ITT A NAGYON pofon a 64 év felettieknek! Erre senki nem gondolt volna még álmában sem…ÉS valósággá vált!
Elmúlt 64 éves? – ITT A NAGY POFON ÖNNEK IS! Fogalma sincs még róla, pedig nagyot fog csattanni! Erre készüljön mostantól :.
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal
A nyugdíjak összegének kiszámítása
/A példák kitalált személyek nyugdíjügyei\./
EZ IS ÉRDEKELHTEI : POSTÁS vitte eddig a nyugdíját? FELEJTSE EL! ENNEK VÉGE! ITT olvashatja el a teljes cikket!
A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.
A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.
Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].
A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].
A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].
1. számú példa
A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].
A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.
| Béridőszak | Jövedelem, kereset (Ft) | Jutalom (Ft) | Év végi részesedés (Ft) | Kieső idő (táppénz) |
| 1988.01.01-12.31. | 93 000 | – | 7 000 | – |
| 1989.01.01-12.31. | 120 000 | 12 000 | 6 000 | – |
| 1990.01.01-12.31. | 136 000 | 11 000 | – | – |
| 1991.01.01-12.31. | 90 000 | – | – | 03.02-09.10. |
| 1992.01.01-12.31. | 550 000 | 30 000 | – | – |
| 1993.01.01-12.31. | 915 000 | – | – | – |
| 1994.01.01-12.31. | 912 000 | – | – | – |
| 1995.01.01-12.31. | 980 000 | – | – | 03.05-04.05. |
| 1996.01.01-12.31. | 895 000 | – | – | – |
| 1997.01.01-12.31. | 700 000 | – | – | 04.11-07.03. |
| 1998.01.01-12.31. | 1 274 000 | – | – | 09.08-09.30. |
| 1999.01.01-12.31. | 900 000 | – | – | 06.01-12.31. |
| 2000.01.01-12 31. | 1 035 000 | – | – | – |
| 2001.01.01-12 31. | 1 995 494 | 180 000 | – | – |
| 2002.01.01-12 31. | 2 175 497 | – | – | – |
| 2003.01.01-12 31. | 2 555 000 | – | – | – |
| 2004.01.01-12 31. | 3 307 000 | – | – | – |
| 2005.01.01-12 31. | 3 650 000 | – | – | 12.14-12.14. |
| 2006.01.01-12 31. | 3 395 000 | – | – | 03.06-04.12. |
| 2007.01.01-12 31. | 3 850 000 | – | – | – |
| 2008.01.01-12 31. | 3 970 000 | – | – | – |
| 2009.01.01-12 31. | 3 700 000 | – | – | 09.01-09.30. |
| 2010.01.01-12.31. | 3 865 000 | – | – | – |
| 2011.01.01-12.31. | 3 950 000 | – | – | – |
| 2012.01.01-12.31. | 4 050 000 | – | ||
| 2013.01.01-12.31. | 4 210 000 | – | – | 01.07-01.16. |
| 2014.01.01-12.31. | 4 210 000 | 350.000 | – | – |
| 2015.01.01-12.31. | 4 500 000 | – | – | – |
| 2016.01.01-12.31. | 4 500 000 | – | – | – |
| 2017.01.01-12.31. | 4 800 000 | – | – | – |
| 2018.01.01-12.31. | 4 850 000 | – | – | – |
| 2019.01.01-07.02. | 3 300 000 | 700 000 | – | – |
Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992.
- évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500×333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
- évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
| Béridőszak | Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset (Ft) | Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) | Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés (Ft) | Kieső idő (táppénz) |
| 1988.01.01-12.31. | 83 700 | – | 6 300 | – |
| 1989.01.01-12.31. | 108 000 | 10 800 | 5 400 | – |
| 1990.01.01-12.31. | 122 400 | 9 900 | – | – |
| 1991.01.01-12.31. | 80 820 | – | – | 03.02-09.10. |
| 1992.01.01-12.31. | 489 500 | 26 700 | – | – |
| 1993.01.01-12.31. | 805 200 | – | – | – |
| 1994.01.01-12.31. | 807 120 | – | – | – |
| 1995.01.01-12.31. | 736 763 | – | – | 03.05-04.05. |
| 1996.01.01-12.31. | 792 075 | – | – | – |
| 1997.01.01-12.31. | 619 500 | – | – | 04.11-07.03. |
| 1998.01.01-12.31. | 1 127 490 | – | – | 09.08-09.30. |
| 1999.01.01-12.31. | 671 195 | – | – | 06.01-12.31. |
| 2000.01.01-12 31. | 905 625 | – | – | – |
| 2001.01.01-12 31. | 1 746 058 | 157 500 | – | – |
| 2002.01.01-12 31. | 1 903 560 | – | – | – |
| 2003.01.01-12 31. | 2 235 625 | – | – | – |
| 2004.01.01-12 31. | 2 860 555 | – | – | – |
| 2005.01.01-12 31. | 3 157 250 | – | – | 12.14-12.14. |
| 2006.01.01-12 31. | 2 912 910 | – | – | 03.06-04.12. |
| 2007.01.01-12 31. | 3 195 500 | – | – | – |
| 2008.01.01-12 31. | 3 295 100 | – | – | – |
| 2009.01.01-12 31. | 3 071 000 | – | – | 09.01-09.30. |
| 2010.01.01-12 31. | 3 207 950 | – | – | – |
| 2011.01.01-12 31. | 3 258 750 | – | – | – |
| 2012.01.01-12.31. | 3 300 750 | – | ||
| 2013.01.01-12.31. | 3 431 150 | – | – | 01.07-01.16. |
| 2014.01.01-12.31. | 3 431 150 | 285 250 | – | – |
| 2015.01.01-12.31. | 3 667 500 | – | – | – |
| 2016.01.01-12.31. | 3 667 500 | – | – | – |
| 2017.01.01-12.31. | 3 912 000 | – | – | – |
| 2018.01.12-04.31. | 3 952 750 | – | – | – |
| 2019.01.01-07.02. | 2 689 500 | 570 500 | – | – |
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún.
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.
Az adókiszámítás és a valorizáció menete
| 1988. év | |
| Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege | 83.700 Ft |
| ebből levonva az éves adóalap kedvezmény | – 12.000 Ft |
| összesen: | 71.700 Ft |
| az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 70.000 Ft |
| az adott sávban adózó összeg | 1.700 Ft |
| az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700×0,25) | 425 Ft |
| az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója | +4.400 Ft |
| éves képzett adó összege (425+4.400) | 4.825 Ft |
| az 1988. évben kifizetett munkabér – éves adó (83.700-4.825) | 78.875 Ft |
| az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt | + 6.300 Ft |
| az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem | 85.175 Ft |
| valorizációs szorzószám: 31,251 | |
| ennek alapján, | |
| 1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 31,251) | 2.661.804 Ft |
| 1989. év | |
| Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege | 124.200 Ft |
| ebből levonva az éves adóalap kedvezmény | – 12.000 Ft |
| összesen: | 112.200 Ft |
| az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 100.000 Ft |
| az adott sávban adózó összeg | 12.200 Ft |
| az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200×0,29) | 3.538 Ft |
| az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója | + 9.450 Ft |
| éves képzett adó összege (3.538+9.450) | 12.988 Ft |
| az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) | 111.212 Ft |
| valorizációs szorzószám: 26,733 | |
| ennek alapján, | |
| 1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:_ | 2.973.030 Ft |
| 1990. év | |
| Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege | 132.300 Ft |
| ebből levonva az éves adóalap kedvezmény | – 12.000 Ft |
| összesen: | 120.300 Ft |
| az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 90.000 Ft |
| az adott sávban adózó összeg | 30.300 Ft |
| az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300×0,3) | 9.090 Ft |
| az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója | + 5.250 Ft |
| éves képzett adó összege (9.900+5.250) | 14.340 Ft |
| az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) | 117.960 Ft |
| valorizációs szorzószám: 21,985 | |
| ennek alapján, | |
| 1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 2.593.351 Ft |
Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.
| 1991. év | |
| Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege | 80.820 Ft |
| évesítés [(80.820/172) x 365] | 171.508 Ft |
| az 1991. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 150.000 Ft |
| az adott sávban adózó összeg | 21.508 Ft |
| az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508×0,32) | 6.883 Ft |
| az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója | +18.600 Ft |
| éves adó összesen (6.883+18.600) | 25.483 Ft |
| levonva az éves adókedvezmény | – 3.000 Ft |
| éves képzett adó | 22.483 Ft |
| a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 / 365)x172] | 10.595 Ft |
| az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem (80.
Hirdetés
| 70.225 Ft |
| valorizációs szorzószám: 17,518 | |
| ennek alapján | |
| 1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 1.230.202 Ft |
Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.
| 1992. év | |
| Az 1992. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege | 516.200 Ft |
| az éves képzett adó összege [500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)] | – 136.480 Ft |
| az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480) | 379.720 Ft |
| valorizációs szorzószám: 14,441 | |
| ennek alapján, | |
| 1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 5.483.537 Ft |
| 1993. év | |
| 1993. évi munkabér járulékkal csökkentett összege | 805.200 Ft |
| az éves adó összege [500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)] | 252.080 Ft |
| éves adókedvezmény | – 2.400 Ft |
| 1993. évi adó összege (252.080-2.400) | 249.680 Ft |
| az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680) | 555.520 Ft |
| valorizációs szorzószám: 12,270 | |
| ennek alapján, | |
| 1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 6.816.230 Ft |
| 1994. év | |
| Az 1994. évben kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege | 807.120 Ft |
| az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a | – 80.712 Ft |
| ezáltal az adóalap | 726.408 Ft |
| az éves képzett adó összege [550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)] | – 227.120 Ft |
| az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem (807.120 – 227.120 ) | 580.000 Ft |
| valorizációs szorzószám: 9,639 | |
| ennek alapján, | |
| 1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 5.590.620 Ft |
| 1995. év | |
| 1995. évben 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!) jövedelem járulékkal csökkentett összege | 736.763 Ft |
| évesítés [(736.763/333) x 365] | 807.563 Ft |
| ennek az éves adója [550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)] | 262.828 Ft |
| az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a | – 20.189 Ft |
| a képzett adó összege a teljes évre | 242.639 Ft |
| ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 / 365)x333] | 221.367 Ft |
| az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem (736.763 – 221.367) | 515.396 Ft |
| valorizációs szorzószám: 8,560 | |
| ennek megfelelően, | |
| 1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 4.411.790 Ft |
| 1996. év | |
| Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem járulékkal csökkentett összege | 792.075 Ft |
| éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény) [550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)] | – 278.013 Ft |
| az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem: | 514.062 Ft |
| valorizációs szorzószám: 7,291 | |
| ennek megfelelően, | |
| 1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: | 3.748.026 Ft |
| 1997. év | |
| Az 1997. évben 281 napra szóló kereset járulékkal csökkentett összege | 619.500 Ft |
| évesítés [(619.500/281) x 365] | 804.689 Ft |
| ennek éves adója [700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)] | 233.829 Ft |
| éves adójóváírás | – 43.200 Ft |
| a teljes évre képzett adó | 190.629 Ft |
| ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281] | 146.758 Ft |
| az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem (619-500 – 146.758) | 472.742 Ft |
| valorizációs szorzószám: 5,876 | |
| ennek megfelelően, | |
| 1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: | 2.777.832 Ft |
| 1998. év | |
| 1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem járulékkal csökkentett összege | 1.127.490 Ft |
| évesítés [(1.127.490/342) x 365] | 1.203.315 Ft |
| ennek adója [1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)] | 392.392 Ft |
| éves adójóváírás | – 50.400 Ft |
| az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a] | – 21.058 Ft |
| a teljes évre képzett adó [392.392 – (50.400+21.058)] | 320.934 Ft |
| ebből a 342 napra eső adó összege [(320.934/365) x 342] | 300.711 Ft |
| az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem (1.127.490 – 300.711) | 826.779 Ft |
| valorizációs szorzószám: 4,962 | |
| ennek megfelelően, | |
| az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: | 4.102.477 Ft |
| 1999. év | |
| 1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető jövedelem járulékkal csökkentett összege | 671.195 Ft |
| évesítés [(671.195 / 151) x 365] | 1.622.425 Ft |
| ennek adója [1.000.000 Ft-nak 260.
Hirdetés
| 508.970 Ft |
| éves adójóváírás | – 36.000 Ft |
| éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] | – 32.449 Ft |
| a teljes évre képzett adó [508.970 – (36.000 + 32.449)] | 440.521 Ft |
| ebből a 151 napra eső adó összege [(440.521 / 365) x 151] | 182.243 Ft |
| az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 – 182.243) | 488.952 Ft |
| valorizációs szorzószám: 4,403 | |
| ennek megfelelően, | |
| az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: | 2.152.856 Ft |
| 2000. év | |
| 2000. évben kapott munkabér járulékkal csökkentett összege | 905.625 Ft |
| ennek adója [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)] | 231.688 Ft |
| éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] | -18.113 Ft |
| éves adójóváírás | -36.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó [231.688 – (18.113 + 36.000)] | 177.575 Ft |
| a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (905.625 – 177.575) | 728.050 Ft |
| valorizációs szorzószám: 3,952 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 2.877.254 Ft |
| 2001. év | |
| 2001. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege | 1.903.558 Ft |
| ennek adója [1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)] | 608.423 Ft |
| éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] | – 38.071 Ft |
| éves adójóváírás | – 36.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó [ 608.423 – (38.071 + 36.000)] | 534.352 Ft |
| a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 – 534.352) | 1.369.206 Ft |
| valorizációs szorzószám: 3,401 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 4.656.670 Ft |
| 2002. év | |
| 2002. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 1.903.560 Ft |
| ennek adója [1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)] | 581.424 Ft |
| éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] | – 38.071 Ft |
| éves adójóváírás | -60.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó [581.424 – (38.071 + 60.000)] | 483.353 Ft |
| a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.560 – 483.353) | 1.420.207 Ft |
| valorizációs szorzószám: 2,844 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 4.039.069 Ft |
| 2003. év | |
| 2003. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 2.235.625 Ft |
| ennek adója [1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)] | 694.250 Ft |
| éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] | – 47.507 Ft |
| éves adójóváírás | – 108.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó [694.250 – (47.507 + 108.000)] | 538.743 Ft |
| a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.
Hirdetés
| 1.696.882 Ft |
| valorizációs szorzószám: 2,489 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 4.223.539 Ft |
| 2004. év | |
| 2004. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 2.860.555 Ft |
| ennek adója [1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)] | 843.011 Ft |
| éves adójóváírás | – 108.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó (843.011 – 108.000) | 735.011 Ft |
| a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 – 735.011) | 2.125.544 Ft |
| valorizációs szorzószám: 2,354 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 5.003.531 Ft |
| 2005. év | |
| 2005. évi 364 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.157.250 Ft |
| évesítés [(3.157.250 / 364) x 365] | 3.165.924 Ft |
| ennek adója [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)] | 903.051 Ft |
| éves adójóváírás | – 108.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó (903.051 – 108.000) | 795.051 Ft |
| ebből a 364 napra eső adó összege [(795.051 / 365) x 364] | 792.873 Ft |
| a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 – 792.873) | 2.364.377 Ft |
| valorizációs szorzószám: 2,138 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 5.055.038 Ft |
| 2006. év | |
| 2006. évben 327 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege | 2.912.910 Ft |
| évesítés [(2.912.910 / 327) x 365] | 3.251.413 Ft |
| ennek adója [1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)] | 891.509 Ft |
| éves adójóváírás | – 108.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó (891.509 – 108.000) | 783.509 Ft |
| ebből a 327 napra eső adó összege [(783.509 / 365) x 327] | 701.938 Ft |
| a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938) | 2.210.972 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,987 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.393.201 Ft |
| 2007. év | |
| 2007. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.195.500 Ft |
| ennek adója [1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)] | 844.380 Ft |
| éves adójóváírás | – 108.000 Ft |
| a teljes évre képzett adó (844.380 – 108.000) | 736.380 Ft |
| a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380) | 2.459.120 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,929 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.743.642 Ft |
| 2008. év | |
| 2008. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.295.100 Ft |
| ennek adója [1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)] | 880.236 Ft |
| éves adójóváírás | – 136.080 Ft |
| a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080) | 744.156 Ft |
| a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156) | 2.550.944 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,803 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.599.352 Ft |
| 2009. év | |
| 2009. évben 335 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.071.000 Ft |
| évesítés [(3.071.000 / 335) x 365] | 3.346.015 Ft |
| ennek adója [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)] | 862.565 Ft |
| éves adójóváírás | – 136.080 Ft |
| a teljes évre képzett adó (862.565 – 136.080) | 726.485 Ft |
| ebből az 335 napra eső adó összege [(726.485 / 365) x 335] | 666.774 Ft |
| a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774) | 2.404.226 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,771 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.257.884 Ft |
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.
| 2010. év | |
| 2010. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.207.950 Ft |
| adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27) | 866.147 Ft |
| 4.074.097 Ft | |
| ennek adója (4.074.097 Ft-nak a 17 %-a) | 692.596 Ft |
| éves adójóváírás | – 181.200 Ft |
| a teljes évre képzett adó (692.596 – 181.200) | 511.396 Ft |
| a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 – 511.396) | 2.696.554 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,658 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.470.887 Ft |
| 2011. év | |
| 2011. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.258.750 Ft |
| adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27) | 879.863 Ft |
| 4.138.613 Ft | |
| ennek adója (4.138.613 Ft-nak a 16 %-a) | 662.178 Ft |
| éves adójóváírás | – 145.200 Ft |
| a teljes évre képzett adó (662.178 – 145.200) | 516.978 Ft |
| a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 – 516.978) | 2.741.772 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,558 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.271.681 Ft |
| 2012. év | |
| 2012. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.300.750 Ft |
| adóalap-kiegészítés (3.300.750-2.424.000) x 0,27 | 236.723 Ft |
| 3.537.473 Ft | |
| ennek adója (3.537.473 Ft-nak a 16 %-a) | 565.996 Ft |
| a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (3.300.750-565.996) | 2.734.754 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,527 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.175.969 Ft |
| 2013. év | |
| 2013. évben 355 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.431.150 Ft |
| évesítés [(3.431.150 / 355) x 365] | 3.527.802 |
| a teljes évre képzett adó (3.527.802 Ft-nak a 16 %-a) | 564.448 Ft |
| ebből a 355 napra eső adó összege [(564.448/ 365) x 355] | 548.984 Ft |
| a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.431.150 – 548.984) | 2.882.166 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,455 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.193.552 Ft |
| 2014. év | |
| 2014. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege | 3.716.400 Ft |
| ennek adója (3.716.400 Ft-nak a 16 %-a) | 594.624 Ft |
| a 2014. évi adóval csökkentett jövedelem (3.716.400-594.624) | 3.121.776 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,412 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2014. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.407.948 Ft |
| 2015. év | |
| 2015. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.667.500 Ft |
| ennek adója (3 667 500 Ft-nak a 16 %-a)
Hirdetés
| 586.800 Ft |
| a 2015. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500 – 586.800) | 3.080.700 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,355 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2015. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 4.174.349 Ft |
| 2016. év | |
| 2016. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.667.500 Ft |
| ennek adója (3.667.500 Ft-nak a 15 %-a) | 550.125 Ft |
| a 2016. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500-550.125) | 3.117.375 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,257 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2016. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 3.918.540 Ft |
| 2017. év | |
| 2017. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.912.000 Ft |
| ennek adója (3.912.000 Ft-nak a 15 %-a) | 586.800 Ft |
| a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (3.912.000-586.800) | 3.325.200 Ft |
| valorizációs szorzószám: 1,113 | |
| ennek megfelelően, | |
| 2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 3.700.948 Ft |
A 2018. december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2018. és az azt követő év keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.
| 2018. év | |
| 2018. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege | 3.952.750 Ft |
| ennek adója (3.952.750 Ft-nak a 15 %-a) | 592.913 Ft |
| a 2018. évi adóval csökkentett jövedelem (3.952.750-592.913) | 3.359.837 Ft |
| ennek megfelelően, | |
| 2018. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 3.359.837 Ft |
| 2019. év | |
| 2019. évben július 2-ig 183 napra kapott munkabér járulékkal csökkentett összege | 2.689.500 Ft |
| évesítés (2.689.500/183) x 365 | 5.364.303 Ft |
| az évesített, járulékkal csökkentett jövedelem összegéhez hozzá kell adni a járulékkal csökkentett jutalom összegét (5.364.303+570.500) | 5.934.803 Ft |
| a teljes évre képzett adó (5.934.803 Ft-nak a 15 %-a) | 890.220 Ft |
| ebből a 183 napra eső adó összege [(890.220 / 365) x 183] | 446.329 Ft |
| a 2019. évi adóval csökkentett jövedelem [(2.689.500+570.500) – 446.329] | 2.813.671 Ft |
| ennek megfelelően, | |
| 2019. évben ellátási alapként figyelembe vehető | 2.813.671 Ft |
Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.
| Összegző tábla | ||
| Béridőszak | Ellátási alap (Ft) | Osztószám |
| 1988 | 2 661 804 | 366 |
| 1989 | 2 973 030 | 365 |
| 1990 | 2 593 351 | 365 |
| 1991 | 1 230 202 | 172 |
| 1992 | 5 483 537 | 366 |
| 1993 | 6 816 230 | 365 |
| 1994 | 5 590 620 | 365 |
| 1995 | 4 411 790 | 333 |
| 1996 | 3 748 026 | 366 |
| 1997 | 2 777 832 | 281 |
| 1998 | 4 102 477 | 342 |
| 1999 | 2 152 856 | 151 |
| 2000 | 2 877 254 | 366 |
| 2001 | 4 656 670 | 365 |
| 2002 | 4 039 069 | 365 |
| 2003 | 4 223 539 | 365 |
| 2004 | 5 003 531 | 366 |
| 2005 | 5 055 038 | 364 |
| 2006 | 4 393 201 | 327 |
| 2007 | 4 743 642 | 365 |
| 2008 | 4 599 352 | 366 |
| 2009 | 4 257 884 | 335 |
| 2010 | 4 470 887 | 365 |
| 2011 | 4 271 681 | 365 |
| 2012 | 4 175 969 | 366 |
| 2013 | 4 193 552 | 355 |
| 2014 | 4 407 948 | 365 |
| 2015 | 4 174 349 | 365 |
| 2016 | 3 918 540 | 366 |
| 2017 | 3 700 948 | 365 |
| 2018 | 3 359 837 | 365 |
| 2019 | 2 813 671 | 183 |
| Összesen: | 127 878 317 | 10 881 |
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 127.878.317 / 10.881 = 11.752,441 x 365 = 4.289.641 / 12 = 357.470,09 Ft.
- július 3-tól tehát az öregségi teljes nyugdíj összege – a 42 év szolgálati idő figyelembevételével – a havi átlagkereset 84 százaléka, vagyis havi 300.274,8 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 300.275 forint.
Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell.
A degressziós sávokat az 6. számú melléklet tartalmazza.
Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) a 421.000 forint feletti átlagkereset-résznek pedig 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./A számú melléklet tartalmazza.
2. számú példa
A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen a napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 33 év.
Alapvetően – az előző példában ismertetettekhez hasonlóan – a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megállapításhoz az igénylőnek ezen időtartam (átlagszámítási időszak) naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel bírnia. Azonban ebben az esetben ez a kitétel nem teljesül, hiszen a fiktív kérelmező 1988. január 1-től 2003. december 31-ig nem dolgozott, vagyis ezen időszakra keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik.
Mivel az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időszakból az igénylő csak 5.583 napra vonatkozóan rendelkezik keresettel, jövedelemmel, azt az 1988. év előtti legközelebbi időszak keresetével, jövedelmével kell kiegészíteni.
Az 1987. évben az igénylő dolgozott, így az ebből az időszakból származó kereseteiből 170 napi keresettel (1987. július 15-től december 31-ig terjedő időre) 5.753 napra ki kell egészíteni a 2004. január 1-től 2019. július 2-ig szerzett jövedelmét.
Az 1987. július 15. és 1987. december 31-éig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 42.000 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (42.000 Ft – 10% = 37.800 Ft) csak a 37.800 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 34,314 ezért a ténylegesen elért 37.800 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 37.800 x 34,314 azaz 1.297.069 forint vehető figyelembe.
A további – 2004. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.
Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:
| Összegző tábla | ||
| Béridőszak | Ellátási alap (Ft) | Osztószám |
| 1987 | 1 297 069 | 170 |
| 2004 | 5 003 531 | 366 |
| 2005 | 5 055 038 | 364 |
| 2006 | 4 393 201 | 327 |
| 2007 | 4 743 642 | 365 |
| 2008 | 4 599 352 | 366 |
| 2009 | 4 257 884 | 335 |
| 2010 | 4 470 887 | 365 |
| 2011 | 4 271 681 | 365 |
| 2012 | 4 175 969 | 366 |
| 2013 | 4 193 552 | 355 |
| 2014 | 4 407 948 | 365 |
| 2015 | 4 174 349 | 365 |
| 2016 | 3 918 540 | 366 |
| 2017 | 3 700 948 | 365 |
| 2018 | 3 359 837 | 365 |
| 2019 | 2 813 671 | 183 |
| Összesen: | 68 837 099 | 5 753 |
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 68.837.099 / 5.753 = 11.965,426 x 365 = 4.367.381 / 12 = 363.948 Ft.
Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 363.948 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 258.403,08 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 258.405 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza.
3. számú példa
A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.
A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2003. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakra. A megállapításhoz – az előző példához hasonlóan itt is – az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.
Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.583 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (170 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme. A példában ez a 2013., 2009., 2006., 2005. és a 2003. évekre esik.
- évben az igénylő 355 napi keresettel rendelkezett, itt a minimálbérből 10 napra lehet a bért pótolni. 2013. évben a minimálbér összege
2020. március 02. (hétfő), 18:27
Hirdetés
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
Hirdetés
