Hatalmas fordulat történt az Orbán-korszak egyik legnagyobb értékű állami szerződésének ügyében. Magyar Péter miniszterelnök 2026. /november 18\-án, szerda este bejelentette, hogy a kormány döntött a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeihez kötődő, 35 évre szóló autópálya\-koncesszió megszüntetéséről\./
Magyar Péter bejelentette: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópályaüzletnek
Szerda este rövid, de annál nagyobb jelentőségű bejegyzés jelent meg Magyar Péter Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte: a kabinet meghozta a döntést, amellyel lezárnák az előző kormány egyik legnagyobb gazdasági megállapodását.
A kormányfő így fogalmazott:
„Döntött a kormány: megszüntetjük a 35 éves, 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót.”
Magyar Péter azt is egyértelművé tette, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozó vállalattól az autópályák üzemeltetését is visszaveszik.
A bejelentés azért különösen jelentős, mert a szerződés eredetileg 2057-ig biztosított volna üzleti lehetőséget a koncessziós társaságnak. Vagyis egy olyan megállapodás lezárásáról döntöttek, amely még több mint három évtizeden át meghatározhatta volna az állam autópályákra fordított kiadásait.
A politikai bejelentés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy már minden jogi és pénzügyi részlet rendeződött. A Telex értesülése szerint a felek megállapodásának végleges aláírása a szerdai kormánydöntés idején még hátravolt.
2027 áprilisától a Magyar Közút veszi vissza az üzemeltetést
A döntés legfontosabb gyakorlati következménye, hogy 2027. április 1-jétől az állami tulajdonú Magyar Közút veheti át a hazai gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését.
A Telex információi alapján az átállás jóval többről szól egyszerű üzemeltetőváltásnál.
Az MKIF-től visszakerülnek az állami vállalathoz az autópálya-mérnökségek, a telephelyek, a munkagépek, a gépjárművek és az érintett dolgozók is. Ez azért fontos, mert a Magyar Közútnak így nem kell a semmiből újra felépítenie az autópályák fenntartásához szükséges rendszert.
A történetnek van egy különösen érdekes részlete: 2022-ben éppen a Magyar Közúttól kerültek át ezek az eszközök és feladatok a magánkoncesszorhoz. Most ugyanazt a rendszert szerveznék vissza állami működtetésbe, amelyet néhány évvel korábban kiszerveztek.
Az MKIF vállalatként nem szűnik meg, de az autópálya-üzemeltetési tevékenységének döntő részétől megválna.
23 ezer milliárd forint: ekkora üzlet került veszélybe
A koncesszió története 2022-re nyúlik vissza, amikor a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozó társaság 35 évre megkapta a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy kétharmadának üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
A szerződéshez kapcsolódó, teljes időszakra becsült állami kifizetések 23 ezer milliárd forint körül alakulhattak volna.
Ez nem azt jelenti, hogy ennyi pénzt már átutaltak a vállalatnak. Az összeg a következő évtizedekben esedékes, becsült teljes kifizetést jelöli.
A megállapodás körül már korábban is komoly viták alakultak ki. A Tisza-kormány szerint a szerződés több szempontból is hátrányos volt az államnak.
A 2026. szeptember 18-án közzétett kormányhatározat magyar és európai uniós jogi aggályokat, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság lehetőségét is megfogalmazta.
Az Európai Bizottság már korábban kifogásolta a koncessziós konstrukció bizonyos elemeit, különösen azt, hogy az üzleti kockázatok mekkora része maradt az államnál.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a Magyar Közút egyes feladatokat lényegesen olcsóbban képes elvégezni. A nyilvánosságra hozott kormányzati becslések alapján az üzemeltetés és fenntartás költsége akár 53 százalékkal, a nagykarbantartásoké pedig 61 százalékkal is alacsonyabb lehetne.
Ezek azonban becslések. A tényleges megtakarításokat csak a későbbi működési költségek és a koncesszió lezárásának pénzügyi feltételei alapján lehet megítélni.
Mindenesetre nehéz nem észrevenni az ellentmondást: amit az előző kormány évtizedekre szóló működési megoldásként mutatott be, azt az új kabinet néhány év elteltével gazdaságilag hátrányos konstrukcióként kívánja felszámolni.
Az M1-es autópályán még maradhatnak Mészárosék
A nagy visszarendeződésnek van egy fontos kivétele: az M1-es autópálya.
A Budapest és Győr közötti közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőségű úton ugyanis nagyszabású bővítés zajlik, amelyet a kormány nem kíván félbeszakítani.
Az M0-s autóút és Bábolna közötti, körülbelül 78 kilométeres szakaszon a jelenlegi kétszer két forgalmi sávot kétszer háromra bővítik.
A Telex értesülése szerint a kivitelezés befejezését az MKIF-re bíznák, és a hozzá kapcsolódó üzemeltetési feladatok is átmenetileg a vállalatnál maradnának.
A beruházás várhatóan 2028–2029-ben fejeződhet be.
Ennek gyakorlati oka van: egy új kivitelező bevonása jelentős késedelmet okozhatna, miközben az M1-es forgalmát már most is komoly korlátozások nehezítik.
Így előállhat az a helyzet, hogy miközben a magyar autópályák jelentős részén már az állami vállalat dolgozik, az M1-esen egy ideig továbbra is Mészárosék érdekeltsége látja el a feladatokat.
A legfontosabb kérdés még nyitott: mennyibe kerül a búcsú?
A szerződés megszüntetéséről szóló bejelentés kétségtelenül jelentős politikai és gazdasági fordulat, ám a történet egyik legfontosabb részlete egyelőre nem ismert.
Mennyit kell fizetnie az államnak a koncesszió lezárásáért?
A szeptemberben megkezdett egyeztetések a Telex értesülése szerint közös megegyezéshez vezettek. A kormány november 18-án ennek jóváhagyásáról döntött, de a pontos elszámolási feltételeket akkor még nem hozták nyilvánosságra.
Nem ismert, hogy jár-e bármilyen kompenzáció a koncessziós társaságnak, és ha igen, mekkora összegről van szó. Az sem állapítható meg egyelőre, mennyi lesz az állam tényleges pénzügyi előnye a következő években.
A döntés egyik legnagyobb próbája éppen az lesz, hogy a visszaállamosított rendszer valóban olcsóbban és legalább ugyanolyan színvonalon képes-e működtetni az autópályákat.
Egy dolog azonban már világos: a kormány elhatározta, hogy lezárja az Orbán-korszak egyik legnagyobb értékű, évtizedekre szóló üzleti konstrukcióját.
A 35 éves Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszió helyett ismét az állami működtetés kerülhet előtérbe. Hogy mindez mennyi közpénzt takarít meg, és pontosan milyen feltételekkel valósul meg, arra a végleges megállapodás nyilvánosságra hozatala adhat választ.
2026. november 19. (csütörtök), 09:15
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.