Hivatalos: Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé az Országgyűlés. /A Fidesz nem vett részt a szavazáson, üresen állnak a frakció székei\./
Elsöprő többséggel választották meg
A keddi titkos szavazáson összesen 146 képviselő voksolt. Baka András 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt, így már az első fordulóban megszerezte a szükséges kétharmados támogatást. A Fidesz–KDNP képviselői korábbi bejelentésüknek megfelelően távol maradtak.
Baka volt az egyetlen érvényesen jelölt államfőjelölt. A Mi Hazánk által támogatott Tóth Máté mindössze hat képviselői ajánlást szerzett, ezért jelölése nem vált érvényessé.
A 199 fős parlamentben 133 szavazatra volt szükség a győzelemhez, Baka azonban ennél is több voksot kapott. Az eredmény kihirdetése után bevonultak a történelmi zászlók, elhangzott a Himnusz, majd az új államfő letette esküjét és aláírta az esküokmányt.
Magyarországnak ezzel megvan a nyolcadik köztársasági elnöke.
Orbánék korábban eltávolították, most államfőként tér vissza
Baka András megválasztásának erős politikai és történelmi üzenete van.
Ezt a ciklust azonban nem tölthette ki. Az Orbán-kormány igazságügyi átalakítása során a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig idő előtt megszűnt. A jogász korábban nyilvánosan kritizálta a kormány több, igazságszolgáltatást érintő reformját.
Az ügy Strasbourgig jutott.
Az Orbán-rendszer egyik legismertebb igazságügyi konfliktusának főszereplőjéből így most Magyarország köztársasági elnöke lett.
A Tisza a bírói függetlenséget hangsúlyozta
A Tisza Baka jelölésekor azt emelte ki, hogy a jogász pályafutása során következetesen kiállt a hatalmi ágak elválasztása, a jogállamiság és a bírói függetlenség mellett. A párt szerint ezért fontos szerepe lehet abban az időszakban, amikor az ország új alkotmányos rendszerének előkészítése is megkezdődik.
A választás politikai jelentősége emiatt jóval nagyobb annál, mint hogy új lakó érkezik a Sándor-palotába. Egy olyan jogász került az államfői székbe, akinek az Orbán-kormánnyal folytatott konfliktusából az európai bírói függetlenség egyik fontos ügye lett.
Baka András tehát nem egyszerűen visszatért a magyar közjog legfelső szintjére.
Ezúttal nincs fölötte magasabb közjogi tisztség.
A Fidesz távol maradt, Baka augusztus 19-én lép hivatalba
A Fidesz és a KDNP már előzetesen közölte, hogy nem vesz részt az államfőválasztáson. A korábbi kormánypártok vitatták a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmányos folyamat legitimitását, és Baka személyével kapcsolatban is politikai kifogásokat fogalmaztak meg.
Távolmaradásuk azonban nem veszélyeztette a választás eredményét, mivel a Tisza önmagában rendelkezett a szükséges kétharmados parlamenti többséggel.
Baka megválasztása és hivatalba lépése nem ugyanazon a napon történik. Az Alaptörvény szerint a megválasztott köztársasági elnök az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon kezdi meg munkáját. Baka András esetében ez 2026. augusztus 19-ét jelenti.
Addig az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el, miután Sulyok Tamás mandátuma 2026. július 20-án megszűnt. Baka András tehát több évtizedes jogászi pályafutás, egy idő előtt megszüntetett vezetői megbízatás és egy strasbourgi győzelem után Magyarország legmagasabb közjogi tisztségébe érkezik.
2026. augusztus 11. (kedd), 14:32
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.