Hivatalos információk! Házastársaknak is járó havi 80-100 ezer forintos juttatás élete végéig! Érdemes tájékozódni a részletekről!
HIVATALOS ONYF INFORMÁCIÓK! HÁZASTÁRSAKNAK IS JÁRÓ HAVI 80-100 EZER FORINTOS JUTTATÁS ÉLETE VÉGÉIG!
A Kormány 267/2000. (XII. 26.) Korm. /rendelete az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek és túlélő házastársuk részére biztosít juttatást\./
A juttatásra való jogosultsággal, a juttatás igénylésével, folyósításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.
1) A juttatásra jogosultság feltételei
A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: rokkant), ha
elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,
és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.
2) Rokkantság vizsgálata
Amennyiben a kérelmező a rokkantságára vonatkozó hatályos szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az igénybejelentésre rendszeresített nyomtatványon előterjesztett kérelmére a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálja meg az egészségi állapotát, és szakvéleményt ad az eredményről. [A felülvizsgálat kezdeményezése iránt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból intézkedik.
3) A szabadságvesztés, szabadságkorlátozás időtartamához hozzászámítandó időszakok
Az 1) pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt
az 1) pont a)-c) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,
az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.
Jelen pontban meghatározott szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.
4) Figyelembe nem vehető időtartamok
Nem lehet figyelembe venni az 1) és 3) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit
háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,
egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internálták.
Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230.
5) A juttatás összege
A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik, és ha
az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.
Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.
6) Végre nem hajtott halálbüntetés esetén járó juttatás
Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.
7) A túlélő házastárs részére járó juttatás
A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és
a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.
A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra.
Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a három évet nem érte el.
A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.
Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult.
A túlélő házastársat megillető juttatás összege
Amennyiben a juttatásra jogosult személy esetében a szabadságelvonás időtartama a három évet elérte vagy meghaladta, halála esetén a túlélő házastárs részére járó juttatás havi összege
ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 20.000.- Ft, 30.000.- Ft, 40.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 50.000.- Ft,
ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult, az 5) pont b) – d) pontjaiban feltüntetett időtartamok sorrendjében 12.000.- Ft, 18.000.- Ft, 24.000.- Ft, illetve a 6) pont szerinti, végre nem hajtott halálbüntetés esetén 30.000.- Ft.
8) Juttatásra jogosultságot kizáró tényezők
Nem jogosult juttatásra a sérelmet szenvedett személy, illetve túlélő házastársa, ha
az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
karhatalmista volt,
az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.
9) Az igénybejelentés formája, a szükséges iratok
A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített – saját jogon a 760-002, hozzátartozói jogon a 760-011. számú – nyomtatványon lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani személyesen vagy levélben.
A juttatás iránti igény elbírálásához a következő okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges:
Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata)
magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány)
A szabadságelvonást igazoló okiratok:
a kárpótlási hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.
A jogerős személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges.
Amennyiben az előzőekben részletezett, kárpótlási hatóság által kibocsátott döntésekkel nem rendelkezik, és az előterjesztett igazolásokból a jogosultság ténye vagy a szabadságkorlátozás időtartama egyértelműen nem állapítható meg, az adatok pontosítása miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megkeresi a kárpótlási hatóságot.
Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.
10) A juttatás folyósítása
A juttatás az arra jogosultat a részére járó nyugellátások, nyugdíjszerű pénzbeli ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.
A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.
A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja.
A juttatás iránti igény érvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
11) Bejelentési kötelezettség
A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot köteles írásban értesíteni.
Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik, illetve ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.
12) Jogszabály
267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról
Forrás : onyf.hu
2017. május 26. (péntek), 17:57
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
