Gulyás Gergely: Nem egyszerű határátlépés, hanem a jogállam vége, amit Magyar Péter művel
Gulyás Gergely: Amit Magyar Péter művel, az nem egyszerű határátlépés, hanem a jogállam vége
Áll a bál az alkotmánymódosítás miatt, miután Magyar Péter szombaton bejelentette az Alaptörvény 17. módosítását. /A tervezet már önmagában is rendkívül éles politikai vitát váltott ki, hiszen több olyan pontot tartalmaz, amely alapjaiban érintené a magyar közjogi rendszert, a parlamenti működést és több fontos állami intézmény jövőjét\./
A javaslat értelmében a Tisza párt a kétharmados többsége birtokában korlátozná a választópolgárok jogát arra, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy több jelenlegi parlamenti politikus sem indulhatna újra, köztük például Hadházy Ákos vagy Szabó Tímea. A csomag emellett érintené a köztársasági elnök megbízatását is, mivel Magyarék a megbízási idejének lejárta előtt eltávolítanák az államfőt.
A módosítás nemcsak a parlamenti mandátumokat és a köztársasági elnöki tisztséget érintené, hanem belenyúlna az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működésébe is.
A benyújtott alkotmánymódosításról
A szintén jogász Gulyás Gergely, Magyar Péter egyetemi évfolyamtársa és korábbi barátja, a Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán értékelte a brutális volumenű csomagot. Bejegyzésében nem finomkodott, hanem egyértelműen úgy fogalmazott, hogy szerinte a javaslat már nem egyszerű politikai vita tárgya, hanem a magyar alkotmányos rend alapjait érinti.
Gulyás Gergely azt írta:
„A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”
Ez a mondat adta meg a megszólalás alaphangját. Gulyás szerint a mostani helyzet nem pusztán arról szól, hogy egy kormánytöbbség élni akar az alkotmányozó hatalmával, hanem arról, hogy olyan döntéseket készülnek meghozni, amelyek szerinte az alkotmányos intézményrendszer működését bontanák meg.
A köztársasági elnök eltávolítása
Gulyás Gergely külön kitért arra, hogy a javaslat értelmében a köztársasági elnököt megbízatásának lejárta előtt távolítanák el. Ezt a Fidesz frakcióvezetője politikai döntésként értékelte, amely szerinte veszélyes precedenst teremtene a közjogi tisztségek jövőjére nézve.
A bejegyzésben így fogalmazott:
„Politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt. Lefejezik az Alkotmánybíróságot. Korlátozzák a demokratikus választást, a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon.”
A kijelentés egyik legsúlyosabb eleme az, hogy Gulyás szerint a javaslat nemcsak egyetlen személyt vagy tisztséget érintene, hanem egyszerre több alkotmányos szereplőt is.
A választójog és az ellenzéki képviselők helyzete
A csomag egyik legtöbbet vitatott pontja a képviselői mandátumok korlátozása. A tervezet szerint három ciklus, illetve 12 év után egy országgyűlési képviselő nem lenne újraválasztható. Gulyás Gergely ezt nem egyszerű megújítási szabályként értelmezi, hanem a választói akarat korlátozásaként.
A vita lényege itt az, hogy ki dönthet arról, egy képviselő folytathatja-e a munkáját: a választópolgár, aki újra bizalmat ad neki, vagy az Alaptörvénybe írt időkorlát, amely automatikusan kizárná az indulás lehetőségéből. Gulyás szerint ez a szabály a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint felét is érintené, és ezzel érdemben átalakítaná a demokratikus politikai verseny feltételeit.
A Fidesz frakcióvezetője ebben látja az egyik legnagyobb veszélyt. Álláspontja szerint ugyanis ha egy politikai többség alkotmánymódosítással zárhat ki közéleti szereplőket a jövőbeli választásokból, akkor az már nem a választók döntésére bízza a politikai folytatás lehetőségét, hanem előre meghúzza a határokat.
Az alkotmányos intézmények átalakítása
A tervezet az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működését is érintené. Gulyás Gergely szerint ez azért különösen súlyos, mert ezek az intézmények nem egyszerű hivatalok, hanem az állam működésének fékei és ellensúlyai.
Bejegyzésében így folytatta:
„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon.
Ez a mondat már nemcsak a konkrét módosításokról szól, hanem arról a politikai következtetésről is, amelyet Gulyás levon belőlük. Szerinte ha a kétharmados többség ilyen módon nyúl hozzá a közjogi tisztségekhez és az ellenzéki szereplők választhatóságához, akkor az a teljes jogállami berendezkedés biztonságát kérdőjelezi meg.
A Fidesz frakcióvezetője ezért nem technikai módosításként beszél a csomagról, hanem olyan döntéssorozatként, amely szerinte egy új politikai korszak kezdetét jelentené. A bejegyzésben használt kifejezések is ezt mutatják: nem enyhe kritikát fogalmazott meg, hanem alkotmányos demokrácia végéről és önkényuralom kezdetéről írt.
A Fidesz válaszlépése
Gulyás Gergely a rendszerváltoztatás utáni parlamenti gyakorlatra is hivatkozott. Arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltoztatás óta ez a tizedik parlamenti ciklus, és hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak. Szerinte azonban eddig egyetlen kétharmados többség sem próbált olyan lépéseket tenni, mint amelyeket most Magyar Péter alkotmánymódosítási csomagja tartalmaz.
A bejegyzésben ezt írta:
„A rendszerváltoztatás óta ez a tizedik parlamenti ciklus és hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak. Eddig azonban senki meg sem kísérelte sem a köztársasági elnöknek, sem alkotmánybíráknak, sem az alkotmánybíróság elnökének eltávolítását. Senki meg sem kísérelte kizárni az ellenzéket a demokratikus politikai versenyből.”
Gulyás Gergely végül egy rövid, de rendkívül súlyos mondattal zárta értékelését:
„Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége.”
A Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről. Ez azt jelenti, hogy a vita várhatóan nem marad meg a közösségi oldalak és politikai nyilatkozatok szintjén: a kormánypárti frakció hivatalosan is napirendre veszi, milyen politikai és közjogi választ adjon a Magyar Péter által bejelentett Alaptörvény-módosításra.
A következő napokban így nemcsak az lesz a kérdés, hogy a Tisza párt milyen érvekkel védi meg a csomagot, hanem az is, hogy a Fidesz milyen eszközökkel próbálja megakadályozni vagy politikailag támadni azt. Gulyás Gergely megszólalása alapján a kormánypártok nem egyszerű törvényhozási vitaként kezelik az ügyet, hanem olyan alkotmányos válságként, amely szerintük a magyar jogállam egészét érinti.
2026. július 05. (vasárnap), 09:46
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
