Kapitány István tárcája négy Eximbank-ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen – az ügyletek összértéke meghaladja az ezermilliárd forintot
Négy Eximbank-ügylet miatt tett feljelentést a minisztérium – több mint ezermilliárd forintnyi finanszírozást vizsgálnak
Négy ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a minisztérium
/Négy, az Eximbank tevékenységét és korábbi finanszírozási döntéseit érintő ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Gazdasági és Energetikai Minisztérium – közölte csütörtök este a Kormányzati Kommunikáció az MTI\-vel\./
A Kapitány István vezette minisztérium közlése alapján a száz százalékban állami tulajdonú Eximbank átvilágítása során olyan finanszírozási döntéseket találtak, amelyeknél a tárca megítélése szerint a rendkívül magas kockázatokhoz nem minden esetben társultak megfelelő erősségű biztosítékok.
A minisztérium négy különböző ügyet emelt ki. Ezek között szerepel a budapesti egykori Sofitel szálloda és a volt Malév-irodaház átalakításának finanszírozása, a Duna Aszfalt afrikai út- és hídépítési beruházása, az egyiptomi állami vasút számára készülő vasúti kocsik ügye, valamint az Észak-Macedóniának nyújtott kedvezményes hitel.
A minisztériumi közlemény alapján a feljelentések célja annak kivizsgálása, hogy a finanszírozási döntések előkészítése és meghozatala során történt-e szabálytalanság vagy bűncselekmény.
Magyar Péter a kormányülés utáni csütörtöki sajtótájékoztatón az Eximbank korábbi működésével kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Gyakorlatilag a NER-es oligarchák terepe lett a Szijjártó Péter alá tartozó bank.”
Ez Magyar Péter politikai értékelése volt. Annak megállapítása, hogy az egyes ügyletek során történt-e jogsértés, a nyomozó hatóságok feladata.
Két nap alatt hagyták jóvá az 59 milliárd forintos szállodafinanszírozást
Az egyik feljelentés a Lánchíd közelében található egykori Sofitel szálloda, valamint a vele összeépült volt Malév-irodaház átalakításához kapcsolódik. Az Eximbank igazgatósága 2025 júniusában 59 milliárd forint finanszírozást hagyott jóvá az ötcsillagos luxusszálloda kialakítására.
A minisztérium közlése szerint a 145 oldalas igazgatósági előterjesztés elkészülése és a finanszírozás jóváhagyása között mindössze két nap telt el. A tárca azt is közölte, hogy az Eximbank maga is magas kockázatúnak minősítette a beruházást.
A minisztérium tájékoztatása alapján a döntéshozatal során több belső szabálytól is eltértek, és a projekt várható bevételeivel kapcsolatban is kérdések merültek fel.
A Sofitel szálloda és az egykori Malév-székház időközben Tiborcz István érdekeltségébe került. A 24.hu korábbi beszámolója szerint Tiborcz István Jellinek Dániel Indotek-csoportjától vásárolta meg a két ingatlant.
A minisztériumi közlemény azonban nem állítja, hogy Tiborcz István személyesen részt vett volna bármilyen szabálytalanságban, és nem nevezi őt gyanúsítottnak. A feljelentés ismeretlen tettes ellen történt, így annak megállapítása, hogy a finanszírozási döntések meghozatalakor történt-e bűncselekmény, a nyomozó hatóságok feladata.
A vizsgálat középpontjában a közlés alapján elsősorban az állhat, hogy egy ilyen nagyságrendű és magas kockázatúnak minősített beruházás finanszírozásáról megfelelő idő alatt, kellő körültekintéssel és az Eximbank szabályainak betartásával döntöttek-e.
A Duna Aszfalt afrikai projektjénél mintegy 101 milliárd forintra vállalt kezességet az állam
A második ügy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt afrikai beruházásához kapcsolódik.
A beruházás tervei szerint Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között 184 kilométernyi út, egy 345 méteres híd, valamint határállomások épülnének. A magyar állam a finanszírozás 80 százalékára, megközelítőleg 101 milliárd forintra vállalt kezességet.
A minisztérium közlése szerint az Eximbank mindkét érintett országot a legmagasabb kockázati kategóriába sorolta. A tárca ezért annak vizsgálatát tartja szükségesnek, hogy a jelentős ország-, jogi és projektkockázatok mellett indokolt volt-e a beruházás ilyen mértékű finanszírozása és az állami kezességvállalás.
A G7 cikke alapján a sajtó már 2019-ben beszámolt arról, hogy a magyar közbeszerzéseken jelentősen megerősödött Duna Aszfalt afrikai útépítési projektet készít elő. A beruházás részleteiről és kockázatairól azóta több sajtóbeszámoló is megjelent.
A mostani feljelentés alapján annak tisztázása lehet szükséges, hogy a finanszírozási döntés során megfelelően értékelték-e a két ország gazdasági és politikai helyzetét, a beruházás jogi környezetét, valamint az esetleges nemteljesítésből származó kockázatokat.
A minisztérium közleménye ebben az ügyben sem nevezi Szíjj Lászlót gyanúsítottnak, és nem állítja, hogy személyesen jogsértést követett volna el. A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették. Az esetleges személyes vagy büntetőjogi felelősség megállapítása kizárólag a nyomozó hatóságok és adott esetben a bíróság feladata.
Az állami kezességvállalás azt jelenti, hogy a projekt sikertelensége vagy a fizetési kötelezettségek elmaradása esetén a magyar államra is jelentős pénzügyi teher hárulhat. A vizsgálat egyik lényeges kérdése ezért az lehet, hogy a vállalt állami kockázat arányban állt-e a beruházás várható eredményeivel és biztosítékaival.
Több mint kétszáz vasúti kocsi nem készült el az egyiptomi projekt határidejére
A négy ügy közül a legnagyobb összegű finanszírozás az egyiptomi állami vasútnak nyújtott 576 milliárd forintos hitel. A tervek szerint ebből a forrásból 1350, magyar–orosz együttműködésben készülő vasúti kocsit vásároltak volna.
Az orosz fél az ukrajnai háború után bevezetett szankciók következtében kiszállt a projektből, a magyar gyártók pedig később fizetésképtelenné váltak.
A nemteljesítés pénzügyi kockázatát a közlés alapján a magyar állam viseli. Emiatt a feljelentés nyomán azt is vizsgálhatják, hogy a hitel jóváhagyásakor és a projekt végrehajtása során megfelelően kezelték-e a gyártási, pénzügyi és geopolitikai kockázatokat.
A projekt köré szervezett Ganz-MaVag International tulajdonosi körében korábban Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz, Hernádi Zsolthoz és Tombor Andráshoz köthető érdekeltségek jelentek meg.
A társaság 2022 és 2024 között több mint 28,5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A veszteséges időszakot megelőzően azonban összesen mintegy tízmilliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak.
A társaság a 2022-es, mintegy 15 milliárd forintos veszteséget hozó év után is kétmilliárd forintot fizetett ki az eredménytartalék terhére. Ezek az adatok a vállalat beszámolóiból és a projektről megjelent sajtóbeszámolókból származnak.
A 24.hu 2026 áprilisában arról is beszámolt, hogy a Lázár János felügyelete alatt álló MÁV két nappal a választás előtt több mint nyolcmilliárd forintért megvásárolt egy olyan céget, amelyet mindössze három héttel korábban alapítottak, és amely a felszámolás alatt álló cégcsoporthoz kapcsolódott.
A minisztériumi közlemény nem állítja, hogy a projektben korábban érdekelt üzletemberek vagy politikusok gyanúsítottak lennének.
Az Észak-Macedóniának nyújtott kedvezményes hitel több mint 90 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést
A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának két részletben folyósított, összesen 360 milliárd forintos, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik.
Az Eximbank a kölcsönt évi 3,25 százalékos kamattal biztosította, annak ellenére, hogy saját értékelése szerint Észak-Macedónia jelentős kockázatú országnak számított. A hitel teljes összegére a magyar állam vállalt kezességet.
A kamatkiegyenlítés a minisztérium közlése és a korábbi számítások alapján több mint 90 milliárd forinttal terhelheti a magyar költségvetést. A kedvezményes hitelt az Orbán Viktor szövetségesének számító észak-macedón kormány kapta.
A kormányzó párt korábbi elnöke, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült, miután hazájában korrupciós ügyével összefüggésben börtönbüntetésre ítélték. A 24.hu már 2025 elején arról írt, hogy a két hitelrészlet a kedvezményes kamat és a kamatkiegyenlítés miatt csaknem százmilliárd forintjába kerülhet a magyar adófizetőknek.
Orbán Viktor a piaci kamatnál kedvezőbb finanszírozást korábban azzal indokolta, hogy Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitásának fenntartása. A kamatkülönbözet állami vállalásáról úgy fogalmazott:
„a biztonságunk ára.”
A feljelentés alapján azt vizsgálhatják, hogy a kedvezményes hitel nyújtása, a kamatfeltételek meghatározása és a teljes összegre vállalt állami kezesség szakmailag és jogilag megfelelően megalapozott volt-e.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A közlemény nem állítja, hogy Tiborcz István, Szíjj László, a Ganz-MaVag korábbi tulajdonosi körében megjelent üzletemberek vagy más, a cikkben megnevezett személyek gyanúsítottak lennének.
A feljelentés ténye nem jelenti automatikusan azt, hogy bűncselekmény történt, és nem állapítja meg senkinek a személyes felelősségét. Arról, hogy indokolt-e nyomozást elrendelni, történt-e jogsértés, és terhel-e valakit büntetőjogi felelősség, a hatóságoknak kell dönteniük.
2026. július 24. (péntek), 10:48
Kapcsolódó cikkünk
Újabb drágulás a kutakon: a Fidesz-frakció azonnali lépéseket követel Kapitány Istvántól
A Fidesz felszólította Kapitány Istvánt: eljött az idő, hogy bizonyítson
A kormánytól várnak azonnali...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
