Ilyen 20 éve nem történt: Baka András most történelmet írhat
Baka András pártegyeztetés nélkül keres legfőbbügyész-jelöltet – húsz év után új helyzet jöhet
/Baka András köztársasági elnök előzetes pártegyeztetés nélkül készül kiválasztani Magyarország következő legfőbbügyész\-jelöltjét\./
A Sándor-palota augusztus 25-i közleménye szerint Baka András úgy látja, az ügyészi szervezet szakmai önállóságát és autonómiáját kérdőjelezné meg, ha a leendő legfőbb ügyész személyéről politikai pártokkal egyeztetne.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Baka egyeztetések nélkül döntene. Szeptember 4-én a Sándor-palota arról számolt be, hogy az államfő Havasi Dezsővel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével, valamint Matécsa Artemonnal, az Ügyészek Országos Egyesületének elnökével is tárgyalt. A folyamat tehát szakmai konzultációkra épül, miközben a pártokkal történő előzetes személyi egyeztetést az államfő elutasítja.
A Tisza-frakció korábban azt közölte a Telexszel, hogy a megfelelő jelölt megtalálását az államfő feladatának és hatáskörének tekinti, és nem tartja szükségesnek, hogy a jelölés előtt Baka velük egyeztessen.
Nagy Gábor Bálint távozása indította el az új eljárást
Nagy Gábor Bálint 2026. július 22-én jelentette be lemondását. Nyilatkozatában az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megőrzésével indokolta döntését, és kezdeményezte, hogy megbízatása augusztus 25-én szűnjön meg.
A Sándor-palota augusztus 25-én már arról adott tájékoztatást, hogy Baka András fogadta Lajtár István legfőbbügyész-helyettest. A hivatal közlése szerint az új legfőbb ügyész megválasztásáig Lajtár vezeti az ügyészi szervezetet.
Baka egyelőre nem nevezte meg nyilvánosan, kit kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. Arról sincs hivatalos időpont, hogy mikor kerülhet sor a parlamenti szavazásra.
Kilenc évre választják meg az új legfőbb ügyészt
Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti a feladatmegosztást. A legfőbb ügyész személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, de a kinevezésről nem ő dönt: a jelöltet az Országgyűlés választja meg. A megbízatás 9 évre szól, és a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ez azt jelenti, hogy Baka András önállóan dönthet arról, kit terjeszt a parlament elé, az Országgyűlés azonban elutasíthatja a jelöltet. Vagyis az előzetes pártegyeztetés hiánya nem veszi el a parlament döntési jogát.
Az új legfőbb ügyész személye azért is hosszabb távú jelentőségű, mert a 9 éves mandátum jóval túlterjed egyetlen parlamenti cikluson. A tisztség betöltője az ügyészi szervezetet vezeti és irányítja, ezért a mostani döntés nem csupán egy rövid távú személyi kérdés.
Húsz éve már volt hasonló kísérlet
A mostani helyzetnek van történelmi előzménye. 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök ugyancsak előzetes pártpolitikai megállapodás nélkül választotta ki első legfőbbügyész-jelöltjét, Horányi Miklóst. Az Országgyűlés azonban 2006. július 3-án nem választotta meg.
Sólyom ezt követően Kovács Tamás katonai főügyészt jelölte. Az új jelölt már széles parlamenti támogatást kapott, és 2006. október 9-én 320 igen szavazattal megválasztották legfőbb ügyésznek.
Baka András személyesen is megtapasztalta, milyen helyzetet teremthet egy előzetes pártegyeztetés nélküli államfői jelölés.
A konkrét jelölt neve lesz az igazi próba
A folyamat jelenlegi szakaszában még nem lehet kijelenteni, hogy új közjogi gyakorlat alakult ki. Ehhez előbb Baka Andrásnak meg kell neveznie a jelöltjét, majd az Országgyűlésnek döntenie kell róla.
A Portfolio 2026. szeptember 19-i elemzése szerint különösen figyelemre méltó helyzet állhat elő, ha az államfő előzetes pártegyeztetés nélkül választja ki a jelöltet, és az Országgyűlés már első alkalommal meg is választja. Ez azonban jelenleg lehetőség, nem megtörtént esemény: a jelölt személye még nem ismert, és a parlamenti támogatásról sem született döntés.
Az olvasók számára ezért jelenleg a legfontosabb gyakorlati fejlemény az, hogy az ügyészséget átmenetileg Lajtár István vezeti, miközben folyik az új vezető kiválasztása. A következő döntő pont Baka András jelöltjének nyilvánosságra hozatala lesz; ezt követően derülhet ki, hogy az előzetes pártalku nélküli jelölési modell működőképes-e a mostani parlamenti helyzetben.
Felhasznált források
- Sándor-palota: „A Sándor-palota közleménye” – 2026. augusztus 25.Sándor-palota – A Sándor-palota közleménye
- Sándor-palota: „Újabb egyeztetések a legfőbb ügyészi jelöltállítás folyamatában” – 2026. szeptember 4.Sándor-palota – Újabb egyeztetések a legfőbb ügyészi jelöltállítás folyamatában
- Legfőbb Ügyészség: „A legfőbb ügyész nyilatkozata” – 2026. július 22.Legfőbb Ügyészség – A legfőbb ügyész nyilatkozata
- Magyarország Alaptörvénye, 29. cikk – kihirdetve 2011. április 25. ; hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban.Nemzeti Jogszabálytár – Magyarország Alaptörvénye
2026. szeptember 19. (szombat), 15:46
Kapcsolódó cikkünk
Ebben a percben jelentették be Magyarország köztársasági elnökéről, Baka Andrásról!
Nyilvánosságra hozták Baka András vagyonnyilatkozatát: több mint 156 millió forintnyi megtakarást tüntetett...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
