Ítéletet hozott uniós bíróság: 289 milliárd forintot kell visszafizetni az adó fizetőknek a Fidesz miatt!
Elbukott a Fidesz különadója: 289 milliárdos számlát hagyott az országra
Hatalmas összeget kell visszafizetnie az államnak
A magyar államnak a Pénzügyminisztérium számítása szerint 289 milliárd forintot kell visszatérítenie azoknak a nagyvállalatoknak, amelyektől a korábbi Fidesz-kormány szén-dioxid-kvótaadót szedett be. Az Európai Unió Bíróságának ítélete lényegében fenntarthatatlanná tette a 2023-ban bevezetett konstrukciót, ezért az adót visszamenőleges hatállyal megszüntették.
A NAV-nak a beszedett összeget kamatokkal együtt kell visszaadnia. A kiadás a GDP mintegy 0,3 százalékának felel meg. /A pénzt nem a lakossági adófizetők kapják, hanem az érintett ipari vállalatok, a visszatérítést azonban a magyar költségvetésből kell finanszírozni\./
Az uniós bíróság kifogásolta a magyar szabályozást
Az ügyet a Nitrogénművek vitte bíróság elé.
Az uniós bírák szerint ellentétes lehet az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer céljaival az olyan nemzeti adó, amely elveszi a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek kompenzációs hatását.
Az ingyenes kvóták célja, hogy a vállalatok ne vigyék termelésüket lazább környezetvédelmi szabályokat alkalmazó országokba. A magyar adó azonban elvonta a kvóták gazdasági értékének jelentős részét, ezzel gyengítve a korszerűsítések és a kibocsátáscsökkentő beruházások ösztönző erejét.
Így működött a Fidesz vitatott különadója
A Fidesz-kormány 2023-ban, az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a közterhet. Évente 36 eurónak megfelelő összeget kellett fizetni minden kibocsátott tonna szén-dioxid után azoknak az üzemeltetőknek, amelyek hároméves átlagos kibocsátása meghaladta a 25 ezer tonnát, és jelentős mennyiségű ingyenes kvótát kaptak.
Ehhez társult a kibocsátási egységek átruházásakor fizetendő, azok értékének 15 százalékában meghatározott tranzakciós díj. A szabályozás főként az olajipar, a vegyipar, a műtrágyagyártás és az építőanyag-ipar nagy szereplőit érintette.
A legnagyobb befizetők között volt a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim és a Duna-Dráva Cement. A G7 becslése szerint 2024-ben a kvótaadó a Duna-Dráva Cement árbevételének 14 százalékát, a Nitrogénművekének 12 százalékát, a Holciménak pedig 8 százalékát tette ki.
A cégeknek 90 napjuk van visszakérni a pénzt
A 2026. július 31-én hatályba lépett módosítás visszamenőleg megszüntette a szén-dioxid-kvótaadót. Az érintett vállalatok 90 napon belül nyújthatják be kérelmüket a NAV-hoz. Nemcsak a befizetett összeg, hanem a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével számított kamat is visszajárhat.
A visszatérítés nem automatikus. Csak az a vállalat kérheti ezen az úton a pénzt, amely ugyanazt a követelést más eljárásban még nem érvényesítette.
Büntetőjogi felelősségről nincs szó, politikai felelősségről azonban annál inkább. A Fidesz már nincs kormányon, az általa létrehozott szabály következményei viszont itt maradtak. A pénzt a vállalatok kapják vissza, a 289 milliárd forintos számlát pedig a magyar költségvetés fizeti ki.
2026. augusztus 06. (csütörtök), 07:23
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
