalanul…