Habár még nincs vége a nyárnak, de a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológus szemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe./A nyár folyamán – az elmúlt évekkel ellentétben – szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki, amelyet az is ékesen bizonyít, hogy egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg\./
A nyár elején gyakori, intenzív csapadékkal kísért zivatarok miatt az aratás elején már azt hittük, a csapadékos periódusnak nem is lesz vége.
A hosszú kánikula július végén kezdődött, amelynek tulajdonképpen a 24-én érkező hidegfront vetett véget. A hirtelen, drasztikus időjárás-változást okozó hidegfront a Kárpát-medence felett lelassult, így a Dunától keletre még 25-én is sokfelé emelkedett 30 fok fölé a hőmérséklet.
Azt, hogy mennyire meleg egy adott nyár, nagyon jól jellemzik az ún. küszöbnapok, amelyet a klimatológia tudománya definiál. Magyarországi viszonyok között nyári napnak nevezzük, ha adott napon a hőmérsékleti maximum eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ha a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot, akkor hőségnapról; amennyiben a 35 fokot is, abban az esetben forró napról beszélünk.
A klimatológiai adatsorokat vizsgálva hőségnapok számában a XX. század vége óta nagyon jelentős emelkedés mutatkozik: miközben a múlt század 70-es éveinek nagyon kiegyenlített nyarain ez a szám még a tízet sem érte el, addig a 2000-es években nem egyszer számuk a 35, 40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekorder 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérő higanyszála 30 fok fölé. Idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma országos átlagban, de miközben a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, az idei évben egy szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településeken július 24. és augusztus 25. között, 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amelyre a XX. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon.
Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül felülmúlta a hőmérséklet 30 fokot.
2018 nyarának időjárásával az OMSZ még későbbi éghajlati elemzéseiben is foglalkozik, de a hőségnapok száma különösen augusztusban lesz nagyon kiemelkedő; az ország egyes részein elérheti vagy meghaladhatja a XX. század legmelegebb magyarországi hónapjának – 1992. augusztus – értékeit is.
2018. szeptember 03. (hétfő), 06:14
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.