Fontos! Májustól ezeket SOHA TÖBBÉ NEM DOBHATOD ASZEMÉTBE, mert nagyon nagyon meg fogod ütni a bokádat! Egy olyan törvény lép életbe 2018. májustól, amivel nagyon sok bajunk lesz! Itt vannak a részletek
Májustól már nem landolhatnak a kukában személyes adatokat tartalmazó papírok, dokumentumok. /Nagy büntetés jár azért, ha például a szeméttelepen rólunk szóló nyomtatványra, igazolásra, szerződésre, vagy önéletrajzra bukkannak\./
Az általános adatvédelmi rendelet célja, hogy az unió határain belül teljes egészében azonos legyen a személyes adatok védelme. Az angol rövidítésből GDPR-nak nevezett rendelet 64 oldalon rögzíti azokat a szabályokat, amelyeket az adatkezelőktől elvárnak.
Kreutz László, a Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: személyes adatnak tekinthető minden olyan adat, amely segíthet beazonosítani az ahhoz kapcsolódó személyt.
A mai, legfrissebb álláspont szerint azok az e-mail címek, amelyek nem konkrét személyhez köthetők – ilyen például az „info” kezdetű e-mail cím –, nem minősülnek személyes adatnak – tette hozzá.
Önkéntes, közvetlen hozzájárulás
Az alapvetések kimondottan hasonlítanak az Infotörvényben megfogalmazottakhoz, sok átfedés van a két törvény között – közölte.
Egy marketing célú adatbázisban például csak olyan személyes adatok tárolhatók, amelyeknek kapcsán megtörtént a hozzájárulás.
A Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója példaként említette: ha a cég lezárta a toborzást, az önéletrajzokkal beérkezett adatmennyiséget meg kell semmisíteni. „Ha felveszünk egy alkalmazottat, akkor a személyes adatokat továbbra is kezelni kell, de amint megszűnik a munkaviszony, szintén meg kell semmisíteni az adatokat” – fűzte hozzá.
A szabályozás mindenkire vonatkozik, aki adatkezelőként jelenik meg – mondta.
Nem teljesíthetetlen
A szakértő szerint a GDPR-nak való megfelelés alapja a szemléletváltás. A cégvezetőknek tudomásul kell venni, hogy az adatvédelmet be kell építeni a mindennapi folyamatokba – hangsúlyozta Kreutz László. Hozzátette: ezek nem teljesíthetetlen követelmények, sőt, sok esetben még nagyobb mozgásteret adnak a cégeknek.
„Érdemes elvégezni egy adatvédelmi hatásvizsgálatot. Meg kell vizsgálni azt, hogy mely adatok számítanak személyes adatnak, mert csak azokat tarthatjuk meg, amelyekre bizonyítottan szükségünk van” – fogalmazott a szakértő.
A Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója problémaként említette, hogy sok esetben kontrollvesztett az adatkezelés, miután beérkezik a céghez egy önéletrajz, máris négy-öt helyen megjelennek a személyes adatok.
A szakértő azt tanácsolta, hogy ne duplikáljuk az adatokat. „Ha elektronikusan tároljuk azokat, akkor ne kerüljenek adathordozókra, hanem egy mappában kerüljenek mentésre, és kizárólag az adatkezelők kapjanak hozzáférést” – fogalmazott.
2018. február 20. (kedd), 10:13
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
